A Szociális Munka Napjának célja, hogy ráirányítsuk a figyelmet azokra a szakemberekre, akik az év minden napján segítik, gondozzák segítségre szoruló honfitársainkat. November 12-én nekik mondunk köszönetet – felelősségteljes és önzetlen munkájuk minden állampolgár számára nélkülözhetetlen. A kormány elkötelezett a szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók által felhalmozott szaktudás és tenni akarás erősítésében. Ezért fontos, hogy az elkötelezett szakemberek megfelelő megbecsülésben részesüljenek. A kabinet tavaly decemberi döntésének köszönhetően a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti dolgozók idén januártól bérpótlékot kapnak, ami 5-11 százalékos emelkedést jelent, és ami a 73 ezer szakdolgozón túl a 20 ezer technikai munkatársat is érintette. Ezt 2015-ben is garantálja. A kormány a szociális és gyermekvédelmi ellátások biztosítását a közjó megteremtése, a szociális biztonság fenntartása, a szegénység elleni küzdelem fontos eszközének tekinti.

A Szociális Munka Napja alkalmából köszönjük az egész évben e fontos célokért tevékenykedő munkatársak munkáját.

Budapest, 2014. november 12.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár Károli Gáspár-díjat adott át 2014. október 31-én, a Reformáció Napján. A díjakat idén Felhősné dr. Csiszár Sarolta etnográfus muzeológus, Benczúr László építész, vezető tervező és Dr. Bódiss Tamás karnagy, előadóművész, zenepedagógus vehette át.

Az egyházügyért is felelős miniszter kiemelte: a történelemben nem egyedülálló, hogy ami egy közösség belső ügyeként indul el, az később egy sokkal tágabb közösség életére is hatással lesz és akár a történelem menetét is befolyásolja. A reformáció és az abból kinövő hitbeli megújulás, kultúra, gazdasági szemlélet mindannyiunk közös ügye, mert abból azok is gazdagodnak, akik nem tartoznak a reformációból kinőtt egyházi közösségekhez – mondta.

Balog Zoltán a díjátadáson hangsúlyozta: a kormány fontosnak tartja, hogy a Reformáció Emléknapján olyan kiemelkedő személyiségeket részesítsenek elismerésben, akik az egyházak körein belül folytatnak tevékenységet, de abból az egész nemzetnek, az egész kultúrának haszna van. Nem csak összegyűjteni és megőrizni kell a reformáció értékeit, hanem úgy kell bemutatni a mai magyaroknak, hogy érezzék a jelentőségét, a súlyát és a szépségét mindannak, amit az elmúlt ötszáz évben a reformáció kultúrája jelentett – fogalmazott.

A miniszter emlékeztetett: a magyar nyelv gazdagsága elképzelhetetlen Károli Gáspár munkássága nélkül, aki nem csak megújította és megőrizte a nyelvet, hanem nyelvteremtő is volt. Azzal a csodálatosan gazdag nyelvvel, amit ő használt először, megpróbálta visszaadni a Bibliának az üzenetét és sokan ma is ebből élnek – mutatott rá.

A díjat olyan kiemelkedő személyek kaphatják, akik a hittudományok terén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet, valamint kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományok területén.

Felhősné dr. Csiszár Sarolta etnográfus muzeológus, a vásárosnaményi Beregi Múzeum nyugalmazott igazgatója. Két évtizede kutatja a református egyházművészetet, kiemelten az úrasztali terítőket. 1995-től vesz részt a Magyar Református Egyház által megindított felmérésben, a határon túli magyar egyházak gyülekezeteinek gyűjteményi összeírásában. A kutatás során az úrasztali terítők és egyéb templomi textíliák felmérését végezte. Az eredmények összegző kiadásával 1999-ben indult a Magyar Református Egyházak Javainak Tára sorozat, melynek 25 megjelent kötetének társszerzője.

Benczúr László építész, vezető tervező. Szakmai elhívatása és az egyház iránti elkötelezettségének középpontjában a protestáns egyházi építészet, templomok és gyülekezeti központok tervezése áll. 1990 után számos evangélikus templomot és központot tervezett. A modern hazai evangélikus templomépítészet megteremtőjévé és vezető alakjává vált. Benczúr László tizenkét éven át tagja volt a Magyarországi Evangélikus Egyház Elnökségének, jelenleg is tagja az egyház Országos Presbitériumának.

Dr. Bódiss Tamás, karnagy, előadó művész, zenepedagógus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa. Zenei tevékenysége szerteágazó, középpontjában a sokoldalú egyházzenei munkásság, elsősorban a református egyházi zene és éneklés művelése áll. 1982-től vezet kórusokat, többek között a Goudimel Kamarakórust, majd a Soli Deo Gloria Kamarakórust társkarnagyként. Részt vett a Protestáns Kántorátus alapításban és társvezetésében. Énekes-zenés liturgiák, fesztivál-koncertek, kórustalálkozók és más zenés események szervezője, szerkesztője és levezetője. A Magyar Egyházzene folyóirat „Református kántor” című melléklet szerkesztője 2000-től.

Budapest, 2014. október 31.