hírek címkéhez tartozó bejegyzések

Először adták át a Nemzet Művésze díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökével első alkalommal adta át a Nemzet Művésze díjakat a Pesti Vigadóban, 2014. november 17-én.

A Nemzet Művésze díjat azzal a céllal hozta létre a Kormány 2013-ban, hogy a legkiemelkedőbb művészek számára méltó életkörülményeket biztosítson életjáradék formájában. Az elismerés egyidejűleg legfeljebb 70, a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet és a cirkuszművészet területén jelentős értéket létrehozó alkotó számára adományozható.

A díjátadó ünnepségen Balog Zoltán beszédében elmondta: a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezte, a kormány javasolta, az országgyűlés határozatba foglalta és a művészek eldöntötték, hogy kié lesz a Nemzet Művésze díj. A díjazottak azok, akiknél mű és ember, alkotás és sors egymásra mutat. Akiknél a tenni és a lenni nem alternatíva, hanem egymást feltételezi – emelte ki.

Mint fogalmazott: „A nemzet művészei olyan tiszta, ikonikus alakok, igazi nagyságok, akiknek tevékenysége előtt a művészeti élet képviselői és a közösség is kiemelkedő megbecsüléssel adózik. “Önök rendkívül sokat tesznek a nemzet nagyságáért és boldogságáért. Ez a díj most lehetőséget ad arra, hogy ezt valamelyest viszonozzuk, kifejezzük a megbecsülésünket, elismerésünket – mondta a tárca vezetője. Balog Zoltán hangsúlyozta: az a nemzet, amelyik ad magára valamit, képes megbecsülni értékeit.

A díj odaítéléséről a 11 Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotta Nemzet Művésze díj Bizottság dönt, melynek elnöke az MMA elnöke. Az életjáradék havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa, 2014-ben 655.500 forint.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke Nemzet Művésze díjat adott át:

Építőművészet kategóriában Bachman Zoltán, Csete György, Finta József, Török Ferenc, Vadász György, Zalaváry Lajos részére.

Filmművészet kategóriában Jankovics Marcell, Gothár Péter, Makk Károly, Sára Sándor, Szabó István, Tóth János részére.

Fotóművészet kategóriában Balla Demeter, Korniss Péter részére.

Iparművészet kategóriában Bohus Zoltán, Hager Ritta, Németh János, Rubik Ernő, Schrammel Imre, Solti Gizella, Székely László részére.

Irodalom kategóriában Ágh István, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Dobai Péter, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Szilágyi István, Tandori Dezső, Tornai József, Tőzsér Árpád
Vasadi Péter részére.

Képzőművészet kategóriában Bak Imre, Csíkszentmihályi Róbert, Deim Pál, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Keserü Ilona, Konok Tamás, Kő Pál, Melocco Miklós, Somogyi Győző részére.

Népművészet kategóriában Erdélyi Zsuzsanna, Kallós Zoltán, Sebő Ferenc részére.

Színházművészet kategóriában Bánsági Ildikó, Béres Ilona, Blaskó Péter, Huszti Péter, Jánoskúti Márta, Marton Éva, Miller Lajos, Sándor György, Sinkó László, Törőcsik Mari részére.

Táncművészet kategóriában Novák Ferenc, Pártay Lilla, Tímár Sándor részére.

Zeneművészet kategóriában Balassa Sándor, Dubrovay László, Kocsár Miklós, Párkai István, Perényi Miklós, Sánta Ferenc, Szabó Dénes, Szakcsi Lakatos Béla, Szőnyi Erzsébet, Vásáry Tamás részére.

Budapest, 2014. november 17.

Emléket állítottak az ELTE-n a holokauszt és a második világháború áldozatainak

Emléket állítottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának kampuszán az egyetem azon oktatóinak és hallgatóinak tiszteletére, akik a holokauszt során és a második világháborúban vesztették életüket.

A pénteki avatáson a Trefort-kertben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt: tiszteletre méltóvá teszi az egyetemet, hogy együtt, különbségtétel nélkül emlékezik mindazokra, akik a zsidótörvények, a vészkorszak és a második világháború áldozatául estek. Volt egy világ, amikor az “együtt” magától értetődő volt – hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy az egyetem életében majdnem két évtizedig együtt tanultak a bölcsészkar és a természettudományi kar hallgatói a rabbiképző intézet tagjaival és a katolikus papnövendékekkel. Mint mondta, erre emlékeztetnek a nevek az emlékművön, egymás mellett. Balog Zoltán hangsúlyozta: “ha együtt tudunk a múltra tekinteni, akkor a jövőre is együtt emelhetjük a tekintetünket”.

Az avatáson Dezső Tamás, a bölcsészettudományi kar dékánja úgy fogalmazott: ha a második világháború óta eltelt hetven évben egyetlen elődje sem tette volna meg, ő dékánként, hivatalánál fogva és magánemberként is megköveti az egyetem minden volt hallgatóját és oktatóját, “akit emberi méltósága bármely aspektusában valaha sérelem ért”. Mint mondta, megköveti a hallgatókat, oktatókat, akiket a numerus clausus és a zsidótörvények következtében kirekesztés, fizikai, lelki sérülés ért. Dezső Tamás azt mondta, őszinte szívvel gyászolja azokat az egykori hallgatókat és oktatókat, akik valamely láger vagy gettó poklában pusztultak el, és azokat a polgári alkalmazottakat, akik bombatámadás miatt haltak meg, valamint a lövészárkokban elesetteket. Felhívta a figyelmet arra, az áldozatok többségének nincs sírja, így a Trefort-kerti kampusz mostantól emlékhellyé, az emlékezés helyévé vált, ahol sírok és sírkövek híján lehet majd emlékezni az emberi téboly áldozataivá esett elődökre, elveszett felmenőkre, “kaviccsal, virággal, gyertyával vagy koszorúval”.

Az emlékművet a Királyi Magyar Pázmány Péter (a mai Eötvös Loránd) Tudományegyetem azon egykori oktatóinak és hallgatóinak emlékére állították a kampuszon, akik életüket vesztették a zsidótörvények következtében munkaszolgálatosként, koncentrációs táborokban, üldöztetésben, vagy katonaként, polgári áldozatként.

Az egyetem épületének téglafalából eltávolított habarcs helyére – olyan magasságban, amely az olvasást lehetővé teszi – a Múzeum körúti kampuszon (azaz a Trefort-kerten) végigfutó, 280 méter hosszú, egy centiméter magas bronzcsíkon tüntették fel a 199 áldozat nevét. A sáv a Múzeum körúttól a Puskin utcáig öleli körbe az egyetemet, középpontjában megemlékező felirat került a falra. Az avatáson megjelent Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is, Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete és André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. A rendezvény végén a megjelentek végigsétáltak a bronzcsík mellett, felolvasva az áldozatok nevét.

(MTI-EMMI)

Balog Zoltán: a magyarok számára kulturális jelentőséggel bír a német nyelv elsajátítása

A magyarok számára kulturális jelentőséggel bír a német nyelv elsajátítása – mondta november 14-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Külföldi Német Iskolák Világszövetsége és a Budapesti Német Iskola közös európai ülésének alkalmából.

Balog Zoltán a Budapesti Német Iskolában megrendezett eseményen hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben mennyire fontos volt a német jelenlét a magyar kultúrpolitikában, és ez a politikai rendszerváltás után is erős maradt. A miniszter – aki korábban a rendezvénynek otthont adó oktatási intézmény tanára volt – megjegyezte: a magyaroknak a német nyelv kulturálisan meghatározott szükségszerűség, ezzel szemben az angol egy elsajátítandó kommunikációs eszközt jelent. Az aktuális oktatáspolitikai kérdéseket, a szakképzés magyarországi helyzetét és a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség kérdését is érintő pódiumbeszélgetésen Balog Zoltán arra mutatott rá, hogy a magyar diákoknak nagy mennyiségű tananyagot kell megtanulniuk az egyetemen, majd diplomaszerzés után olyan munkahelyekre is kerülhetnek, ahol nincs szükségük a megszerzett tudásukra. A tárcavezető példaként említette a tanári diplomát szerzőket, akiknek több mint harminc százaléka nem a szakmájában helyezkedik el. Úgy vélte, így kihasználatlan marad a megszerzett tudás, s ez mind az adófizetőknek, mind a kormánynak veszteség. A munkaerő elvándorlásáról szólva a tárcavezető megjegyezte, hogy a magyarok munkavállalása Ausztriában, Németországban vagy Svájcban az Európai Unió természetes belső mechanizmusaihoz, a közös munkaerőpiac dinamikájához tartozik, és a kormány a jövőben sem szeretné kizárni ezt a mozgást.

Gabriel Brennauer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke a panelbeszélgetésen azt mondta, a német vállalatoknak nagyon erős az elkötelezettségük a magyar munkaerőpiac iránt, és jelenleg mintegy 50 ezer tanuló vesz részt általuk támogatott szakmai képzésben. Úgy vélte, a Németországban a fiatalok körében tapasztalható alacsony munkanélküliségnek az az egyik magyarázata, hogy az oktatásnak világos helye van a gazdaságban, és a munkaerőpiaci kereslet egyensúlyban van a kínálattal. Knáb Erzsébet, az Audi Hungária Motor Kft. személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója a beszélgetésen kiemelte, hogy a vállalat győri üzemében 2001 óta folyik duális szakképzés – amelynek lényege, hogy az iskola és a vállalat közösen finanszírozza a tanuló oktatását -, és azóta több mint 1400 tanuló tett szakvizsgát. Az igazgató egyetértett Balog Zoltánnal abban, hogy Magyarországon a szakmunkáról és a szakképzésről kialakult negatív képet meg kellene változtatni. Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója azt hangsúlyozta, képzési programjaikkal fiatal munkavállalóiknak jövőképet és karrierlehetőségeket kívánnak mutatni. Emellett úgy vélte, mind Magyarországon, mind Németországban ideje lenne változtatni a családok azon felfogásán, hogy a gyerekeknek automatikusan egyetemre kell menniük, hiszen vannak egyéb alternatívák is. A Német Iskolák Világszövetségének képviseletében jelen lévő Detlef Ernst arra mutatott rá, hogy oktatási intézményeiknek alkalmazkodniuk kell a helyi sajátosságokhoz.

MTI-EMMI

Balog Zoltán köszöntője a Szociális Munka Napján

A Szociális Munka Napjának célja, hogy ráirányítsuk a figyelmet azokra a szakemberekre, akik az év minden napján segítik, gondozzák segítségre szoruló honfitársainkat. November 12-én nekik mondunk köszönetet – felelősségteljes és önzetlen munkájuk minden állampolgár számára nélkülözhetetlen. A kormány elkötelezett a szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók által felhalmozott szaktudás és tenni akarás erősítésében. Ezért fontos, hogy az elkötelezett szakemberek megfelelő megbecsülésben részesüljenek. A kabinet tavaly decemberi döntésének köszönhetően a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti dolgozók idén januártól bérpótlékot kapnak, ami 5-11 százalékos emelkedést jelent, és ami a 73 ezer szakdolgozón túl a 20 ezer technikai munkatársat is érintette. Ezt 2015-ben is garantálja. A kormány a szociális és gyermekvédelmi ellátások biztosítását a közjó megteremtése, a szociális biztonság fenntartása, a szegénység elleni küzdelem fontos eszközének tekinti.

A Szociális Munka Napja alkalmából köszönjük az egész évben e fontos célokért tevékenykedő munkatársak munkáját.

Budapest, 2014. november 12.

Balog Zoltán: kétszázmilliárd forinttal marad több a családoknál a következő öt évben

A kormány családtámogatási akcióprogramjának köszönhetően kétszázmilliárd forinttal marad több a családoknál a következő öt évben – közölte az emberi erőforrások minisztere november 11-én egy, a Központi Statisztikai Hivatalban tartott népesedési konferencián.

Balog Zoltán a Népesedési Kerekasztal megalakításának ötödik évfordulója alkalmából tartott rendezvényen a 2015 és 2019 közötti akcióprogram elemei között említette a korábbi szociálpolitikai támogatást, “szocpolt” felváltó, azt kibővítő családi otthonteremtési kedvezményt (csok), az adókedvezmény-rendszer további kibővítését, a legalább egyik fél első házasságát kötőknek két évre szóló, ötezer forintos “nászajándékot”, a kismamák részmunkaidős foglalkoztatási támogatását, valamint a bölcsődei férőhelybővítést. A miniszter hangoztatta: a kormány célja, hogy a tervezett, “kívánt” gyerekek megszülessenek Magyarországon, illetve a gyermekvállalás ne legyen szegénységi kockázat. Utalt arra, hogy a fiatalok statisztikai átlagban 2,1 gyereket szeretnének vállalni, ám átlagosan csak 1,35 gyerek születik, továbbá arra is, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben élő családokban születik több gyerek, van, ahol – például északkelet-borsodi és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei térségekben – az átlagos termékenységi mutató eléri a 2,39-et.

Minden gyermek érték – folytatta -, akárhová születik is, ezért meg kell adni mindenkinek a lehető legtöbb esélyt. Jelezte, ha egy gyerek hátrányos helyzetű térségbe, szegény cigány családba születik, akkor háromszoros hátránnyal indul az életben. Balog Zoltán szerint Magyarországnak és a Kárpát-medencei magyarságnak az ereje a családokban és a megszületendő gyermekekben van. Arról beszélt, a kormány számára ezért létfontosságú minden család és minden gyermek, és ezért is akarják – az újabb intézkedések mellett – a családbarát szemléletet terjeszteni. Jelezte, ez utóbbi nélkül egy aktív népesedési politika sem tud igazán eredményeket elérni. A cél az – mondta -, hogy többen szülessenek Magyarországon, mint ahányan meghalnak. Emlékeztetett arra, hogy 1981 óta csökken a népesség, 2011-ben volt a mélypont. Akkor 1,24 volt a születési ráta. Közölte, a jelenlegi 1,34-es rátának 2,1-re kellene nőnie ahhoz, hogy az ország mostani népességszáma megmaradjon. Ez a 2,1-es ráta éppen egybeesik a fiatalok gyermekvállalási kedvével – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy Európában a tervezett és a megszületett gyermekszám közötti különbség Magyarországon az egyik legnagyobb.

A miniszter a gyermekvállalásra ösztönző kormányzati lépésekre utalva azt mondta, a családi élet és a munka világának összeegyeztethetőségének kulcskérdésében még további lépésekre van szükség. Közölte, 2014-ben a gyermekek után járó adókedvezmény járulékokra történő kiterjesztése már 260 ezer családot érint a korábbinál kedvezőbben. A 2015 januárjától várható változások között arról beszélt, hogy az Országgyűlés várható döntése értelmében a munkáltatóknak a gyerek ötéves koráig (az eddigi három év helyett) részmunkaidős foglalkoztatást kell biztosítaniuk azoknak a nagycsaládos édesanyáknak, akik kérik. Tájékoztatása szerint nemcsak a teljes munkaidőben dolgozó, hanem a gyesről, gyedről visszatérő szülők esetében 100 ezer forintig lesz munkáltatói adókedvezmény. Ez azt jelenti, hogy fele annyi munkaidőre ugyanannyi adókedvezményt kapnak, mint ha teljes munkaidőben foglalkoztatnák az anyákat.

Elmondta, a tervek szerint a 43 ezer kisgyermekes szülőből 14 ezer részmunkaidős foglalkoztatott után mintegy 870 millió forinttal több kedvezmény marad a munkáltatóknál. A korábbi szocpolt jövő év közepére felváltó családi otthonteremtési kedvezményt ismertetve elmondta, azt most már használt lakás vásárlására, illetve felújításra is igénybe lehet venni. Közölte, a kedvezmény mértéke a tervek szerint 400 ezer forinttól hárommillió forintot meghaladó összegig terjedhet a jövedelmi viszonytól függően, és már egy gyermek vállalása esetén is kérni lehet majd. Számításaik szerint a csok jövőre 5-6 ezer családot érinthet négymilliárd forintos kerettel, 2016-ban ennek a kétszeresére emelkedhet a forrás összege. Balog Zoltán arról is beszélt: “nyelvpolitikai küzdelem” az, hogy a közgondolkodás családbaráttá váljék, hiszen valamilyen intézmény megnevezése az arról való gondolkodást is jelzi. Közölte, ezért nevezik át várhatóan már januártól a terhességi gyermekágyi segélyt várandóssági és csecsemőgondozási díjra is.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke – aki a Népesedési Kerekasztalt öt éve összehívta – a konferencián arról beszélt, hogy Magyarországon ma a közbeszéd tárgyává kell tenni azt, hogyan lehet ösztönözni, hogy megszülessenek a kívánt gyerekek. Azért állt oda öt éve “az Akadémia tekintélyével” Kopp Mária orvos kezdeményezése mellé, mert úgy látta, meg kell találni a módját annak, hogy Magyarországon a születésszám növekedjen. Semmilyen kirekesztést nem lát abban, ha a kormány azokat támogatja, akik gyerekeket vállalnak, hiszen ez az egész közösség érdeke, akár van gyerekük, akár nincs.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az újabb családpolitikai kormányzati intézkedéseket ismertté kell tenni, mert még mindig sokan vannak az érintettek között, akik nem ismerik a lehetőségeiket. Példaként említette a családi adókedvezményt, amely nem a gyermek születésétől, hanem a fogantatás utáni 90. naptól jár. Benkő Ágota, a Népesedési Kerekasztal mostani vezetője azt mondta, céljuk olyan széles körű társadalmi együttműködés megalapozása, amely napirenden tartja a demográfiai helyzet kérdését és ajánlásokat fogalmaz meg az annak javítását elősegítő intézkedésekre.