hírek címkéhez tartozó bejegyzések

Kulturális és oktatási együttműködési megállapodást írt alá Balog Zoltán bolgár kollégáival

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Vladimir Penev, a Bolgár Köztársaság kulturális minisztere és Nikolay Miloshev oktatási, ifjúsági és tudományos ügyek minisztere 2013. április 2-án a Sándor-palotában kulturális és oktatási együttműködési megállapodást írtak alá.

A 2013-2015-ös évekre szóló megállapodás célja, hogy erősítse a két ország és állampolgárai közötti hagyományos barátságot és megértést, továbbá hogy az együttműködés révén hozzájáruljanak a közös európai kultúra gazdagításához.

A szerződés elősegíti az alkotóművészek, szakemberek, együttesek, szólisták részvételét a két ország fontosabb rendezvényein, nemzetközi fesztiválokon, versenyeken, bátorítja a közvetlen együttműködést Magyarország és Bulgária kulturális és művészeti intézményei, szakmai egyesületei között.

A szerződés ösztönzi a művészek és művészeti együttesek cseréjét kereskedelmi alapon, impresszáriós irodák közvetítésével, ösztönzik továbbá a kapcsolatok fejlesztését a szerzői joggal összefüggő jogok területén.

A két ország maximális segítséget nyújt a kulturális intézetek fenntartásához, működéséhez, hogy azok a lehető legkedvezőbb jogi, szervezeti és pénzügyi feltételek között folytathassák kultúraközvetítő tevékenységüket.

Mindkét ország támogatja a Bulgáriában kétévente megrendezendő Liszt-Bartók zongoraversenyen történő magyar részvételt.

Magyarország szakmai támogatásban részesíti a Sumeni Kossuth Múzeumot, a vidini kiállítást és az 1444. évi Várnai Csata Emlékmúzeumát, míg a Bulgária szakmai támogatással segíti a harkányi bolgár emlékhelyet.

Magyarország és Bulgária támogatja a Duna Makro-regionális Stratégia keretében is a kulturális és tudományos együttműködéseket, különös tekintettel a Római Birodalom határai világörökségi sorozatjelölés előmozdítására. Magyarország és Bulgária ösztönzi irodalmi művek kölcsönös fordítását, kiadását és terjesztését, az érvényes szerzői jogok betartásával.

A két ország támogatja továbbá a művészeti közép- és felsőfokú tanintézmények közötti közvetlen együttműködést, a közös projektekben való részvételt.

Magyarország és Bulgária évi 5 fő ösztöndíjkeretet biztosítanak egymás állampolgárai számára egy szemeszter időtartamú részképzésre, magyar illetve bolgár nyelvet tanuló hallgatók számára, továbbá évi összesen tíz hó időtartamban, posztgraduális képzést nyújtanak olyan doktoranduszok, kutatók és tanárok számára, akik beszélik a fogadó ország nyelvét, vagy más megegyezés szerinti nyelvet, és rendelkeznek a fogadó felsőoktatási intézmény meghívójával; illetve 5 fő részére nyári nyelvi szemináriumi ajánlanak fel. A két ország kölcsönösen nyelvi lektorokat fogad a felsőoktatási intézményeikben. Az ösztöndíjak forrását a Magyar Ösztöndíj Bizottság biztosítja, az úgynevezett „pool” ösztöndíj kereten belül.

Kép forrása: MTI

Balog Zoltán a türkmén oktatási miniszterrel tárgyalt

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2013. március 29-én hivatalában fogadta Gulsat Mammedowa türkmén oktatási miniszter asszonyt. A türkmén miniszter két napos hivatalos látogatásra érkezett Budapestre, amelynek célja a magyar-türkmén felsőoktatási kapcsolatok előmozdítása.

A tárgyaláson Balog Zoltán kiemelte: Magyarország kész szorosabbra fűzni a két ország közötti kapcsolatokat az oktatás és a tudomány területén. A felek megállapodtak abban, hogy a közeljövőben megkötik Magyarország és Türkmenisztán oktatási, kulturális és tudományos együttműködéséről szóló kétoldalú egyezményét.

Gulsat Mammedowa miniszter asszony a mai napon Hoffmann Rózsa és Klinghammer István államtitkárokkal is tárgyalásokat folytatott, majd megtekintette a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteményét.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Balog Zoltán a türkmén oktatási miniszterrel tárgyalt

Tovább lehet jelentkezni a hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatásba jutását segítő programba

Április 22-éig meghosszabbította az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) annak a 4 milliárd forint összértékű pályázati programnak a jelentkezési határidejét, amely hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatásba való bejutását segíti elő – jelentette be Balog Zoltán miniszter kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Biriben.

A tárcavezető a Dankó Pista Egységes Óvoda, Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban tett látogatását követő sajtótájékoztatón elmondta: a program keretösszege lehetőséget ad a középfokú iskoláknak arra, hogy végzős diákjaiknak felkészítő tanfolyamokat szervezzenek és ezzel növeljék a leghátrányosabb helyzetű fiatalok felsőoktatásba jutásának esélyeit.

A 4 milliárd forintos keretösszegből 1,5 milliárd a leghátrányosabb helyzetű térségekben áll rendelkezésre – tette hozzá a miniszter.

A program eredetileg március 22-én zárult le, de a középiskoláknak és a gimnáziumoknak még egy hónap áll rendelkezésükre pályázat benyújtására – ismertette Balog Zoltán. A program zárásáig nem érkezett annyi támogatási igény, mint amennyi forrás rendelkezésre áll, ezért újabb pályázatok beadására kérte a középfokú intézményeket – tette hozzá.

A projektben az iskolák tanfolyamokat és különórákat szervezhetnek, mentorprogramot indíthatnak, szakmai támogatást nyújthatnak azoknak a halmozottan hátrányos, illetve hátrányos helyzetű fiataloknak, akik jövőre egyetemre vagy főiskolára szeretnének jelentkezni.

Az nem igazságos, hogy a diákok azért kapnak pluszpontokat, mert hátrányos helyzetűek, ez a program – a bevonható plusztámogatások révén – inkább a fiatalok otthonról hozott teljesítménybeli hátrányainak leküzdésére helyezi a hangsúlyt – fejtette ki Balog Zoltán.

A miniszter elismerően nyilatkozott Biriben működő oktatási intézményekben végzett szakmai munkáról. Ebben a régióban, ahol a hátrányos helyzet súlyos gondokat okoz, különösen szükség van egy olyan központra, ahol a bölcsődétől egészen a középiskoláig a gyerekek jó oktatásban részesülnek, és segítik a felzárkóztatásukat – fogalmazott.

MTI, EMMI

Fotók: Árvai Károly, kormany.hu/Miniszterelnökség 

Látogatás a biri Dankó Pista iskolában

Megnyílt Budapest Music Center

Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel szombat este a Budapest Music Centert (BMC) a IX. kerületben. A Mátyás utcai zenei központban koncertterem, több stúdió, zenei könyvtár, információs központ, tanterem, kétszintes dzsesszklub és étterem is helyet kapott.

“A zene hozott össze ma este bennünket” – fogalmazott Orbán Viktor megnyitó beszédében. Kiemelte, hogy Magyarország nyelvi elszigeteltségét a zene csökkentheti. “A jóisten – nyilván jókedvében – úgy rendezte, hogy a magyarok a zenében is tehetséges nép legyen” – mondta a miniszterelnök, aki szerint nem telik el nap, hogy ne csendüljön fel egy-egy magyar zeneszerző műve a legelőkelőbb koncerttermekben.

Ez páratlan lehetőség a magyar géniusz számára, hogy kifejezze magát úgy, hogy az egész világ megérthesse, mi célból is teremtette a jóisten a magyarokat és a magyarok mit értettek meg belőle – vélekedett Orbán Viktor, hozzátéve: a zene révén az egész világhoz szólhatunk.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyaroknak különösen fontos a zene, ezt mutatja az is, hogy a gazdasági válság “tektonikus lökéshullámai” ellenére jut pénz a Zeneakadémiára, a Magyar Állami Operaházra, az Erkel Színházra és most a BMC-re is. Kiemelte: a Budapest Music Center a magyar zenészek zsenialitásából, az alapító-igazgató Gőz László “férfias bátorságából”, valamint a kormány által biztosított köztámogatásból és közakaratból adódott össze. Szerinte az igazgató beleírta nevét Budapest és a magyar művelődéstörténet történelmébe. A mintegy 2,5 milliárd forintos magánberuházáshoz a kormányzat 500 millió forinttal járult hozzá.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arra hívta fel a figyelmet, milyen sok kreativitás és alázat kell ahhoz, hogy a régiből újat hozzon létre valaki. “Tiszteletben kell tartani azt, amit az ember örökölt” – fogalmazott, utalva arra, hogy a központ egy régi, romos épületben születhetett újjá az átépítés után. A miniszter üdvözölte, hogy a zenei központ megvalósulásában a magántőke is szerepet játszott. Kiemelte, hogy a BMC a kultúra és a jövő szempontjából az egyik legjobb helyen van, hiszen öt egyetem található a közelében, tehát a fiatalságra is számíthatnak.

Tarlós István főpolgármester a BMC-ben helyet kapó számos kulturális funkciót, valamint az ötletgazda-igazgató Gőz Lászlót méltatta, aki főként a saját vagyonából hozott létre új közösségi teret. Kiemelte, hogy a főváros nemcsak az intézmény “szurkolója”, hanem támogatója is kíván lenni, példaként megemlítette, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik rendezvényhelyszíne az új épület.

Gegesy Ferenc, Ferencváros korábbi polgármestere emlékeztetett arra, hogy több helyszín is szóba került a zenei központ számára, végül egy olyan épület újult meg, amelyet az önkormányzat le akart bontani. Bácskai János jelenlegi polgármester szerint Ferencváros kulturális mágnessé vált, hiszen az Iparművészeti Múzeum mellett itt található a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, és remélhetőleg hamarosan megnyílhat a CET-közraktárak épületegyüttes is.

Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora azt mondta, álmai szerint egyszer Budapest lesz a zene “szilícium völgye”. Bejelentette: a Zeneakadémia egy koncertzongorát ajándékozott az új intézménynek, s a hangszeren, reményei szerint, a tanárok és a hallgatók fognak játszani.

A rendezvényen felszólalt L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, valamint a BMC-vel együttműködő kulturális intézetek képviselői is.

A IX. kerületi Mátyás utca 8. szám alatt megnyílt Budapest Music Center fiatal muzsikusoknak, alkotók képzésének és a Nemzetközi Eötvös Intézetnek is helyet ad. A központ koncertterme – elsőként a fővárosban – kifejezetten kamarazenei produkciók számára készült, befogadóképessége 350 fő. A zenei könyvtár és információs központ számos új, zenei ismeretterjesztő tevékenységet indítva költözik a házba. A tantermek, rendezvénytermek alkalmasak többhetes nemzetközi zenei kurzusok, szakmai események, összejövetelek lebonyolítására. Kétszáz személyes kétszintes dzsesszklub és kávéház is várja a látogatókat.

MTI

Fotó: Magyar Nemzet – Béres Attila, MTI

BMC

A szív emberei

Kilencedik alkalommal adták át a Dizseri Tamás-díjat a Hold utcai református templomban március 23-án. Az elesettekért végzett, példamutató gyógyító munkájáért Tahy Ádám kardiológus főorvos kapta.

Kilencedik alkalommal adták át a Dizseri Tamás Szeretetszolgálati Díjat a Hold utcai református templomban március 23-án. A díj névadója, a Bethesda Gyermekkórház alapító orvos-főigazgatója, Dizseri Tamás halálának tízedik évfordulóján az elesettekért végzett, példamutató gyógyító munkájáért Tahy Ádám kardiológus főorvos-kandidátus, az elhunyt főigazgató személyes jó barátja kapta meg az elismerést. Ökumenikus köszöntéssel fogadta az egybegyűlt ünneplőket Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, református teológus a díjátadón. A miniszter elmondta, hogy a mai világban keveset beszélünk a szívről, amely a bibliai értelmezés szerint nemcsak az érzelem, hanem az akarat központja is. Ellenakaratoktól hangos világunkban kevés szó esik az akaratról – a tíz éve elhunyt Dizseri Tamás emlékére évente megrendezett konferenciákon pedig éppen arról gondolkoznak együtt a szív emberei, milyen akaratuk, milyen mondanivalójuk lehet keresztyénként a sokszor csak struktúrákban gondolkodó egészség- vagy nemzetpolitikában, az egészségügyben, a szeretetszolgálatban vagy az élet más kérdéseiben.

Balog Zoltán beszélt arról az akaratról, amely Dizseri Tamás életét irányította, és kiemelte, hogy a mai feladatunk már nem az újrakezdés, hanem sokkal inkább az, hogy választ adjunk a fenntarthatóság, az átalakítás kérdéseire. Áhítatában Szabó István dunamelléki református püspök arra a kérdésre kereste a választ, hogy a megemlékezéssel nem csak azt akarjuk-e eltakarni, mennyire nem folytatjuk Dizseri Tamás munkáját. A Pál apostol a kegyelmi ajándékok helyes értékelésére tanítja a korinthusiakat (1Kor 12,1–10), emlékeztetve őket pogányságuk idejére. Az ember, az örök versengő mindig különbözni akar – a korinthusiak is versenykérdéssé tették a lelki ajándékok meglétét. A püspök szerint a Szentlélek bennünk végzett munkája megjelenhet lelki ajándékként, szolgálatként vagy csodatévő tettként. Az elsőre és a harmadikra, a prófétálás, a bölcsesség, a nyelveken szólás vagy a lelkek megkülönböztetésének képességére sokan vágynak, azonban sokan elfeledik, hogy mindezek mit sem érnek szolgálat nélkül. A Szentlélek minden ajándéka annak bizonyítéka, hogy Isten az Úr – ez pedig csak akkor lehet valósággá, ha a gyülekezet szolgáljuk velük, ha nem különbözni, hanem megváltozni akarunk Isten szeretetében.

„Az igazi különbözőség Isten Lelkének munkája, aki megajándékoz, hogy megváltozzunk, új életre gyógyuljunk” – mondta Szabó István. Kiemelte azt is, hogy a helyes emlékezés akkor kezdődik, ha engedjük Istennek, hogy ajándékaival a szolgálatban megváltoztasson minket. A kitüntetett laudációját Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház orvos-főigazgatója mondta el. Tahy Ádám belgyógyász, tüdőgyógyász, kardiológus és kardiológiai rehabilitációs szakorvos, az orvostudományok kandidátusa jelenleg a Budapesti Szent Ferenc Kórház Kardiológiai Ambulanciájának főorvosa. A mosdósi kórház kardiológiai osztályvezetője, majd később a Szent Ferenc Kórház igazgatója és egy évtizeden át a Bethesda szakmai tanácsadó testületének tagjaként a szív- és érrendszeri betegek gyógyításának, rehabilitációjának, valamint a Magyarországon vezető halálokot jelentő kardiológiai betegségek megelőzésében évtizedes, példamutató munkájában mindig fontos szerepe volt a hitnek, az ökumenikus szemléletű, közvetlen szakmai segítségének, karitatív, hűséges, emberközpontú szeretetének. A rendszerváltáskor a Balatonfüredi Állami Szívkórház igazgatójaként sokat fáradozott azon, hogy az intézmény visszakerülhessen a katolikus egyházhoz. „Mind a mai napig fontos szerepe van az egyházi kórházak érdekérvényesítésének szolgálatában abból a meggyőződésből fakadóan, hogy az egyházaknak alapértékeinél fogva küldetésük van a gyógyításban” – mondta Velkey György.

Tahy Ádám háttérmunkájának köszönhetően 2012 januárjában megalakult az Egyházi Kórházak Szövetsége. Munkáját már eddig is számos szervezetben betöltött tisztség, díj méltatta, például a tavaly március 15-én átvett Magyar Érdemrend Tisztikeresztje. Munkájának köszönhetően – amelyet egy időben megmosolyogtak a hit, remény és szeretet gyógyításbeli szerepének hangsúlyozása miatt – ma paradigmaváltásnak vagyunk szemtanúi az orvoslásban. Több vizsgálat is igazolja, hogy a hívő emberek egészségi mutatói jobbak, várható élettartamuk hosszabb.A hitnek kimutatható szerepe van az élet megváltoztatásának képességében, és ezzel összefüggésben a korábban visszafordíthatatlannak hitt klinikai tünetek műszeresen kimutatható visszafordulásában, az erek szűkülésének csökkenésében. A kardiológus meggyőződése szerint az orvos képes felkelteni betegében a hitet, épp oly szeretettel mutatva meg a reményt, mint a család, a gyülekezet vagy más támogató közösség, amely segítséget ad a megrendült egészség kríziseinek legyőzéséhez. Elhangzott, hogy az élet a természetesség határain belül valóban meghosszabbítható pusztán az életmód megváltozásával. A daganatos betegeknél is kimutatható, hogy a spirituális élmények és a támogató csoport jelenléte láthatóan javítják a túlélési esélyeket. „A tudomány ezen felismerései megerősítik, de nem helyettesítik hitünket” – fogalmazott a főigazgató a Biblia szavait idézve: „A szeretet és hűség ne hagyjon el téged. Kösd azokat a nyakadra, írd fel a szíved táblájára. Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak.” „A felüdülés, az üdvösség számunkra Krisztusban van, mégpedig kegyelemből, hit által” – tette hozzá Velkey György, és kiemelte, hogy a halandó test megújulása nemcsak a halál után, hanem a gyógyulás folyamatában is erről a kegyelemről beszél. „Országunkban, ahol szív- és érrendszeri betegségben több ember hal meg évente, mint az összes többi betegségben, különösen értékes Tahy Ádámnak nemcsak gyógyító, hanem prevenciós munkája is – többek között neki köszönheti egyházunk a lelkészek és más egyházi munkások szűrővizsgálatának elindítását a Bethesdában” – mondta el Velkey György.

A díjátadót követő emlékkonferencián Tahy Ádám mellett – aki a szívről, mint a keringési rendszer központjáról és szimbólumról szólt, Bagdy Emőke pszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritája tekintette át a szív szerepét az emberi élet minden szintjén, biológiai, pszichikai, szociális és spirituális értelemben is. Az előadásból kitűnt, a pozitív érzelmek, az önkéntességre, önzetlenségre, szolgálatra alapuló altruista élet segít megőrizni a szív jó állapotát, segíti a sejtek optimális működését, meghosszabbítva ezzel az életet, míg az ellenségesség, a gyűlölet olyan hormonokat szabadítanak fel, amelyek gyorsítják a zsírok lerakódását az erekben. „Sokkal többet kap az, aki segít – vitalitást” – mondta a professzor asszony. Utalt Balog Zoltán szavaira: „a szív valóban az akarat központja – a szívbéli szándék erős, nehezen megingatható. Nem véletlenül hívjuk így a hitet sem: szívünk átadása Istennek.”

A fotók és a szöveg forrása: reformatus.hu

A Dizseri Tamás-díj átadása