Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora nyitotta meg Balogh Tibor fiatal roma grafikus- és festőművész kiállítását Budapesten a Pintér Galéria és Aukciós Házban.
2013. április 8-án, a Nemzetközi Roma Napon nyílt meg Balogh Tibor Free-presszionista Dobbantás című kiállítása. A fiatal roma alkotó egyedi forma- és gondolatvilágot képvisel a hazai kortárs képzőművészeti kánonban: alkotásaiban a látható, a megfogható mögötti, metafizikai törvényszerűségeket keresi.
Balogh Tibor azon kevés roma művészek egyike, akik intézményes keretek között is tanulták mesterségüket: a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Kőnig Róbert tanítványaként végzett grafikusként. Műveiben azonban azt az „előzmény nélküliséget” képviseli, amely egyedivé teszi a roma művészek között is: irányzatát saját maga alakította ki.
„Free-presszionizmusa” új művészeti meghatározásként lehetőséget teremt valamennyi kortárs alkotó számára, hogy a művészettörténeti kánonon túl újat, egyedit mutasson, kitágítsa saját kereteit, megkönnyítse az útkeresést. Kiállítása ezért is kapta a Dobbantás-címet, mert az útkeresés végére ért, s elrugaszkodása immár megfontoltan, szilárd talajról történhetett meg.
Balogh Tibor Fehérgyarmaton született 1975-ben. A Magyar Képzőművészeti Egyetem grafikus szakán végzett. Alkotásait több tucat tárlaton is bemutatta többek között a Műcsarnokban, a berlini Collegium Hungaricumban, de a Velencei Biennálén is. Jelenleg a FREE-Presszionista és Roma Műhely Egyesület elnöke.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az egyiptomi Dr. Hasszan Musztafával, a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) elnökével egyeztetett Budapesten a 2013-as fiú ifjúsági világbajnokság és a 2014 felnőtt női EB magyarországi megrendezéséről.
Balog Zoltán a megbeszélésen köszönetét fejezte ki, amiért Magyarország nyerte az U19-es világbajnokság rendezési jogát, továbbá tájékoztatta az IHF elnökét, hogy hazánk pályázott a Nemzetközi Kézilabda Szövetség 2015-ös kongresszusának rendezésére.
2013 augusztusában Magyarországon, Budaörsön és Érden kerül sor a férfi U19-es világbajnokságra, amely az IHF fontos utánpótlás-versenye. A torna jelentőségét mutatja, hogy ugyanúgy 24 ország válogatottja vesz részt, mint a felnőttek világbajnokságain.
Az emberi erőforrások minisztere elmondta, hogy a társasági adó és osztalékadó-kedvezmény rendszernek köszönhetően a korábbi évekhez képest nagyságrendekkel több támogatás jut a kiemelt látvány-csapatsportokra – köztük a kézilabdára is. Az első időszakban több mint 5 milliárd forintot kapott a sportág, ebből 4 milliárd jutott az utánpótlásnak. A magyar kézilabda jövőjének másik záloga a Nemzetközi Kézilabda Akadémia szeptemberi elindulása lesz, melynek szakmai irányítását Mocsai Lajos szövetségi kapitány vállalta el.
Az IHF elnöke méltatta a magyar kézilabda hagyományait, kiemelte, hogy hazánk azon kevés országok közé tartozik, ahol a női és férfi kézilabda is kiemelkedő sikereket ért el.
A tárgyaláson részt vett Dr. Simicskó István, a Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárság államtitkára és Vetési Iván, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon hivatalában fogadta Dr. Olav Fykse Tveit-et, az Egyházak Világtanácsa főtitkárát.
A felek a tárgyaláson az egyházak szerepe és a vallásközi párbeszéd fontossága mellett emeltek szót. A főtitkár kiemelte: az Egyházak Világtanácsa globális intézmény, s így nem csak egy-egy kontinensen, hanem az egész világon a keresztény szolidaritás terjesztéséért dolgoznak. De minden, államok között fennálló szövetségnek, így az Európai Uniónak is felelőssége, hogy intézményrendszere többet vállaljon a vallások közötti párbeszéd elősegítésében.
A megbeszélés központi témája volt a világ számos régiójában halálos fenyegetettségnek kitett keresztények ügye.
Balog Zoltán beszámolt az egyházi törvény küszöbön álló módosításáról, melynek célja a vallásszabadság, a közösségi vallásgyakorlás teljes körű biztosítása, valamint az átlátható szabályozás megteremtése.
Az emberi erőforrások minisztere szerint fontos, hogy megmutassák a roma kultúra szép arcát, és megüzenjék minden “jó szándékú magyarnak”: a romák itt vannak, ilyenek is, ezért ne azonosítsák őket a rossz hírekkel, előítéletekkel.
Balog Zoltán erről az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szervezett Cigánykerék – Roma Értékek Fesztiválja gáláján beszélt szombaton Budapesten. Mint mondta, vannak olyanok, akik nem érdekeltek az értékek, a valódi kultúra továbbadásában, akiknek lételemük, hogy megosztó ideológiák mögé bújva erőszakot szítsanak.
Szükség van arra, hogy rávilágítsanak a jó dolgokra, de a szürke hétköznapokban is tennie kell a kormánynak, ezért emelték be Magyarország uniós elnöksége programjába is a roma felzárkóztatást – mondta a miniszter. Ezzel kapcsolatban közölte: Európa és Magyarország is abban érdekelt, hogy a tagállamok roma közösségei a szülőföldjükön boldoguljanak. A kormány abban akar partner lenni, hogy életszerű válaszokat találjanak.
A kormány intézkedéseit sorolva Balog Zoltán kifejtette: elsőként készítették el a nemzeti felzárkóztatási stratégiát, és megállapodást kötöttek az Országos Roma Önkormányzattal. Hozzátette: a cigányoknak el kell hinniük, hogy államalkotó tényezők, a roma integráció mindenkinek közös érdeke.
A miniszter szerint a kormány azt az utat választotta, amelyben ha valakinek van méltósága, akkor felelőssége is van, a törvény előtt mindenki egyenlő. Az államnak meg kell védenie azokat, akiket fenyegetnek, és büntetnie kell azt, aki akár szóban, akár cselekedettel bánt, gyűlöletet kelt.
Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke a gálaműsoron azt mondta, 2013 a cigányság sikeréve lesz, mert a kormányzattal közös vállalásoknak, a korábban kötött keretmegállapodásnak ebben az évben lesz a legérezhetőbb az eredménye.
Elmondta: a magyarországi cigány kultúra a legelfogadottabb Európában, a legnagyobb ön- és társadalomszervező erő, ugyanakkor a legnagyobb előítélet sújtja, ezért is fontos a fesztivál életre hívása. Hozzátette: nincs nemzetiség, nemzet, így a magyar cigányság sem, amely a kultúrája gondozása, továbbadása nélkül élni tudna.
Koncertek és színielőadások mellett táncház is várta az érdeklődőket szombaton a Cigánykerék – roma értékek fesztivál elnevezésű ingyenes rendezvényen a MOM Kulturális Központban.
Április első hétvégéjén ünnepeljük a roma kultúrát, a nemzetközi roma napot pedig április 8-án tartják, így kettős apropója is van a fesztiválnak, amelyet hagyományteremtő szándékkal rendez az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A kultúra, a munka, az oktatás és az összefogás fontosságáról beszélt Balog Zoltán pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvalenkén, a nemzetközi romanapi rendezvényen.
Az emberi erőforrások minisztere az alig kétszáz lakosú, többségében cigányok által lakott, mérhetetlenül szegény, ám a házfalakat díszítő freskók révén Európa-szerte ismert faluban azt mondta: a zene, a tánc, a festmények összehozzák az embereket, “akár cigányok, akár nem cigány magyarok”.
Munka kellene, rendes iskola, orvos, minden, ami az emberi élethez szükséges, “ezért kell összefognia a kormánynak, a civileknek, az egyházaknak, a cigányságnak és a nem cigány magyaroknak” – mondta Balog Zoltán. Hozzátette: “hosszú út áll előttünk, ha jólétet szeretnénk” ezen a vidéken is, de a kormány ezen dolgozik.
A nemzetközi romanap, a romák kulturális napja legyen mindig egy olyan állomás, ahol “mindannyian jól érezzük magunkat” – fogalmazott a miniszter, és megköszönte mindazok munkáját, akik azért dolgoznak, hogy a cigányok és a nem cigány magyarok békességben éljenek.
Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős tagja azt mondta: a roma kultúra a magyar kultúra szerves része, ugyanakkor a bódvalenkei házakat díszítő alkotások szemben állnak azzal a társadalmi valósággal, amelyet a munkanélküliség, a szegénység jellemez.
Hangsúlyozta: az unió a magyar elnökség idején határozott arról, hogy szükség van egy olyan európai együttműködésre, amely segíti a helyi társadalmakat az örökölt hátrányok leküzdésében, hogy a szegénység, a munkanélküliség ne termelődjék újra.
A Roma Közösségi Hálózat nevében Setét Jenő roma kulturális intézmények létesítését szorgalmazta, valamint azt is, hogy a romák történelme, a romák kultúrája legyen része a magyar köznevelésnek, közoktatásnak. “Azonos emberi értékünk és méltóságunk csak így érhető el” – tette hozzá.
fotó: Pelsőczy Csaba
Bódvalenkén magyar és több európai országból származó roma festőművészek Pásztor Eszternek, az Európai Műhely Kulturális és Közművelődési Társaság munkatársának ötlete alapján hatalmas képeket festettek és a tervek szerint festenek még a házak falára. Ezzel létrejött egy olyan, az európai roma festészet keresztmetszetét bemutató szabadtéri kiállítás, amely turistákat vonz a szlovák határhoz közeli kis településre.
A pénteki ünnephez hozzátartozott a zene és a tánc; a falu asszonyai bevezették a látogatókat a cigány konyhaművészet rejtelmeibe, és a helyi kézművesek is bemutatták alkotásaikat. A bódvalenkei “Albert Hall” pedig új kiállítással jelentkezett A Heidegger-sztori: roma művészet és európai kultúra címmel.
fotó: Pelsőczy Csaba
A Magyar Református Szeretetszolgálat – amely három éve gazdája a bódvalenkei freskófalu projektnek – számos programmal egészítette ki az egész napos rendezvényt. A résztvevőket megáldotta Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.
A hivatalos ünnepség után nemzetközi kerekasztal-beszélgetést tartottak nyolc ország roma civil szervezetei, illetve roma programokat működtető hazai és nemzetközi szervezetek képviselői. Ismertették a roma integrációval kapcsolatos álláspontjukat, és ajánlásokat tettek a körülmények javítására.
fotó: Pelsőczy Csaba
A romák első világkongresszusát 1971-ben Londonban tartották, ezen a küldöttek elfogadták a cigány nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát, és április 8-át nemzetközi romanapnak nyilvánították.
