Nyugat és a Kelet, az egymástól távoli kultúrák egymásra hatásának jelentőségét hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Pekingben, amikor 16 közép- és kelet-európai ország képviseletében eszmecserét folytatott a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának alelnökével szerdán.

“Mindig Nyugatra tarts. De ne feledd el soha, hogy Keletről jöttél” – idézte Márai Sándort a tárcavezető Pekingben, és – mint az MTI-nek elmondta – e szavak telitalálatnak bizonyultak mind a részt vevő európai országok képviselői, mind a vendéglátók számára. Kiemelte, hogy bár Magyarország az európai keresztény értékek alapján áll, vitathatatlan értékként tekint például a Távol-Kelet filozófiájára, életmódjára, vagy éppen a munkakultúrájára.

Megjegyezte, hogy a 20. században Európában a Nyugat a fejlődés és a Kelet az elmaradottság szimbóluma volt. Mára a helyzet sokat változott – tette hozzá.

A Népi Gyűlés Házában Csiangpa Puncog, tibeti nemzetiségű alelnök, egyben a tibeti autonóm terület pártbizottságának helyettes titkára fogadta 16 közép- és kelet-európai ország miniszteri, miniszterhelyettesi szintű képviselőit. Balog Zoltán hangoztatta, hogy a Magyarországnak járó megkülönböztetett figyelem jele volt, hogy ő kapott lehetőséget arra, hogy a tizenhatok nevében szóljon.

Balog Zoltán kedden részt vett azon a fórumon, amely része a Kína és a 16 ország gazdasági, kulturális, turisztikai együttműködését célzó, 2012 tavasza óta elindított közös munkának. Ezt az Észtországról Macedóniáig tíz európai uniós és hat nem uniós országot összefogó “exkluzív kapcsolatrendszert” a miniszter “izgalmas kísérletnek” nevezte.

A tárcavezető még kedden három évre szóló kétoldalú kulturális együttműködési megállapodást írta alá Caj Vu kínai kulturális miniszterrel. A dokumentumban az intézmények közötti kapcsolatépítés munkatervét is belefoglalták, és azt hangsúlyozták, hogy mindkét részről tovább ösztönzik a kulturális intézményeket és művészeket arra, hogy megismerjék a másik fél kultúráját, illetve sajátjukat képviseljék a partner országban. Ennek részeként például ösztönzik az irodalmi alkotások fordítását egymás nyelvére és a könyvvásárokon való kölcsönös részvételt.

A miniszter beszámolt arról is, hogy szerdán tárgyalt Ma Hsziao-vej egészségügyi miniszter-helyettessel, akitől segítséget kért a hagyományos kínai orvoslás magyarországi rendszerének kialakításához, a helyes szabványok felállításához.

Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy kelet-ázsiai útjának első állomása Malajzia volt, ahol részt vett az oktatási miniszterek 51 ázsiai és az európai országot tömörítő szervezetének találkozóján.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a tanácskozáson a globális, így Magyarországon is jellemző felsőoktatási problémákat vették sorra. Köztük szó volt a gazdasági igények, a nemzetstratégiai igények és a felsőoktatás kínálatának az összehangolásáról, de a finanszírozás, a szakképzés kérdései is napirenden voltak.

Mint mondta, Kuala Lumpurban kiváló lehetősége nyílt arra is, hogy a térség országainak képviselőivel tárgyaljon. Így például megbeszéléseket folytatott a Fülöp-szigeteki, laoszi, szingapúri, thaiföldi és vietnami partnereivel az állami finanszírozású magyar ösztöndíjak felhasználásának módjáról, illetve például Szingapúr esetében a kölcsönös lehetőségekről.
Balog Zoltán szerdán befejezte Malajziát és Kínát érintő látogatását.

MTI, EMMI

A Kárpát-medencei magyarság természetes vérkeringése részének nevezte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nagyváradi előadásában, hogy a fiatalok más országok egyetemein is tanuljanak, aztán hazatérjenek.

Balog Zoltán a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Áldozócsütörtöki Csendes Napja, valamint a 16. Partiumi Diákköri Konferencia zárórendezvényén tartott előadást Egységes Kárpát-medencei magyar kulturális és oktatási tér címmel csütörtök este.

Úgy vélte, a menni vagy maradni kérdésben az lenne a természetes, ha mindenki menne, de aztán hazatérne. Megjegyezte, a külföldön tanuló magyarok többsége vissza szeretne térni a hazájába. A politikának az a feladata, hogy perspektívát teremtsen számukra. “Magyarnak lenni büszke dolog, tegyünk azért, hogy ez meg is érje” – jelentette ki Balog Zoltán. Hozzátette, néha “messze el kell menni, hogy rájöjjünk, milyen kincsünk van otthon”.

Úgy vélte, az egyetemi oktatásnak a versenyképes tudás mellett a középosztályi életmódot is át kell adnia, és a nemzeti identitás megerősödését is szolgálnia kell.

A versenyképességet azért tartja fontosnak, mert – mint fogalmazott – “a versenyképes egyetemi diploma versenyképes országot is jelent”. A középosztály újratermelésének követelményét azzal magyarázta, hogy az erős középosztály tudja a legjobban fölzárkóztatni a leszakadó rétegeket. Hozzátette, az egyetemek identitásépítő funkciójára Magyarországon is nagy szükség van.

A miniszter azt is megemlítette, hogy a magyarországi felsőoktatásban az intézmények gazdasági és szakmai irányításának szétválasztása “lesz a következő mérkőzés”.

Balog Zoltán úgy vélte, az erdélyi magyar felsőoktatási intézményeket egyfajta “megmaradási ösztön” hozta létre, hiszen, ahol nincs felsőoktatás, a középiskolai oktatás is elsorvad. Hangsúlyozta viszont, hogy Erdélyben sem mindegy, hogy milyen felkészültségű diplomások kerülnek ki a magyar egyetemek padjaiból.

Balog Zoltán az előadás után újságíróknak elmondta: a nap folyamán egyebek között arról tárgyalt a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorával, hogy milyen jogi és pénzügyi feltételei vannak annak, hogy magyarországi diákok is megismerjék a határon túli magyar felsőoktatási intézmények kínálatát.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Czeglédi Zsolt (MTI)

Budapestre látogatott Dr. Hans-Gert Pöttering európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament volt- és a Konrad Adenauer Alapítvány jelenlegi elnöke. A képviselő tegnap este az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen nyilvános előadáson beszélt az európai perspektíváról, annak értékközösségi, politikai és gazdasági hagyományairól és jövöjéről.

Dr. Hans-Gert Pötteringet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntötte.

MTI Fotó: Kovács Tamás

kormany.hu/Miniszterelnökség fotó: Botár Gergely

A korábbi rendszerek átalakítására azért volt szükség, hogy polgárbarát, gazdaságos és fenntartható rendszerek jöjjenek létre – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton Lakiteleken.

Ez igaz az önkormányzatokra, a felsőoktatásra, a köznevelésre és az egészségügyre is – tette hozzá.

Finanszírozhatatlan volt a korábbi rendszer, de alapvetően azért kellett az átalakításokat végrehajtani, hogy új viszony alakuljon ki a polgár és a kormányzat között, a polgár és az állam között – hangsúlyozta Balog Zoltán a Lakiteleki Népfőiskolán, a fiatal politológusok részére rendezett országos találkozón tartott előadásában.

A miniszter szerint a három évvel ezelőtti kormányváltás után a konfliktus abból keletkezett, hogy a rendszerek, amelyeket működtetni kellett, azok “se fenntarthatók, se polgárbarátok, se gazdaságosak nem voltak”, sőt a színvonaluk is megkérdőjelezhető volt.

Emlékeztetett azokra a felmérésekre, amelyek szerint “még leginkább az önkormányzati rendszer tűnt működőképesnek”. “Ebben volt a legnagyobb trükkje annak a világnak, hogy miközben kialakult egy valamifajta bizalomra épülő politikai kultúra, az a rendszer volt a legkevésbé fenntartható” – fogalmazott Politikai kultúra Magyarországon címmel tartott előadásában.

Az adatok szerint a rendszer olyan szintű folyamatos forráskivonásra és hitelből való forrásbevonásra épült, amely miatt fenntarthatatlan volt. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a kormányzat dilemmája az volt: ha nem lehet jól működtetni, akkor szabad-e a kis átalakításokkal tovább működtetni a rendszert.

Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy a változások után bizalmi viszony alakul ki a központi kormányzat és a polgárok közösségei között.

MTI, EMMI

MTI fotó: Bugány János