SMS-eken keresztül 362 millió 930 ezer forint adomány érkezett a nemzeti összefogás számlaszámára – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács ülését követően.
A tárcavezető tájékoztatása szerint a 1357-es SMS-számra több mint 607 ezer ember küldött üzenetet, ennek értéke 145 millió 156 ezer forint. Emellett a nemzeti összefogás számlaszámára 217 millió 101 ezer forint folyt be. Balog Zoltán tájékoztatása szerint az adományokat öt karitatív szervezeten – Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt és a Baptista Szeretetszolgálat – keresztül használják fel. Az érintettek eddig 5-5 millió forintot kaptak, és most újabb 25-25 milliót utalnak számukra a védekezés költségeire és a helyreállításra. A miniszter elmondta: a befolyt adományok teljes összegét az árvízzel összefüggésben használják fel, s ha elfogy a pénz, újabb összegeket szavaznak meg.
Balog Zoltán bejelentette, hogy június 23-án a közmédiában tematikus napot tartanak, amely során további adományokra számítanak.
Bakondi György helyreállítási miniszterelnöki megbízott arról beszélt: a beérkező forrásokat csak karitatív adományozásra fordítják. Ez korábban a kitelepítettek ellátását, majd visszaköltöztetését jelentette, jelenleg pedig a fertőtlenítést. A lakossági károkra vonatkozóan azt javasolta, hogy az érintettek képileg dokumentálva jelentsék be azokat a biztosítóknál is. Megjegyezte: lakhatatlanná vált lakóház nem volt.
Utalt arra, hogy a közutak, vasutak állapotának felmérése még tart, és felmérik azt is, milyen károk keletkeztek a mezőgazdasági területeken. A víz 10 ezer hektár mezőgazdasági területet öntött el, és mintegy 360 hektár károsult a védekezési munkálatok miatt.
Az emberi erőforrások minisztere szerint a családok gyerekvállalását ösztönző radikális kormányzati intézkedésekre lenne szükség. Balog Zoltán az Országgyűlés ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának hétfői ülésén arról beszélt, hamarosan a kormány elé kerülhet egy ezt célzó “demográfiai intézkedéscsomag”.
A miniszter utalt arra, hogy a “Ratkó-unokákként” emlegetett generáció még éppen szülőképes korban van, ezért lenne szükség a mielőbbi, gyermekvállalást világosan és célzottan segítő kormányzati döntésekre. Balog Zoltán az említett “demográfiai csomagról” csak annyit árult el, hogy azzal az első gyermekek mielőbbi vállalását kívánnák ösztönözni, valamint a harmadik gyermek megszületését. Arról is beszélt, hosszú távon, tehát ciklusokon átívelő családtámogatási rendszer kialakítására lenne szükség.
Balog Zoltn a bizottság előtti meghallgatásán a kormány eddigi családbarát intézkedéseit sorolva elmondta, 2011-ben és 2012-ben évente a családi adópolitikának köszönhetően mintegy 180 milliárd forint támogatás maradt mintegy egymillió családnál. Közölte, a gyermekes családoknál a nettó reáljövedelem 6,7 százalékkal nőtt az elmúlt két évben.
A miniszternek a képviselők mintegy száz kérdést tettek fel, a bizottság ülése így nem sokkal a parlamenti ülés előtt fejeződött be. A tárca vezetőjét a képviselők egyebek mellett a szociális szférát érintő béremelési elképzelésekről, a gyerekek nyári étkeztetéséről, és a szociális temetésről kérdezték.
A miniszter válaszában a számtalan kérdést feltevő szocialista Varga Lászlónak azt vetette a szemére, ha az MSZP-SZDSZ kormány nem szórta volna el a pénzt, akkor ma sokkal jobb helyzetben lenne az ország. Azt mondta, a képviselő arra a férjre emlékezteti, aki a kocsmában elissza a kosztpénzt, majd otthon az asztalt veri, mert csak egy fogásos ebédet kap.
A szociális temetés új intézményéről szólva azt mondta, majd a gyakorlat eldönti, hogy a legjobb megoldást találták-e meg, de szerinte az ügyben mindenképpen lépni kell. Jelezte, várják az MSZP, a kormányénál jobb javaslatait. Szavai szerint erkölcstelen az a helyzet, ahogy ma a temetéseknél “lehúzzák a magyar családokat”, ez pedig nem pártpolitikai kérdés. Balog Zoltán elfogadhatatlannak tartja, hogy a végtisztesség a rossz szociális helyzetben lévő embereknek nem adatik meg, mert olyan költségeket terhelnek rájuk, amiket nem tudnak kifizetni. Emiatt vannak, akiknek a holtteste hónapokig a kórházak hűtőkamrájában marad.
A rászoruló gyerekek nyári étkeztetésére vonatkozó LMP-s kérdésre a miniszter azt mondta, bár a központi támogatás összege nem nőtt, mégis több gyermek kaphat enni, mert a szociális programban részt vevő, jobb anyagi helyzetű önkormányzatoktól önerőt kérnek, így összességében emelkedik az étkezetésre fordítható forrás.
Balog Zoltán kitért a korábbi kormányzat közmunka-, illetve a jelenlegi kormányzat közfoglalkoztatási programjára is. A miniszter azt mondta, a kettő között a különbség az, hogy ma “vízgereblyézés” helyett csak értékteremtő munkát végeznek, valamint az, hogy a dolgozók korábban szociális jellegű juttatást kaptak érte, míg ma már bért.
Az idén már tehetségkutatás is zajlik az Erzsébet-táborokban, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat, adott esetben a szüleikkel együtt is – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az idei Erzsébet-tábor megnyitó ünnepségén szombaton Budapesten.
Szólt arról, ezekben a táborokban kiderülhet, hogy egy-egy diák mihez ért átlagon felül, megtudhatják, hogy mire képesek többek között a médiában, a művészetekben és különböző sportágakban, ezt a tevékenységet pedig az iskolai keretek között is folytathatják majd a tanév során.
Balog Zoltán közölte: a Nemzeti Üdülési Alapítvány által működtetett Erzsébet-tábor mozgalom rugalmasan tud reagálni az igényekre, s az idén 56-féle tábor közül választhat a több mint 40 ezer gyermek. Kitért arra, az Erzsébet-utalványt kétmillióan használják, ennek a haszna pedig lehetővé teszi, hogy szociálisan rászorulók is táborozhassanak.
A miniszter rámutatott: “a tábor arról szól, hogy a világ kerek tud lenni”, ahol tiszta levegő, víz és napsütés van, s “ott vannak azok, akik szeretik az embert, akik figyelemmel fordulnak felé”. Ha valaki mindezt átélte, akkor merít abból az erőből, amelyet itt összegyűjtött, és jobban el tudja viselni az életben támadt nehézségeket is – mondta.
A táborozással kapcsolatban úgy fogalmazott: “jó elmenni valahova és közösséget építeni”. Táborozáskor a szülők, a tanárok és az egyházi közösségek is összefognak a gyerekek érdekében, így “a dolog csak jól sikerülhet” – jegyezte meg. Megemlítette, hogy amikor ő fiatal volt, mindez nehezebben ment, kevesebb lehetőségük volt az embereknek, “főleg, ha az egyházi világhoz tartozott”.
Balog Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az idén “a mérce magasra van téve”, mert a tavalyi Erzsébet-táborok teljes sikert arattak.
Az Erzsébet-liget című nyitó rendezvényen beszédet mondott Nagy Anna, az Erzsébet-program szóvivője és Majthényi László, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány főtitkára.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szombaton az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint az Erzsébet-programnak köszönhetően több mint 135 ezren részesülnek támogatásban üdülési szolgáltatás formájában, ebből több mint 73 ezer gyermek jut pihenési lehetőséghez, közülük több mint 40 ezren vehetnek részt az Erzsébet-táborban.
Hozzátették: összességében tavaly és idén a Nemzeti Üdülési Alapítvány által kiírt pályázatoknak köszönhetően csaknem 260 ezer ember, köztük több mint 100 ezer gyermek jutott, illetve jut kedvezményes üdülési, táborozási lehetőséghez.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének romaügyi tevékenységét dicsérte az NDK utolsó külügyminisztere az MTI-nek adott pénteki berlini nyilatkozatában.
Tiszteletre méltó Balog Zoltán romaügyi tevékenysége – jelentette ki Markus Meckel evangélikus lelkész, az egykori keletnémet demokratikus ellenzék tagja, a volt NDK utolsó külügyminisztere.
A volt politikus azzal összefüggésben nyilatkozott az MTI-nek, hogy Viola von Cramon, a Zöldek parlamenti képviselője kifogásolta Balog Zoltán német kitüntetését.
Markus Meckel elmondta: Balog Zoltánt “elkötelezett” emberként ismerte meg, aki “a kommunista időkben is fellépett az emberi jogokért és a demokráciáért”.
Hozzátette: az Orbán-kormány tevékenységét “nagyon kritikusan szemlélem, ugyanakkor nagyon tisztelem, ahogyan Balog Zoltán a romakérdéssel foglalkozik, és hogy sikerült európai témává tennie” a roma integráció ügyét.
Ez az elkötelezettség nemcsak Magyarországnak fontos, hanem egész Európának – mondta Markus Meckel.
Megjegyezte, hogy a mostani magyar kormányzat számos képviselőjével kapcsolatban áll, és úgy véli, többen “megpróbálják a legjobbat kihozni a jelenlegi helyzetből”.
Közéjük tartozik Balog Zoltán is – mondta Markus Meckel. Hangsúlyozta: “a távolból szemlélve” nem tudja “konkrétan megítélni” Balog Zoltán miniszteri munkáját, de úgy véli, hogy a roma integráció a kormány politikájának fontos eleme, amivel a miniszter “tiszteletet vívott ki” Európában.
Markus Meckel a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tagja, 1990 áprilisától augusztusáig volt az NDK külügyminisztere. Jelenleg nem tölt be politikai funkciót.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hároméves tevékenységét értékelve Balog Zoltán, a tárca vezetője hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján jelentős eredménynek mondta az egészségügyi rendszer átalakítását, a dolgozók béremelését, a pedagógus-életpályamodellt és az egyház-finanszírozás átalakítását is.
Mint mondta, az uniós egészségügyi fejlesztési konstrukció keretében 322 milliárd forintot fordított a kormány a járóbeteg- és a sürgősségi betegellátás minőségének javítására, illetve erre az ágazatra 114 milliárdot szántak az Új Széchenyi Tervből 2011 és 2013 között.
Balog Zoltán hangsúlyozta, az ellátórendszer átalakítása zökkenőmentesen zajlott, és rendezték az egészségügyi dolgozók fizetését is. Beszélt a dohányzás visszaszorításának nemzetközi elismeréséről, valamint a betegszállítás és a mentőszolgálat idén kezdett megerősítéséről. Kiemelten fontos célnak nevezte, hogy a nagy rendszer-átalakítások után elérjék az emberi erőforrás minőségének javulását. Ezt egyebek mellett az egészségügyben a gyógyítás és a megelőzés, a szociális szférában pedig a családok megerősítése, illetve a gyermekek intenzívebb védelme által igyekeznek elérni – mondta a miniszter.
A társadalmi felzárkóztatás feladatairól szólva hangsúlyozta, a mélyszegénységben élők erőforrásbeli tartalékot jelentenek. Ha őket kiemelik ebből a helyzetből, akkor Magyarország számára munkaerőt jelentenek, akik adót fizetnek majd.
Az Emmi vezetője elmondta, hogy 2010 óta a köznevelés fejlesztésére 155 milliárd forint uniós forrást biztosítottak, az integrált pedagógiai rendszerben pedig évente 10 milliárd forintot fordítanak a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására. A program keretében a pedagógusokat és a szülőket is támogatják – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a Nemzeti alaptanterv szeptembertől meghatározza majd az iskolák életét, és – mint fogalmazott – “egészen határozottan reménykedhetünk abban, hogy szeptembertől sikerül bevezetni” a pedagógus-életpályamodellt, ami 30-40 százalékos fizetésemelést jelent majd.
A felsőoktatásban a legfontosabbnak azt tartotta, hogy sikerült a csőd közeli állapotból megmenteni bizonyos intézményeket, egy alapból pedig támogatják az egyetemek struktúraváltását is. Jelentős lépésnek mondta, hogy megállapodtak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával a hallgatói nyilatkozatokról. Emellett várják, hogy a rektori konferenciával a különböző egyetemeken, főiskolákon indítandó szakokról megegyezzenek. Megjegyezte, hogy amerikai mércével mérve is komoly ösztöndíjakat adnak az élsportoló hallgatóknak.
A szociális területről szólva Balog Zoltán közölte: a család, a gyermekvállalás és a munka becsületének helyreállítása volt a céljuk. Az Új Széchenyi Terv keretében 81,6 milliárd forint összegű pályázatot hirdettek meg, hogy azokat támogassák, akik munkát vállalnak és gyermeket nevelnek.
A családi adókedvezmény ebből a szempontból nagy előrelépés volt – állapította meg. Reményét fejezte ki, hogy a demográfiai helyzetet javító intézkedéscsomagot minél hamarabb be tudják jelenteni, és felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugdíjak reálértékét sikerült megőrizni. Utalt arra, hogy összesen 70 milliárd forintnyi forrást hirdetett meg két és fél év alatt a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság, a Nő az esély programjukkal például a cigány és nem cigány lakosság közötti kapcsolat erősítését célozzák. Jelentős kezdeményezéseik között említette továbbá az Útravaló ösztöndíj programot, valamint az Út a középiskolába, az Út a szakmához, illetve az Út az érettségihez programokat.
Fontos lépésnek nevezte az egyház-finanszírozás átalakítását, valamint azt, hogy meghatározták azon egyházak körét, amelyekkel a kormány a társadalmi hasznosságukat felhasználva együtt kíván működni. Mint hangsúlyozta, minden olyan közösségnek biztosítják a jogait az egyházügyi törvénnyel, amelyek valóban vallási tevékenységet végeznek, a civil szervezetek pedig segítséget kaphatnak az új civiltörvény által meghatározott módon.
Az MTI kérdésére Balog Zoltán elmondta: az egyházi belső jogi személy meghatározásával és annak az egyházon kívüli hatóságokkal való érintkezésének szabályozásával kapcsolatban vannak még tisztázandó kérdések. Az ezeket érintő egyeztetések – mint fogalmazott – “talán a héten lezárulnak”, és akkor még a nyári szünet előtt szavaznak erről a törvényről.
