Pálházán rendezték meg az idén a magyarországi szlovákok napját, amelyet a szláv írásbeliség megteremtőire, Szent Cirillre és Metódra emlékezve, a július 5-i szlovákiai állami ünnephez kötődően minden év július első szombatján tartanak meg.

A magyar-szlovák határ mentén lévő, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település római katolikus templomában megtartott ökumenikus istentiszteletet követő beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a két ország, a két nép közötti barátság és bizalom fontosságát hangsúlyozta. Kifejtette: ennek jele az is, hogy Magyarország és Szlovákia között az elkövetkező hat évben huszonöt határátkelő nyílik, a Duna és az Ipoly fölött pedig új hidak ívelnek majd át.

A magyarországi szlovákok identitásának erősödését jelzi, hogy tíz év alatt hetven százalékkal nőtt azok száma, akik felvállalták gyökereiket, és ma már 30 ezren vallják magukat szlovák nemzetiségűnek – mondta a miniszter.

Balog Zoltán kiemelte az anyanyelvi oktatás fontosságát a határ mindkét oldalán. Megemlítette azt is, hogy 2014-ben már szlovákul is szólhat képviselő a magyar Országgyűlésben, és több évtized után megteremtődött a lehetősége annak, hogy mind a tizenhárom nemzetiségi önkormányzat képviselőt küldhet a parlamentbe. Ezzel kapcsolatban arra kérte a magyarországi szlovákokat, szavazzanak bátran, vállalják szlovákságukat.

Dusan Caplovic, Szlovákia oktatási, tudományos, kutatási és sportminisztere az ünnepségen Szent Cirill és Metód jelentőségét méltatta, és beszélt arról is, hogy ma sokan élnek szegénységben, számukra segítőkezet kell nyújtani, hasonlóan, mint annak idején a két nagy szent is tette.

A határ mindkét oldalán élő nemzetiségi kisebbségeket Szlovákiában és Magyarországon egyaránt segíteni, támogatni kell, ezen dolgozunk közösen – tette hozzá.

Az ünnepséget megelőzően Balog Zoltán és Dušan Čaplovič kétoldalú megbeszélést folytatott. Balog Zoltán erről az MTI-nek azt mondta: miután Magyarországon átalakul a köznevelési rendszer, ezért találkozójukon szóba került, hogy ez miképp érinti a nemzetiségi oktatást. Szó volt az anyanyelvű oktatás jelentőségéről mind az óvodákban, mind az iskolákban.

Közölte, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat egy egyelőre meg nem nevezett gimnáziumot szeretne átvenni működtetésre, majd hozzátette,”helyes, ha egy nemzeti etnikai kisebbség saját oktatását kezében tudja tartani, természetesen az állam segítségével, a határ mind a két oldalán”. Balog Zoltán azt is megemlítette, hogy megbeszélésükön szóba került egy módszertani intézet létrehozása is.

A zempléni kisvárosban az ország minden szegletéből érkeztek szlovák néptánc- és énekegyüttesek, a település főterén sztrapacskát főztek és lángost sütöttek.

MTI, EMMI

MTI Fotó: Vajda János

Az emberi erőforrások minisztere szerint a magyar felsőoktatást a nagyszerű teljesítmények ellenére súlyos gondok szorítják. Balog Zoltán erről a Miskolci Egyetem pénteki tanévzáróján, a gépészmérnöki és informatikai, valamint az egészségügyi karon végzett hallgatók diplomaátadása után beszélt.

Balog Zoltán versenyképes, hatékony, fenntartható, rugalmas felsőoktatás szükségességéről beszélt, a diploma fontosságáról pedig azt mondta: nagyon sok munka, erőfeszítés van mögötte. Megemlítette azt is: egyik oldalon túlképzés, míg a másikon hiány van, ezen változtatni kell. A miniszter úgy fogalmazott: a végzett diplomások húsz százaléka olyan munkahelyeken tud elhelyezkedni, ahol nincs szükség diplomára, ugyanennyi fiatal olyan állást talál, ahol más diplomára lenne szükség.

A miniszter kitért arra, hogy “vannak olyan emberek, akik soha nem szereztek, mert lehet, hogy nem szerezhettek diplomát, de mégis több bölcsesség volt bennük, mint némely egyetemi tanárban”.

Azt is elmondta: Miskolc, az egyetem és Észak-Magyarország elválaszthatatlanok egymástól, de a Miskolci Egyetem sorsa és jövője “elválaszthatatlan az egész magyar felsőoktatás jövőjétől is”.

A tanévzárón a Miskolci Egyetem környezetvédelmi projektjeinek hatékony támogatásáért, valamint az Állam- és Jogtudományi Kar képzési programjának kibővítése terén nyújtott érdemi segítségért az egyetem díszpolgárává fogadta Illés Zoltán környezetvédelemért felelős államtitkárt.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség

Népességmegtartó modellprogramot indít uniós forrásból az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a projekt elsődleges célja az, hogy a falvak ne néptelenjenek el, az ott élők ne vándoroljanak el – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Hejőkeresztúron.

A tárcavezető a néhány évtizeddel ezelőtt még több mint 1300, ma már csak 1053 lakosú Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen elmondta: az elmúlt évtizedekben a vidéki és a városi lét között egyfajta aszimmetria alakult ki a városi létforma javára, mindazok az előnyök, szépségek, amelyek vidéken dominálnak, háttérbe szorulnak.

Az M3-as és az M30-as autópálya közelében lévő Hejőkeresztúron évente jó, ha egy ház épül, 30-40 ingatlan eladó, a 2007-ben még kétcsoportos óvodába most már csak egy csoportra jutó kisgyerek jár.

Balog Zoltán azt mondta: egyre jellemzőbb az elvándorlás a falvakból, azok elnéptelenedése. Most mintegy 10-12 települést vonnak be a programba, amely egyebek mellett azt vizsgálja, hogy miképp lehetne a falvakból történő elvándorlást megállítani.

Az összességében csaknem 900 millió forintos pályázati program célja, hogy a helyi közösségben rejlő kreativitásra, szellemi és társadalmi kapacitásra építve innovatív megközelítéssel alakuljon ki egy olyan fejlesztési és cselekvési terv, amely megakadályozza a falvak elnéptelenedését, olyan lakhatási feltételeket teremtsen, amely fiatal családok helyben maradását is szolgálja.

A miniszter kiemelte: a vidéki Magyarország fenntartása egy olyan életminőséget, életformát jelent, amely az ország erejét adja.

A vidéki létre, annak előnyeire fel kell hívni a figyelmet, és meg kell adni mindazt a segítséget, amelynek révén megerősödhet a vidéki lét, a helyben maradás, hogy ennek köszönhetően az elvándorlók visszaköltözzenek – tette hozzá.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség

A különböző felzárkózási programokkal a kormányzat azért küzd, hogy a hátrányos helyzetben élő emberek elhiggyék, ki lehet törni a szegénységből – mondta az emberi erőforrások minisztere egy az érintetteknek indított képzés csütörtöki megnyitóján.

Balog Zoltán a Magyar Tudományos Akadémián tartott megnyitón azt mondta, vége van annak a korábbi szociálpolitikának, amely semmi mást nem csinált, mint segélyt adott a túléléshez. Szavai szerint ennél, az embereket megbetegítő helyzetnél többre van szükség. Roosevelt amerikai elnököt idézve arról beszélt, hogy aki a rászorulóknak szociális segélyt ad, a testét menti meg, ám aki munkát is ad, az a lelkét is megmenti.

Azt is mondta, hogy a felzárkózási programokban nem lehet különbséget tenni nemzetiségi alapon azok között, aki nehéz helyzetben vannak. Szerinte Európában sok helyen megpróbálják a szegénység ügyét “gettósítani”, mintha az csak a romák speciális problémája lenne, pedig Kelet-Közép-Európában a kommunista örökség következményeként “millió ember csúszott le”, romák és nem romák egyaránt. “Nincs külön romaügy, szegények felzárkózása van”, és ha megkülönböztetjük is a romák részvételét ezekben a programokban, azt azért tesszük, hogy világossá tegyük, az érintettek között jelentős a cigányok száma – mondta.

A cigányságra utalva arról is beszélt, negatív identitásra – elnyomásra, üldözésre – nem lehet méltóságteljes emberi életet építeni, ehelyett a kulturális önazonosságtudat megerősítésére lenne szükség; szavai szerint ugyanis “az értékeken keresztül lehet egymáshoz közeledni”.

A miniszter arra – a médiában szerinte kevés figyelmet kapó – változtatásra hívta fel a figyelmet, hogy 2013. szeptember 1-jétől, a világon elsőként a magyar iskolákban kötelező lesz tanítani és tanulni a magyarországi cigányság történetét és kultúráját. Úgy vélte, ha az iskolákban megtanítják, mit adott a magyarországi cigányság a magyar kultúrának, akkor össze lehet kötni a társadalmi felzárkózást a kulturális identitás megerősítésével.

Balog Zoltán a közfoglalkoztatási programokra utalva arról beszélt, nem elég értelmes munkát adni, azokat össze kell kapcsolni a képzési és oktatási programokkal, így például a minisztérium háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) által lebonyolított “Aktívan a munkáért” képzési projekttel, amelyet a rendezvényen mutattak be.Elmondta, a programban eddig 222 településen 10 ezer ember kompetenciafelmérését végezték el. Erre azért van szükség, hogy felmérjék, később kinek milyen oktatást vagy képzést kínáljanak.

Elmondta, van akinek abban tudnak majd segíteni, hogy be tudja fejezni az általános iskolát, másokat érettségiig juttatnak el, ismét másoknak szakmát biztosítanak.

Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi közfoglalkoztatási rendszer a korábbi közhasznú munkavégzést, a közmunkát és a közcélú munkát jelentette. Közölte, azért változtatták meg a korábbi rendszert, mert az pazarló volt. Arról is beszélt, hogy a legnagyobb közfoglalkoztatók ma az önkormányzatok, az érintettek pedig a közösség számára hasznos, értékteremtő munkát végeznek, a cél a tartósan munkanélküliek aktivizálása.

Tájékoztatása szerint a kormány 2011-ben 64 milliárd, 2012-ben 137,5 milliárd, idén pedig 153,8 milliárd forintot fordított közfoglalkoztatásra. Közölte azt is, hogy a BM által felügyelt közfoglalkoztatási programokban két éve 35 ezren, tavaly 271 ezren, míg idén már várhatóan 300 ezren dolgoznak majd.

MTI, EMMI