Tíz kiemelkedő népművésznek adta át a Népművészet Mestere-díjakat vasárnap Budapesten, a Mesterségek Ünnepén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A kitüntetést idén hatvanadik alkalommal osztották ki.

Az 1953-ban alapított állami kitüntetés eredeti célja szerint a környezetében élő és alkotó autentikus népművészek munkásságát, életművét ismeri el. Világviszonylatban Magyarország az elsők között gondoskodott a helyben élő és működő kiemelkedő tehetségű alkotók megbecsüléséről, támogatásáról.

A négy kategóriában odaítélt díjat mára több mint 500 tárgyalkotó, zenész, mesemondó, énekes és táncos nyerte el. Az elsők között, 2009-ben került fel a Népművészet Mestere-díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége az UNESCO szellemi kulturális örökség egyezménye szellemében létrehozott nemzeti jegyzékre.

A Népművészete Mestere-díjjal ismerték el vasárnap Bagdi Lajosné Matkó Mária debreceni hímzőt, népi iparművészt, Bárány Antalné Strehó Margit varsányi mesemondót, Dobiné Vass Júlia nádudvari fazekast, Hajda György Zsigmond cserkúti faműves-restaurátort, népi iparművészt, Haris Mária budapesti szövőt, népi iparművészt, Karácsony Lázás gyimesbükki (Románia) furulyást, Kovács Szabolcs mezőkövesdi festettbútor-készítőt, Simon János csengeri táncost, énekest, Szabó Teréz mezőkölpényi (Románia) táncost, énekest és Takács Anna búzai (Románia) énekest.

MTI, EMMI

Fotó: Wendl Péter

Kártérítést ad a kormány a 2008-2009-ben romák ellen elkövetett gyilkosságsorozatban elhunyt áldozatok hozzátartozóinak – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

A kártérítés kifizetési konstrukciójának kidolgozására Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kapott megbízást – ismertette.

Szeptember elején tárgyalnak a hozzátartozókkal, és “tisztességes kártérítést” fognak nekik ajánlani – mondta Balog Zoltán, hozzátéve, reméli, hogy meg tudnak egyezni a családokkal egy méltányos összegben. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a pénz kifizetésével nem kell megvárni a másodfokú ítéletet, még idén szeretnék az ügynek ezt a részét lezárni.

Megemlítette, hogy az igazságszolgáltatási eljárásban kiderült: az állam alkalmazottai is hibáztak, sőt talán még büntetőjogi felelősséggel terhelt mulasztásokat is elkövettek az ügyben. Ezért nem szükséges megvárni a jogerős ítéletet, hanem már most meg lehet kezdeni a tárgyalásokat a hozzátartozókkal a kártérítésről.

Utalt arra, hogy a gyilkosságsorozat utolsó áldozatának az életét talán meg lehetett volna menteni, ha a titkosszolgálatok és a rendőrség tisztességesen együttműködtek volna, ezért egyértelmű, hogy az államnak jót kell állnia azokért a károkért, amelyek emberéletekben és anyagi javakban is keletkeztek.

Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy a romagyilkosságokhoz hasonló esemény soha többet nem fog előfordulni, és kiderül a teljes igazság.

Szólt arról is, hogy még ellenzéki politikusként, az Országgyűlés emberjogi bizottságának elnökeként karitatív újjáépítést kezdeményeztek az áldozatok hozzátartozói számára. Társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárként pedig 8,5 millió forint támogatással segítették a károsultak új lakásokba költözését.

Elmondta, azt is, hogy minden évben gyászistentiszteletet tartanak az áldozatok emlékére, a Szent Egyed közösség pedig pasztorálja a hozzátartozókat.

Hangsúlyozta: ha az állam a polgáraival szemben mulasztást, vétséget követ el, akkor azért felelősséget is kell vállalni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a 2006. augusztus 20-ai vihar kárvallottjait az akkori szocialista kormány nem kárpótolta, de 2010-ben az Orbán-kormány egyik első intézkedése volt, hogy ezt megtegye miként a 2006 őszi rendőri brutalitás áldozatait is kárpótolta.

MTI, EMMI

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu-  Miniszterelnökség

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondott köszöntőt a Benyovszky című táncjáték kassai bemutatóján szombaton. A miniszter beszédében hangsúlyozta: „egyre lényegesebb lesz a globalizálódó világban, hogy mi közép-európaiak hogy jelenítjük meg a saját kultúránkat, a saját történelmünket, a saját mentalitásunkat. Azt, ahogy mi az élet dolgait meg akarjuk oldani.”

A 2013-ban Európai Kulturális Fővárosa címet elnyert Kassán megrendezett kulturális rendezvénysorozatba számos magyar vonatkozású programmal kapcsolódik be Magyarország Kassai Főkonzulátusa. Ennek egyik legfontosabb állomása, a Ghymes együttes és a Honvéd Táncszínház táncjátékának szlovákiai bemutatója jó példája a közép-európai országok határokon átnyúló kulturális együttműködésnek.

Az eseményről az alábbiakban a felvidek.ma beszámolóját olvashatják.

A Ghymes együttes és a Honvéd Táncszínház nagyszabású fellépése Kassán

2013. augusztus 10.

Kassán – Európa Kulturális Fővárosában – Magyarország Kassai Főkonzulátusa szervezésében és támogatásában zajló programsorozat kiemelt programját tartották szombaton, augusztus 10-én.

Ghymes – “30 Fényév”-ből kapott ízelítőt a kassai közönség Az est első részében a 30 éves, a „Magyar Örökség” kitüntető címet viselő Kossuth-díjas Ghymes koncertjére került sor. Az esős idő miatt rövidített programmal léptek fel.  A felvidéki Nyitrán, 1983-ban Szarka Gyula vezetésével alakult együttes ezúttal a „30 Fényév” című vadonatúj, a zenekar megalakulása harmincadik évfordulójára létrehozott jubileumi lemeze anyagát mutatja be a kassai közönségnek. „A Fényév arra utal, hogy ez a három évtized meglehetősen fényes, gyors és szép volt számunkra” – nyilatkozta a közelmúltban a zenekar egyik alapítója, Szarka Tamás.

A Ghymes zenekar pályafutása szinte példa nélküli és páratlan sikertörténet: működésük alatt eddig 18 önálló albumot jelentettek meg, ezek közül 10 platina és immár 5 aranylemezzé vált. Zenéjüket általában a „világzene” kategóriájába sorolják, mivel a dallam- és szövegvilágában is egyedülálló, szinte rögtön felismerhető Ghymes-muzsika ezer szállal kötődik az autentikus magyar népzenéhez, de a balkáni, Kárpát-medencei zenei hatások is bőven „tetten érhetők” művészetükben. Szarka Gyula népzenei alapú szerzői zenéje mellett a sajátos Ghymes-stílus meghatározó jellemzője – a Benyovszky táncjáték zeneszerzője és közreműködője – Szarka Tamás irodalmi értékű szövegvilága és zenéje.

Benyovszky – az idei évad egyik kiemelt előadása a kassai amfiterátrumban

A Ghymes koncertet követő – Benyovszky Móric kalandos életéről szóló – táncjáték a Honvéd Táncszínház számára az idei évad egyik kiemelt előadása. A látványos táncszínházi produkció (díszlet: Tóth Kázmér) ősbemutatója 2008-ban, a Szegedi Szabadtéri Játékok felkérésére készült, majd több év szünet után a kassai Amfiteátrum sokezer fős közönsége előtt látható ismét a Vincze Zsuzsa forgatókönyve alapján készült előadás.

A táncjátékban, egy rendkívüli ember szenvedélyes és viszontagságos életútját követve „bejárjuk” szinte az egész világot, mint ahogy tette azt a híres kalandor, népszerű világutazó és emlékíró a 18. század közepén. Benyovszky Móric, ez a művelt, több nyelven beszélő, a nők számára szinte ellenállhatatlan vonzerővel bíró férfi, gondolataival és ötleteivel jócskán megelőzte korát.

Benyovszky a magyar huszárkapitány és gróf, a szlovák földbirtokos és a lengyel hazafi, orosz hadifogoly Kamcsatkán (ahonnan, a világ első Függetlenségi Kiáltványának megalkotása után elmenekült), majd francia hős, s végül Madagaszkár királya lesz. Színes élettörténete alapján, tetteinek különlegessége miatt méltán nevezhető kora egyik legkiemelkedőbb személyiségének.

Benyovszky Móric élettörténetének főbb állomásait és eseményeit bemutató fergeteges lendületű produkcióban a Honvéd Táncszínház táncosai mellett a kassai Železiar, Lengyelországból a sziléziai „PATRIA” táncegyüttes, a cseh Gabrhel (Gajdoši z Kopanic) együttes valamint afrikai táncosok és felvidéki gyermekek is közreműködnek.

A zenész-énekes főszerepében Szarka Tamást hallhatjuk, Benyovszky felesége, Hanszky Zsuzsanna szerepét Fekete Zsuzsanna táncolja.

A különleges életútról készült darab egyik érdekessége, hogy az idősebb, emlékeit felidéző Benyovszky szerepében Oberfrank Pált, Jászai Mari-díjas színművészt, míg a fiatal Benyovszky szerepében Zámbó Istvánt, a Honvéd Együttes Junior Prima-díjas szólistáját láthatjuk.

Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, a Honvéd Együttes művészeti vezetője rendezésében megvalósuló produkció azon túl, hogy egy sokoldalú, emblematikus személyiség, Benyovszky Móric élettörténetét eleveníti fel számunkra, egyúttal a visegrádi országok közös értékek iránti elkötelezettségét, az európai kultúra gazdagságát, a kultúrák közötti párbeszéd elősegítését is szolgálja.

„Személyesen nekem azért is fontos ez a bemutató, mert a nagyapám – aki megjárta Isonzót is, – az I. világháború alatt Kassára vonult be katonának, és édesapám is itt kezdte a szolgálatot a II. világháború alatt. Szépnek találom, hogy ebben a városban én, rendező-koreográfusként egy táncjátékkal jelenhetek meg.” – nyilatkozta Zsuráfszky egy, a közelmúltban készült interjúban.

Czimbalmosné Molnár Éva: Kassa 2013-ban a kreativitás központjává válik

Kassa a “Košice Interface” elnevezésű projektjével 2008-ban nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, így a város 2013-ban Marseille mellett viselheti a megtisztelő címet. Az Interface 2013 projektnek köszönhetően Kassa 2013-ban a kreativitás központjává válik, új távlatokat nyit a kassai fiatalok számára is.

A város projektje így a kultúrára és kreativitásra épül, célul tűzi ki a kihasználatlan ipari és katonai objektumok felhasználását kreatív művészeti tevékenységre és a lakótelepek kulturális életének felpezsdítésére. A projekt alapját kulturális és művészeti programok alkotják, melyek az európai kulturális térségben innovatív ötletek révén a kommunikáció új formáját kívánják létrehozni.

Tekintettel Kassának a magyar történelemben betöltött szerepére, a városban és a régióban élő magyar közösségre, a térség hagyományosan jó magyar-szlovák intézményes és civil kapcsolataira, valamint az eseménysorozat nemzetpolitikai súlyára, kiemelt fontossággal bír, hogy a szlovákiai partnerekkel egyeztetve a 2013-as projekt struktúráját figyelembe véve a kassai főkonzulátus Magyarország Külügyminisztériumának anyagi támogatásával bekapcsolódik a Kassa – Európa Kulturális Fővárosa 2013 rendezvénysorozatba.

Abban az évben, amikor Magyarország a Közép-európai Kezdeményezés és a Visegrádi Csoport (V4) elnöki feladatait látja el és abban az évben, amelyet a magyar Külügyminisztérium a Közép-európai Évként hirdetett meg, különböző stílusú zenei, táncos produkciókkal, képzőművészeti kiállításokkal kívánjuk gazdagítani a kassai kulturális évadot. Meggyőződésünk, hogy Kassa Európa Kulturális Fővárosaként is a városra oly jellemző kulturális sokszínűséget tükrözi vissza.

Kassa testvérvárosa, Miskolc mellett a magyar főkonzulátus is kiveszi részét az Európa Kulturális Fővárosa 2013 projekt népszerűsítéséből.

“Szeretnénk, ha Magyarországról is minél többen látogatnának el Kassára és lennének részesei az egész évet kitöltő kulturális eseményeknek. Az évad kiváló lehetőséget nyújt a Kassa – Európa Kulturális Fővárosa 2013 szervezői számára a multikulturális város bemutatására, a város gazdag történelmi múltjának felelevenítésére, valamint az európaiság jegyében létrejövő határokon átnyúló együttműködésre.

A szervezők nevében is sok szeretettel várjuk Önöket Kassán, Európa egyik kulturális fővárosában. Reméljük, hogy a város különleges szépségének és hangulatának megtapasztalása mellett ez a nevezetes év bőséges és tartalmas programkínálatával még emlékezetesebbé teszi látogatásukat” – hívogatja a látogatókat Czimbalmosné Molnár Éva Magyarország kassai főkonzulasszonya.

A kulturális együttműködés szép példája valósult meg

Az augusztus 10-én bemutatásra kerülő Benyovszky Móric kalandos életéről szóló táncjáték a kulturális együttműködés szép példája, mely a közép-európai országok közös értékek iránti elkötelezettségét, valamint az európai kultúra gazdagodását is szolgálja.

A Magyarország Kassai Főkonzulátusa által szervezett, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap, a Visegrádi Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatása mellett megvalósuló Benyovszky projekt súlyát jól mutatja, hogy az esemény felett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és MUDr. Richard Raši, PhD., MPH, Kassa város főpolgármestere vállalt védnökséget.

Forrás: http://felvidek.ma/felvidek/kultura/41094-a-ghymes-egyuttes-es-a-honved-tancszinhaz-nagyszabasu-fellepese-kassan

Fotó: Főkonzulátus

Az ország erőforrásai vidéken vannak, abból él az ország, amit vidéken ültetnek és aratnak, amiért imádkoznak, ahogy a gyerekeiket, unokáikat nevelik – jelentette ki Balog Zoltán vasárnap a Vas megyei Kercaszomoron, a felújított református templom újjászentelésén.

Az emberi erőforrások minisztere felidézte, 2010 nyarán járt először a templomban, amikor a körülmények méltatlanok voltak a kereszténységhez és a gyülekezethez, de többen megfogadták, hogy mindent megtesznek a rendbehozataláért.

Balog Zoltán úgy fogalmazott: most már “méltó a környezet”, de “legyünk méltóak ahhoz az örökséghez is, amit az őseink ránk hagytak”.

“Legyünk méltóak ennek az országnak a történelméhez, legyünk méltóak a kereszténységünkhöz és a keresztyénségünkhöz”. Eltékozoltuk ugyanis amit az őseink ránk hagytak, évtizedeket, napokat, erőket, forrásokat, a közvagyont, s ebben “a felelősség mindannyiunké, de a mértéke különböző”.

Arra emlékeztettet, hogy az ország erőforrásai vidéken vannak, abból él az ország, amit vidéken ültetnek és aratnak, amiért imádkoznak, ahogy a gyerekeiket, unokáikat nevelik. “Ha ebben a munkában a kormány, az egyház, a polgárok közössége össze tud fogni, akkor jó úton járunk” – közölte a humán tárca minisztere.

A több száz résztvevő előtt zajló, a templom előtt kivetítőn is közvetített istentiszteleten Schmitt Pál volt köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy “nincs erő, amely megakadályozhat bennünket abban, hogy ne hirdessük és valljuk, hogy számunkra a hit, a nép, a nemzet és a magyarság egy és ugyanaz”. Nem vagyunk “feldarabolhatók, mert egy a múltunk, egy a kultúránk, egy az istenünk, és feldaraboltan is egy a hazánk”.

Úgy fogalmazott: “a jóisten rövid elnökséget adott nekem”, de megadott néhány felemelő pillanatot. “Aláírhattam Magyarország alaptörvényét, aláírhattam azt a törvényt, ami a szégyenletes trianoni szerződés napját, június 4-ét csak azért is a nemzeti együvé tartozásnak deklarálja, és jó érzéssel tölt el az is, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvényen is szerepel a kezem nyoma.”

A kercaszomori református templom úrasztalát, orgonáját, szószékét, keresztelési és úrvacsorai edényeit, valamint terítőit is felszentelték az egyházi épület felújítása utáni újjászentelése alkalmából tartott istentisztelet keretében, amelyen részt vett Steinbach József, a dunántúli református egyházkerület püspöke is.

Az ünnepi esemény alkalmából a gyülekezet díszpolgári és tiszteletbeli örökös főgondnoki címével tüntették ki Orbán Viktor miniszterelnököt – a nevében Balog Zoltán vette át a címet -, illetve Schmitt Pált. Ugyancsak kitüntető címet vehetett át mások mellett Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Boros Imre volt tárca nélküli miniszter, továbbá V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár – aki elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen -, illetve Bebes István (Fidesz) országgyűlési képviselő.

Kercaszomor református temploma egy lepusztult Árpád-kori templom maradványaira épült 1788 és 1790 között. Egy tavaly elnyert pályázati forrás felhasználásával és adományok jóvoltából mostanra kívül-belül felújították és korszerűsítették a világítási és fűtési rendszerét, rendezték a környezetét.

A településnek 2008-ban a legbátrabb falu (Communitas Fortissima) címet adományozta az országgyűlés annak tiszteletére, hogy Kercaszomor egykori lakói az első világháborúban visszafoglalták a szerb-horvát-szlovén királyság által megszállt falujukat.

MTI, EMMI