Magyarország és Horvátország között nyolc évszázadon keresztül állt fenn államszövetség, és a két nemzetet mindmáig számos gazdasági és kulturális kapcsolat köti össze – emelte ki a keddi megnyitón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A javarészt saját anyagból megrendezett kiállítás apropóját Horvátország július 1-jei európai uniós csatlakozása adta. Ez a tárlat nemcsak amiatt érdekes, mert egy szomszéd államról van szó, hanem azért is, mert hosszú időn át összekötött bennünket a közös történelem, és ma is élnek horvát népcsoportok Magyarországon – emlékeztetett a keddi megnyitón a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

Kemecsi Lajos hozzátette: a csütörtöktől látható válogatás nem a mai Horvátországot mutatja be, ehelyett azt vizsgálja, a népi kultúrát milyen európai folyamatok alakították. A kiállítás rendezése során is egyértelművé vált, hogy a Dráva soha nem képviselt éles határt a két nép között – szólt a munka egyik tapasztalatáról.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: “a jó szomszédot meg kell becsülni”, a jószomszédi viszonyt ápolni kell, és a Néprajzi Múzeum kiállítása is részben ezt a célt szolgálja. Magyarország és Horvátország között nyolc évszázadon keresztül állt fenn államszövetség, és a két nemzetet mindmáig számos gazdasági és kulturális kapcsolat köti össze. A napokban nyílt meg az eszéki magyar főkonzulátus, és még ebben az évben megnyitja kapuit a zágrábi magyar kulturális intézet – hozott példákat Balog Zoltán.

Kerezsi Ágnes muzeológus, a kiállítás egyik kurátora korábban az MTI-nek elmondta: az anyag a Néprajzi Múzeum 1872 és 1920 között létrejött kollekciójának több ezer tárgyára támaszkodik. A bevezető terem a magyar-horvát közös gyökereket mutatja be akvarelleken és műtárgyakon keresztül, majd a látogatók Horvátország egyes tájegységeinek – az Adria régió, vagyis Dalmácia, a Dinári kulturális zóna és a szlavóniai Pannon kulturális régió – jellegzetes tárgyait ismerhetik meg: textíliákat, munkaeszközöket, századfordulós fotográfiákat, hangszereket és zenei felvételeket, valamint bútorokat, kerámiákat.

A rendezők a záró egységben gyűjtötték össze a magyarországi horvátság népi kultúrájának tárgyait, itt bosnyákok, sokácok, rácok, bunyevácok textíliái, kerámiái, munkaeszközei sorakoznak a tárlaton. Mivel több ezer, eddig pincében, szekrények mélyén őrzött tárgyból álló kollekcióról van szó, a tárlat ideje alatt folyamatos vetítés lesz a ki nem állított műtárgyakból. A Néprajzi Múzeum kiállítása 2014. március 23-ig látogatható.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség

Az emberi erőforrások minisztere szerint az egyházi iskolarendszer bizonyított Magyarországon.

A tárca vezetője kifejtette: az egyházi iskolarendszer bizonyította, hogy itt olyan értékközvetítés zajlik, amely nélkül “Magyarország nem lenne az, ami a történelméből következően lehet.”

Megjegyezte: a köznevelésért is felelős miniszterként bízik benne, hogy túl vannak azokon a vitákon, amelyek az egyházi iskolákról szóltak, arról, hogy a magyar kereszténység intézményei, közösségei milyen iskolákat tarthatnak és tartsanak fenn.

Balog Zoltán azt mondta: az egyházak nem egyszerűen valami papi szervezetek, hanem közösségek. Közösség nélkül pedig nincs Magyarországnak és a magyar nemzetnek jövője – rögzítette. – Olyan közösség nélkül, olyan emberek nélkül, akik képesek egymásra odafigyelni, akik képesek egymással szolidaritást vállalni. A közösség azt jelenti, hogy tudjuk, a köz java és az egyén előmenetele összetartozik. Nincs esélye annak az országnak, ahol mindenki úgy gondolja, az egyéni boldogságát úgy fogja megteremteni, hogy nem érdekli, az jó-e a többieknek – fejtette ki.

A miniszter szerint ezt kell megtanulni, és ebben az egyházi iskolák, és a keresztény örökség nagyon fontos tanítómester lehet mindenki számára.

Balog Zoltán hozzátette: a magyar iskolarendszer sokszínű, az állami mellett jelentős az alapítványi és magániskolák száma is, és az egyházi iskola az, amely a 90-es elején valóságos alternatívát jelentett. Ami sokszínű, abban ugyanakkor nagyon fontos, hogy legyen valami közös, és ez nem más, mint a Nemzeti alaptanterv (Nat).

A Nat jeleníti meg a közös nemzeti és kulturális tudásvagyont, amelyben benne van a korszerűség, benne van a 21. századi tudás, de ugyanakkor benne van az is, ami Magyarországot a múltban naggyá tette – mutatott rá, hozzátéve: ez az a közös alap, amelyre építhetünk.

Közös igenek nélkül, csak nemekből egy ország nem épülhet – fogalmazott Balog Zoltán.

Kitért arra is, hogy a régi-új tantárgy, az erkölcstan nem szól másról, mint hogy tanuljuk azt, amit mindennap tanulnunk kellene, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a közös bennünk. Megjegyezte: próbálták azt a szégyent orvosolni, hogy a volt keleti blokk államai közül egyedül Magyarországon nem volt a tantervbe illesztett erkölcstan, etika óra.

Jóra ugyanakkor nemcsak az egyház taníthat, hanem ez az iskola és mindannyiunk feladata is – fűzte hozzá a miniszter.

Idézve “a sötétségből világosság ragyogjon!” jelmondatot beszélt arról is, hogy  szükségünk van arra, hogy tisztán lássunk a világban, ebben az országban és az a saját életünkben is.

MTI, EMMI

Az egykori alapítóról, Dizseri Tamásról nevezték el pénteken a közreműködésével 1983-ban létrejött érdi Habilitációs Központot.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a rendszerváltás utáni új Bethesda Gyermekkórház első igazgatójának, a tíz éve elhunyt gyermekorvosnak a tevékenységét méltatva azt mondta: olyan példakép, aki többet tett, mint ami a kötelessége volt. Dizseri Tamás a körülötte lévő világot és az embert is egységben, rendszerben látta, számára a gyógyítás egyszerre jelentette a test, a lélek és a szellem gyógyítását – fogalmazott a miniszter.

Balog Zoltán kiemelte, a nyolcvanas évek végének nagy generációja tudta, hogy az emberközeli egészségügy megteremtéséhez kevés az egyéni heroizmus, intézményeket kell alapítani. De a megújuló intézmény sem elég, olyan emberek is kellenek, akik többet tesznek, mint ami elő van írva – fűzte hozzá.

Mégis, talán a legfontosabb az a szemléletváltozás, ami Dizseri Tamásnak is köszönhetően ma már látszik: nem kell végérvényesnek elfogadni a helyzetet. A hátrányos helyzetbe kerültek, a fogyatékos emberek számára is van kiut, és lehet aktívnak lenni – mondta a miniszter. Balog Zoltán hangsúlyozta, az ellátórendszernek nem az “állapotfenntartás” a feladata, hanem az, hogy visszavezesse őket egy nagyobb közösségbe. Fogyatékosságuk nem kizárja őket, hanem bevonásukkal az egészséges többséget lehet tanítani az elfogadásra – hívta fel a figyelmet a miniszter.

A jelenleg harmincöt – értelmi akadályozottsággal élő, valamint halmozottan sérült – gyermeket, fiatalt és fiatal felnőttet gondozó intézmény névfelvételi ünnepségén részt vett a Dizseri család is.

Dizseri Tamás gyermekorvos 1949-ben született Szolnokon. 1992-től 2003-ban bekövetkezett haláláig szervezte és irányította Magyarország egyetlen protestáns kórházát, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházát. A 90-es évek végén két éven át miniszteri főmegbízottként irányította az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet és a Budai Irgalmasrendi Kórház újjászervezését. 2001-ben a Johannita Lovagrend Magyarországi Tagozata tagjai közé, a Gyermekek Lelki Egészségéért Vadaskert Alapítvány pedig elnökévé választotta.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség