hírek címkéhez tartozó bejegyzések

Balog Zoltán: a gyerekszegénység európai probléma

A gyerekszegénység, a társadalom perifériájára szorulás nem az egyes országok problémája, hanem általános európai ügy, ami a jobb módú államokat is érinti – mondta az emberi erőforrások minisztere a Parlamentben rendezett csütörtöki szakmai konferencián.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy komolyan kell venni a gyerekszegénységet, mert beszűkíti az érintettek világát, bizalmatlanná teszi a környezetet és a benne élőket egyaránt. A miniszter szerint a gyerekszegénység szorosan összefügg a szülők iskolai végzettségével, társadalmi státuszával, az elégtelen lakhatási körülményekkel, a területi hátrányokkal és az etnikai hovatartozással is. Utóbbira utalva jelezte, hogy a cigány családok gyermekeit nagyobb arányban érinti a szegénység.

Balog Zoltán arról is szólt, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelem Magyarországon kormányokon átívelő program, még 2008-ban fogadta el az Országgyűlés. Hozzátette, szeretnék elérni azt is, hogy a célra szánt források, támogatások minél nagyobb arányban eljussanak az érintettekhez.

Balog Zoltán közölte, az idén már 47 Biztos kezdet gyerekház működik, és terveik szerint 2015-re további 50 ilyen ház kapcsolódhat be a felzárkózási programba. A gyerekházakban a halmozottan hátrányos helyzetű kisgyerekek (jellemzően 5 éves korig) családjuk bevonásával kapnak segítséget a korai fejlesztésben. Szeretnék elérni, hogy az ilyen szolgáltatásokat az állami ellátórendszer részévé lehessen tenni úgy, hogy közben ne vesszenek el a helyi értékek – tette hozzá.

A generációkon át öröklődő szegénység ellen csak hosszú távú – a fogantatástól az iskoláig, munkavállalásig tartó – programokkal lehet érdemi eredményeket elérni, ezért az éves pályázati rendszert feladatalapú finanszírozással szeretnék kiváltani – mondta.

A miniszter szólt az “együtt vagy külön” kérdéséről is, azaz arról, a gyerekeket szabad-e kiemelni a családjukból, hogy “megtörjék a szegénység ördögi körét”. Balog Zoltán szerint akik a “terepen” dolgoznak, tudják, hogy a családok bevonása nélkül nem lehet sikeres a gyerekek felzárkózása. A családból kiemelésre azt a kanadai példát említette, amikor egy egész generációt kollégiumokban, intézményekben helyezték el, hogy új középosztályt hozzanak létre belőlük. Az egyébként sikeres program tragédiákkal végződött. A családjukhoz visszatérő fiatalok és az őket elengedő szülők körében is megnőtt az öngyilkosságok száma. A miniszter szerint a példa intő jel, és hangsúlyozta, amíg csak lehet, a családokat be kell vonni a gyerekszegénység elleni programokba.

(Szöveg és fotó: MTI)

Balog Zoltán átadta a Lukács Móric-díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere idén első alkalommal adta át a Lukács Móric-díjakat, amely azoknak a magánszemélyeknek és civil szervezeteknek adományozható, akik közösségszervező tevékenységükkel kiemelkedőt alkottak, munkájukkal az adományozás kultúrájának fejlődését segítették elő. Az elismerést a HÁLÓ – Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózata, Szabó Sándor, a Nyilas Misi Alapítvány kuratóriumának elnöke és Szigetvári József néptáncos kapta.

Balog Zoltán az elismerések átadásán elmondta: saját definíciója szerint a civil mozgalom a polgárok saját világáról szól, az önszerveződésről, amit az emberek nem saját sikerükért, hanem a közösség érdekéért tesznek. „Magyarország jövője azon is múlik, hogy sikerül-e újra az erős közösségek országává, az erős közösségek nemzetévé tenni.” Kiemelte: a posztmodern társadalomra hangolva a közönségből közösséget kell teremteni, mert a közönség általában passzív, a taps és az ünneplés végével távozik, mert vége az élménynek; egy közösségben viszont minden tag hozzájárulása fontos. Hangsúlyozta: „A passzív tömeg valóban úgy érezze, felelős a saját sorsáért, és hozzáteheti azt, ami az ő legjobb képességeit jelenti – ez a civil mozgalom lényege.”

A HÁLÓ – Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózata olyan magyar keresztény közösségi hálózat, amely elsősorban a felnőtt katolikus hívőket szólítja meg, de nyitott más keresztény felekezetek felé is. A HÁLÓ azt a célt tűzte ki, hogy az egész Kárpát-medencét tekinti működési területének, ami egyedülálló teljesítményt jelent a magyar civil szervezetek között.

Szabó Sándor a rendszerváltás idején püspöki titkárként az államosított egyházi ingatlanok visszaszerzésével kapcsolatos feladatokat végezte, és számos magyar fiatalnak teremtett lehetőséget arra, hogy egyházi oktatásban részesüljön.  Újjászervezte a Lévay József Református Gimnáziumot, 1990-ben pedig újraindította a Sárospataki Református Lapokat. Napjainkban a Nyilas Misi Házat vezeti, és kiemelkedő támogatója a Magyar Cserkészszövetségnek.

Szigetvári József a táncház-mozgalom úttörőjeként közreműködött az 1983-ban alapított Forrás Néptáncegyüttes munkájában, a százhalombattai Barátság Kulturális Központ vezetője, valamint két évtizede szervezője a Summerfest Nemzetközi Folklórfesztiválnak és Népművészeti Vásárnak is.

Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a tudás érték

Az emberi erőforrások minisztere szerint ragaszkodni kell ahhoz, hogy a tudás érték, amit küzdelem, kemény munka árán lehet és kell megszerezni.

Balog Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) jogelődje, az Erzsébet Tudományegyetem Pozsonyból Pécsre költözésének 90. évfordulója alkalmából tartott jubileumi tanévnyitó szenátusi ülésén hangoztatta: ragaszkodni kell egyszerre a hagyományokhoz, a polgári értékekhez és erényekhez is, mert ezek nélkül sem az intézményeknek, sem Magyarországnak nincs jövője, ugyanakkor 21. századi tudást kell adni a jövő generációnak, és ezzel magunknak is lépést kell tartani.

“Ahhoz is ragaszkodnunk kell, hogy a jövő Magyarországán a tetteiért, cselekedeteiért, döntéseiért mindenkinek sokkal inkább felelősséget kell vállalni, mint korábban” – mondta. Úgy vélte, legyen szó anyagi jogi vagy éppen politikai természetű döntésekről, a felelősségvállalásban az értelmiségnek illik elől járnia.

Balog Zoltán szólt arról is, hogy a kormányzat együttműködésre törekszik a felsőoktatási intézményekkel, a rektori konferenciával, és nem szeretne magára hagyni egyetlen főiskolát, egyetemet sem.

“Nem engedhetjük meg azt, hogy az intézményi hiátusok miatt különbség legyen két ugyanolyan jó képességű hallgató között a munkaerőpiacon csak azért, mert nem az egyéni kvalitások döntenek, hanem az, hogy valaki hol szerezte a diplomáját” – fogalmazott.

Hozzáfűzte: nem engedhető meg az sem, hogy egy kar vagy szakcsoport összeroskadjon a terhek alatt, amíg egy másik virágzik, valamint, hogy a felelőtlen gazdálkodás, az egyéni érdek felülírja egy egyetem céljait, és így végső soron az ország, a nemzet céljait.

Balog Zoltán a PTE-ről szólva megjegyezte, hogy a pécsi több mint egy egyetem, kulturális fellegvár, térségi erőforrás. Hozzájárul a jövő generációinak a városban és a környékén tartásához, és azon kell dolgozni, hogy ez a jövőben is így maradjon.

Bódis József rektor arról szólt, hogy a PTE azon gondolat jegyében, hogy a tudomány művelése nélkül az oktatás csak alacsony színvonalú lehet, az elmúlt években “viszontagságos időkben”, a nehéz gazdasági helyzet ellenére is képes volt a minőség irányába mutató eredmények elérésére.

Az orvos professzor példaként említette a tavaly átadott Szentágothai Kutatóközpontot, azt, hogy az intézmény növelte doktori iskolái számát, amelyből ma 21 működik, és folynak az előkészületek a 22. és a 23. beindítására is. A rektor rámutatott, hogy az egyetem utóbbi terén a második, az elmúlt három évben elért 794 tudományos minősítéssel pedig a harmadik legsikeresebb intézmény az országban.

A baranyai megyeszékhelyen 1367-ben alapították Közép-Európa első egyetemét, a ma működő PTE jogelődjének azonban az 1912-ben létrehozott Pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetem, a későbbi Erzsébet Tudományegyetem tekinthető, amely a trianoni békeszerződés határmódosításai miatt költözött Pécsre.

A PTE-nek jelenleg mintegy 25 ezer hallgatója van, az idén felvettek száma mintegy 6 ezer.

MTI, EMMI

Török kulturális központot adott át Balog Zoltán Budapesten

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Yunus Emre Török Kulturális Központ nyitóünnepségén kiemelte, hogy remélhetőleg a magyar–török kapcsolatok egyre erősebbek lesznek.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar és a török nép barátsága hosszú időre nyúlik vissza. Példaként említette, hogy az 1876-1878-as orosz–török háború alatt a magyarok a törökök mellett álltak, a magyar diákok a törököket támogató tüntetéseket is szerveztek. A miniszter úgy vélte, bár “a politika törékeny világ”, a két nép közötti kapcsolatok stabilitását a kultúra adja. Ezért is üdvözölte a török kulturális központ megnyitását.

Balog Zoltán beszélt arról is, hogy Törökország sokat tesz a magyarországi török műemlékek megőrzéséért, felújításáért. Közölte azt is, hogy Magyarország két kulturális szakdiplomatát küld Törökországba, és remélhetőleg hamarosan magyar kulturális intézet is nyílik Törökországban.

Ömer Celik, Törökország kulturális- és idegenforgalmi minisztere az intézmény csütörtöki felavatásán hangsúlyozta: fontos lépcsőfok a két nép közötti kulturális együttműködésben a Yunus Emre Török Kulturális Központ megnyitása Budapesten. Az intézet a magyar–török barátságot jelképezi – tette hozzá.

A török nép támogatta a magyarok szabadságért folytatott küzdelmét 1956-ban és 1989-ban. Törökországban őrzik Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc és Bartók Béla emlékét, ami azt bizonyítja, hogy igen nagy tiszteletet éreznek a magyarok felé – fogalmazott a politikus.

A 13-14. században élt Yunus Emre költőről, filozófusról elnevezett török kulturális központ – amely az Andrássy út 62. szám alatt, közvetlenül a Terror Háza Múzeum mellett található – előadásokkal, koncertekkel, filmvetítésekkel, konferenciákkal, szemináriumokkal, festmény- és fotókiállításokkal várja azokat, akik érdeklődnek Törökország, a török nyelv, kultúra, művészet és történelem iránt. Anyanyelvi tanárok bevonásával török nyelvtanfolyamokat indít, továbbá egyetemekkel együttműködve turkológiával kapcsolatos tudományos tevékenységeknek is otthont ad az intézmény.

Hayati Develi, a Yunus Emre Intézet elnöke hangoztatta: a világ számos pontján működő kulturális központjaikon keresztül igyekeznek megosztani nyelvüket és kultúrájukat. Ha az emberek megismerik egymás kultúráját, az segíti a békés egymás mellett élést. Az Andrássy úton lévő kulturális központ megnyitásával új korszak nyílik a török–magyar kapcsolatépítésben.

Az ünnepség napján nyílt meg a központban az Oszmán–magyar kapcsolatok dokumentumok tükrében című kiállítás, amely – az intézet megfogalmazása szerint – a múltban közös sorsot átélő két társadalom közötti toleranciát, barátságot és az együttélés kultúráját tükrözi. A tárlaton bemutatott 30 dokumentum közül a legrégebbi 1562-ből, a legújabb 1918-ból való.

(Szöveg: MTI/EMMI, Fotó: Botár Gergely, Kormány.hu)

Balog Zoltán nyitotta meg a Nemzeti Galéria Chagall-Ámos ikerkiállítását

Régi adósságot törleszt a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látogatható Chagall Háború és béke között című tárlata, amelyhez Ámos Imre, a “magyar Chagall” A háború örvényében 1937-1944 címmel társkiállítás kapcsolódik – mondta el a csütörtöki megnyitón az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán hangsúlyozta: napjainkat az adóssággal folytatott küzdelem tölti ki. Ám amikor „államadósságról” beszélünk, nem csupán pénzügyekre kell gondolni, hiszen kulturális értelemben is sok adóssága van a magyar államnak polgáraival szemben, ezek közé tartozott egy nagyszabású budapesti Chagall-kiállítás is. A nemrég egyesült Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria Baán László vezetésével az élen jár ennek az adósságnak a törlesztésében: a jeruzsálemi tekercsektől Schielén keresztül Monet-ig sok műtárgyat és életművet hoztak el Magyarországra. Most ráadásul egy olyan Chagall-főmű, az Élet is Budapestre érkezett, amelyet eddig Franciaországon kívül soha nem lehetett látni – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Voltak adósságok Chagall-lal szemben, de ez a kiállítás többről is szól: az MNG-ben Chagall és Ámos, két kelet-európai zsidó származású alkotó életműve kerül termékeny kapcsolatba és késztet belső párbeszédre magyarokat, zsidókat, zsidó magyarokat – fogalmazott Balog Zoltán. “Ez a tárlat szembesülés azzal, hogy mennyi mindennel nem néztünk szembe az elmúlt évtizedekben, és hogy még mennyi a pótolnivaló. Ha valaki ebben segíteni tud bennünket, az Marc Chagall: művészetében jelen van a jellegzetes kelet-európai zsidó motívumkincs, közben egyetemesen emberi” – jegyezte meg.