hírek címkéhez tartozó bejegyzések

Megalakult a Fesztivál Tanács

Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének részvételével alakult meg a mai napon a Fesztivál Tanács Budapesten. A testület célja, hogy Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) és a Budapesti Őszi Fesztivál (Café Budapest) új szervezeti keretek között, a jelenleginél erősebb kormányzati szerepvállalás mellett Európa egyik legjelentősebb összművészeti rendezvénysorozatává váljon.

Magyarország a kulturális turizmus területén megszerzett pozícióját csak átgondolt, európai környezetben is magas színvonalú, összehangolt kulturális kínálattal tarthatja fenn. A megújult Zeneakadémia és Erkel Színház, a felújítási munkálatok végéhez közeledő Vigadó, az új Budapest Music Center, a világszínvonalú képzőművészeti tárlatok, az új Múzeumi Negyed koncepciója mind megfontolt tervezéssel valósulhattak meg. Ezen tapasztalatok fényében, az anyagi források és a szellemi tőke összehangolásával – a Fővárossal közösen – szükséges megújítani a főváros kiemelkedő kulturális fesztiváljának programszerkezetét és strukturális, intézményi hátterét.

A BTF mintegy harminc éve az ország és Budapest meghatározó összművészeti fesztiválja, jelentősége és szerepe a hazai kulturális életben kiemelkedő, ezért biztonságos és hosszú távú tervezhetőségét a Kormány elsődleges feladatának tekinti. A BTF nem csupán a főváros elsőszámú komplex fesztiválja, hanem az egész ország számára kulturális-, turisztikai- és gazdasági lehetőséget jelent.

A Kormány ezért jelentős mértékű állami szerepvállalásról döntött a BTF finanszírozásában, s új gazdasági társaságot hoz létre a fesztivál lebonyolítására. A döntés révén a fővárosi rendezvény Európa egyik legjelentősebb összművészeti fesztiváljává válhat. A mai napon megalakult Fesztivál Tanács a kormányhatározatban foglalt döntésnek megfelelően kidolgozza a BTF-re vonatkozó szakmai koncepcióját, emellett koordinációs feladatokat is ellát.

Az EMMI vezetői idén is fogyatékkal élőkkel indultak a Budapest Maratonon

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának csapata: Balog Zoltán miniszter és a tárca államtitkárai idén is részt vettek a Budapest Maratonon, ahol folytatva a tavaly általuk elindított hagyományt, vak és mozgássérült sporttársaikkal együtt teljesítették váltóban a versenytávot.

A minisztérium vezetői arra biztattak mindenkit, hogy csatlakozzanak az EMMI által elindított kezdeményezéshez és egészséges emberként segítsék fogyatékos embertársainkat abban, hogy ők maguk is átélhessék a sportolás örömét.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma két csapatot is indított, mindkettőben látássérült és mozgássértült sportolókat kísérve, váltóban teljesítették a távot.

A LÁSS – EMMI – Paratriatlon válogatott két csapata volt:

1. 11.5 km Kovács Zoltán – Orbán Csaba aliglátó futó,
12.3 km Litavecz Anna – Molnár Marietta kerekesszékes futó handbike-kal,
7.8 km Balog Zoltán – Makádi Zsófia vak futó,
10.6 km Novák Kata – Adámi Zsanett súlyos mozgássérült kerekesszékes futó

2. 11.5 km Hölvényi György – Troznai Hunor aliglátó futó,
12.3 km – Szekeres Pál kerekesszékes futó handbike-kal –
Boronkay Péter
7.8 km Szócska Miklós – Riczu Tamás aliglátó futó,
10.6 km – Simicskó István – Lengyel Zsófia aliglátó futó

Balog Zoltán: „A magyarországi cigányság nem áldozat, és nem akar áldozat lenni”

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg a Lungo Drom idén Szolnokon tartott kongresszusát szombaton. A társadalmi felzárkózásért is felelős tárcavezető megnyitóbeszédében hangsúlyozta: „Az új cigány politika azt jelenti, hogy a magyarországi cigányság nem áldozat, és nem akar kizárólag áldozat lenni.”

A miniszter megnyitójában kiemelte: „Azok, akik úgy viszonyulnak a magyarországi cigánysághoz, hogy ők mindig csak áldozatok és valahogy, mint egy kis butuska kistestvért, mindig segíteni kell őket, azok nagyon mellényúlnak a romapolitikában és ezt látjuk, láttuk az elmúlt 20 évnek a csődjét ebből a szempontból.”

A tárcavezető aláhúzta: az új cigány politika lényege, hogy egymást komolyan fogjuk venni, s nem áldozatként, nem bűnösként, hanem partnerként, társként tekintünk egymásra.

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, a Lungo Drom újraválasztott elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy „a cigányságnak kell kivetnie soraiból azokat, akik gátolják a magyarok és a romák békés egymás mellett élését.”

(Fotó: Botár Gergely | Kormány.hu)

Polgári Gondola a budapesti kultúráról

Budapest kulturális életét, a főváros fesztiváljainak és az előadó-művészeti terület fejlesztésének lehetőségeit tekintették át a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) által az idén Kultúra Budapesten címmel megszervezett 19. Polgári Gondola előadói – Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, és Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója – szombaton Budapesten. A beszélgetésen részt vett az MPEE elnöke, Balog Zoltán is.

A polgári, a jobbközép oldalnak ambivalens viszonya van saját fővárosához, sokan akarnak mesterséges ellentétet kovácsolni a vidék és a főváros között. “Ha nem tudunk azoban úgy tekinteni Budapestre, mint a nemzet fővárosára, soha nem fogjuk itt otthon érezni magunkat” – hangsúlyozta a rendezvény házigazdája.

“Ha néhány dologban van elmaradásunk, az a kormányzatunk kulturális karakterének megjelenítése” – értékelt Balog Zoltán, aki szerint fontos dolgokat – így a Magyar Művészeti Akadémia megerősítését – sikerült véghez vinni, “de történhetett volna több is”.

A kultúráért felelős tárcát is irányító emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: noha vannak a fővárosban jól működő fesztiválok, Budapestnek még fel kell kerülnie a kulturális fesztiválok nemzetközi térképére.

Kérdésre válaszolva Balog Zoltán kifejtette, számos kritika érte a köznevelés rendszerének átalakítását, de így egy fenntartója lett az összes iskolának, és immár meg lehet szervezni, hogy minden magyar iskolás évente legalább egyszer eljusson színházba, hangversenyre, nyolc év alatt pedig egy határon túli magyar településre is.

“A nagy harc majd csak most következik, amikor olyan tankönyveket akarunk, amelyek megfelelnek a Nemzeti Alaptantervnek” – jegyezte meg.

(Forrás: MTI, fotó: MTI / Kallos Bea)

Balog: az ország keleti része is fejlődni akar

A Magyarország keleti részén élők munkáját és erőfeszítéseit méltatta az emberi erőforrások minisztere pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Garbolcot és a romániai Szárazbereket (Bercu) összekötő út átadási ünnepségén.

Balog Zoltán ünnepi köszöntőjében arról beszélt, hogy az ország keleti szélén lévő települések leszakadóban vannak a nyugatiaktól, a keleten élőknek küzdelmesebb és nehezebb az életük, ennek ellenére ez a térség élni és fejlődni akar.

A lemaradás behozásához szükség van útra, kultúrára, munkahelyre és felzárkózásra, az akaratra pedig jó példát mutatnak a helyiek – fogalmazott.

A miniszter emlékeztetett: az első világháború következménye, hogy a korábban egy közigazgatási egységet alkotó Garbolcot és Szárazbereket a magyar-román határ elválasztotta egymástól. A most átadott, több mint 2,1 kilométer hosszú útszakasz révén ismét kapcsolat alakult ki a két település között.

A következő lépés a schengeni határnyitás lesz, amikor útlevél-ellenőrzés nélkül lehet átmenni egyik községből a másikba – tette hozzá.

A magyar-román-ukrán hármas határ közelében fekvő, 157 lelkes Garbolc eddig zsákfalu volt, a szomszédos román településre csaknem ötven kilométeres kerülővel lehetett eljutni. Az 1 millió 256 ezer euró összköltségű beruházás keretében megépült útszakasz kétharmada Magyarországon valósult meg. Az utat határátlépésre csak Románia schengeni csatlakozása után lehet használni.

Balog Zoltán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei körútján megtekintette az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával felújított középkori római katolikus templomot Zajtán, és tájékozódott a minisztérium koordinálásában zajló Gyerekesély programról Tisztabereken.

(Forrás: MTI)