A kormány egyik célja a gyermekvédelmi szabályozások megváltoztatásával, hogy 2017. január 1-jétől a 12 évesnél fiatalabbak nevelőszülőnél és ne gyermekotthonban éljenek. Január elsejétől már nem helyezhetnek el ilyen korú gyerekeket állami intézetekben – mondta el az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Balog Zoltán hangsúlyozta, csak akkor helyezhetnek el 12 éves kor alatti gyermeket állami otthonban, ha ez valamilyen speciális hátrány miatt indokolt. Emellett a kormány tervei szerint 2014-ben megkezdődik azoknak a szintén 12 évesnél fiatalabb gyermekeknek családokban való elhelyezése, akik gyermekotthonokban élnek.
A miniszter elmondta, a kormány a múlt heti ülésén elfogadta, hogy január 1-jétől minden nevelőszülő munkaviszonyban fogja ellátni a nevelőszülői feladatot.
Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy az egységes jogviszony bevezetésével minden nevelőszülő jogosulttá válik táppénzre, betegszabadságra, szabadságra, valamint végkielégítésre. A nyugdíjak számításánál szolgálati idő lesz a nevelőszülőként eltöltött időt, jár majd a gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, és a családi adókedvezményre is jogosultak lesznek a nevelőszülők. Utánuk társadalombiztosítási járulékot fizetnek majd.
A díjazás mértéke az ellátási szükséglettől függően alakul ki, lesz egy minimálbérhez kötött alapdíj, amelyet minden nevelőszülő megkap majd – közölte.
A nevelőszülői képzés kapcsán Balog Zoltán elmondta, a felkészítés időtartama 60 óráról 500 órára nő.
A nevelőszülői rendszerben való nevelés 60 százalékos költségmegtakarítást jelent – mondta, megjegyezve, hogy az intézkedésekre a jövő évi költségvetés 4,7 milliárd forintot fordít.
Jelenleg több mint 21 500 gyermek és fiatal felnőtt van szakellátásban, ebből 18 464 a gyermek és 3070 az utógondozói ellátott. Gyermekotthonban 8218, nevelőszülőnél 12 906 gyermek él – mondta el Balog Zoltán.
Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a részletekről szólva elmondta, hogy az 5600 nevelőszülő közül csak 310 az, aki hivatásos, vagyis főállásban végzi a tevékenységét. A többi nevelőszülőből 3200-nak nincs munkajogviszonya.
A díjazással kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy minden gyermek után megmarad a családi pótlék, az úgynevezett nevelési díj, valamint a külön ellátmány. A modellszámítás változik, az új díjazást a mindenkori minimálbérhez fogják kötni – mondta.
Soltész Miklós példákkal mutatta be, hogy a nevelőszülők díjazása az új rendszer bevezetésével nőni fog.
A nevelőszülőknél való elhelyezés kapcsán megjegyezte, évente 2300, 12 évesnél fiatalabb gyermek kerül otthonokba. Az 500 órás képzés alól felmentést kap az, aki már tíz éve folyamatosan nevelőszülő és aki öt éven belül a nyugdíjba vonul.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem válnak feleslegessé a gyermekotthonok, de hosszú távon mérlegelni kell majd, hogy mely otthonokat érdemes megtartani. A négy vagy az a fölötti gyermeklétszám esetében a nevelőszülőnek csak négyórás munkaviszonya lehet majd.
Bodor Jánosné, a Nevelőszülők és Befogadószülők Országos Szakmai és Érdek-képviseleti Szakszervezetének elnöke időszerűnek nevezte, hogy a nevelőszülőket olyan mértékben elismerjék, hogy foglalkoztatási jogviszonyt kapjanak. Kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá válik az életük – tette hozzá.
(Szöveg: MTI, fotó: Botár Gergely|Kormany.hu)
