Szerkezetkész a Semmelweis Egyetem központi , mintegy húszezer négyzetméteres betegellátó épülete, melynek elkészült mind a nyolc szintje, tetején helikopter-leszállóhellyel. A bokrétaünnepségen ünnepi beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is 2014. március 11-én.

A Korányi projekt bokrétaünnepségén Balog Zoltán elmondta, a 21. századi infrastruktúrát biztosító fejlesztés 13 milliárd forintból valósul meg. Az összeget hazai és uniós forrás biztosítja. Beszélt arról, hogy a Semmelweis Egyetem jelentőségéhez nem méltó az az infrastruktúra, amellyel jelenleg rendelkezik. A projektnek köszönhetően egy új infrastruktúrával új esélyt kap a betegellátás, a felsőoktatás, és a kutatás hármasa – mondta. A tárcavezető szerint előre kell lépni abban, hogy a járó- és a fekvőbeteg-ellátás viszonylatában az előbbi javára billenjen a mérleg. A Korányi projekt ezt is ígéri. A miniszter kijelentette: 400 projekt 300 milliárd forintos beruházása méltó válasz azoknak, “akik a magyar egészségügy válságáról beszélnek”.

Szócska Miklós, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára szerint a fejlesztés hatalmas lépés az egyetemnek, a diagnosztikai eszközöknek és az új körülményeknek köszönhetően pedig az egyetem 21. századi fejlettségű lesz. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora kijelentette: a fejlesztésnek köszönhetően az ország egyik legmodernebb kórháza jön létre. A diagnosztikához közelebb kerül a terápia, amely lehetővé teszi a betegek még gyorsabb és hatékonyabb kezelését – tette hozzá. A tervek szerint az év végén, vagy a jövő év elején megindulhat a betegellátás az új központi betegellátó épületben.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára elmondta,  hogy felelősségét érezve  a kormány döntött arról, hogy a 2014-2020 uniós ciklusban az egészségügyi fejlesztéseket és a közcélú beruházásokat mentesíteni kell a pályáztatás alól. Emlékeztetett: az épület alapkövét egy évvel ezelőtt tették le. Bognár Árpád, a Swietelsky Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a kivitelező SH Konzorcium képviseletében kijelentette: az új épület a meglévő szakmai színvonalhoz biztosít majd megfelelő infrastrukturális hátteret. Szólt arról, hogy a projekt keretében végzett épületfelújítások során komoly építészeti problémákkal találkoztak, példaként az alapozást és a homlokzatot említette.

A beszédeket követően mind az öten szalagokat kötöttek egy bokrétafára, amelyet egy daru emelt fel az szerkezetkész épület tetejére. Az új központi betegellátó épületben egyebek mellett helyet kap egy 24 órás szolgáltatást nyújtó központi röntgen diagnosztika és központi laboratórium, valamint létrejön az ország legnagyobb intenzív ellátó centruma. Az épület egybeépül a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikával, azzal egységes homlokzatot kap, valamint átjárórendszer is létrejön a szomszédos klinikákkal. A projekt keretében tart a nőgyógyászati klinika és a Radiológiai Klinika épületének átalakítása is. A kivitelezéssel párhuzamosan az egyetem eredményes közbeszerzési eljárást folytatott le orvostechnikai eszközök beszerzésére. A szerződések sikeres megkötésével több, mint 2 milliárd forint összértékben helyezhetnek majd üzembe a kor elvárásainak megfelelő berendezéseket.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Ady Endre-emlékkiállítást nyitott meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március 8-án a Kolozs megyei Csucsán a Boncza-kastélynak abban a melléképületében, amelyikben Ady Endre feleségével, a verseiben Csinszkaként emlegetett Boncza Bertával élt.

Balog Zoltán az emlékkiállítás megnyitóján elmondta: Ady és Goga kapcsolata egy kicsit a román-magyar viszonyhoz is hasonlít. Abban egymást váltották a fellobbanó barátság és a kemény szembenállás szakaszai, most viszont közös az emlékhely. A Boncza-kastélyt Octavian Goga erdélyi román költő, későbbi román miniszterelnök vásárolta meg, az épületben és a hozzá tartozó birtokon ma Octavian Goga-múzeum működik. ”Azt kívánom az erdélyi magyaroknak, erősítse magyarságukat ez a hely. Legyen az az üzenete, hogy itt voltunk, itt vagyunk és itt leszünk” – jelentette ki a miniszter. Azt a vágyát is megemlítette, hogy a csucsai múzeum és az Ady Endre-emlékkiállítás legyen fontos állomás a Budapest és Kolozsvár közötti úton, “a magyarországi és az erdélyi magyarok zarándokútjának fővonalán”.

A tárcavezető megemlítette, ha Arany János, Mikszáth Kálmán, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor és Ady Endre az első világháború után születtek volna, nem lettek volna magyar állampolgárok. “Kettős örömnek” nevezte, hogy 2010 óta ez másképpen van. Úgy ítélte meg, hogy a csucsai Ady-emlékhelynek növeli a jelentőségét, hogy Magyarország határain kívül esik. ”Ez a ház nemcsak abba nyújt betekintést, ami volt, hanem abba is, ami van” – jelentette ki.

Aurel But, az Octavian Goga múzeum igazgatója köszönetet mondott az Ady-kiállításért, amelyet a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum rendezett Csucsán. Hozzátette, a múzeum eddigi Ady-kiállítása kevéssé szólt a költőóriásról, az inkább etnográfiai jellegű volt. Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja kijelentette, az lesz a következő feladat, hogy a csucsai múzeumot illesszék az utazási irodák útvonalába, az iskolai kirándulások célállomásai közé. Csorba Csilla, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója megemlítette, ha Érmindszenten, Ady Endre szülőfalujában is hasonló kiállítást rendezhetnek, elmondhatják, hogy fontos lépést tettek az emlékállítás útján.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Nemzetközi úszó- és vízilabda-események megrendezésére is alkalmas, 50 méteres medencés versenyuszoda épül Gödöllőn – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2014. március 6-án.

Balog Zoltán elmondta, azért is szükséges az új vizes létesítmény, mert miközben Budapest északkeleti agglomerációjában az elmúlt 50 évben a lakosság száma megduplázódott, addig az infrastruktúra-fejlesztés a sportban elmaradt ettől az ütemtől. A tárcavezető hozzátette: a versenyuszoda mellé egy 1000 fős lelátó, egy bemelegítő-tanmedence, valamint egy wellness-részleg is épül. A beruházás Gödöllő központi részén, állami tulajdonú, a Szent István Egyetem vagyonkezelésében lévő területen valósul meg, teljes mértékben állami forrásból.

Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a leendő létesítmény az úszásoktatáson keresztül a köznevelést is szolgálja majd, és megemlítette, hogy a város általános és középiskoláiban 11 ezer gyerek, felsőfokú tanintézményeiben pedig 6300 egyetemista tanul. Emellett az uszoda az utánpótlás-nevelést, valamint a versenysportot is szolgálja. A környező települések lakóival együtt mintegy 100 ezer fő úszásigényét kielégítő projekt teljes költsége várhatóan 2,5-3 milliárd forint lesz. Kifejtette, hogy a kormány elkötelezett a sport mint stratégiai ágazat fejlesztése mellett. Megemlítette, hogy jelenleg minden harmadik magyarországi településen, vagyis mintegy 1000 lakóhelyen valósul meg valamilyen sporthoz kapcsolódó beruházás.

Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár beszédében örömtelinek nevezte a csütörtöki eseményt, “mert ezzel az uszodával nemcsak a város, hanem az egész térség, a diákok, az óvodásgyermekek, az itt tanulók és mindenki gazdagodik majd”. Hozzáfűzte, hogy államnak elsősorban a sportolás feltételeinek biztosítása a feladata. Az elmúlt évek eredményeit álláspontja szerint az is jelzi, hogy míg 2010-ben a gyermekek 75 százaléka kizárólag a testnevelésórán sportolt, addig a mindennapos testnevelésórák bevezetésével ma már több mint 600 ezer diák mozog rendszeresen. Ezzel párhuzamosan az igazoltan sportoló gyermekek száma 100 ezerrel emelkedett. Az államtitkár kiemelte: a magyar sportot ma stabil alapok, kiszámíthatóság és tervezhetőség jellemzi.

Vécsey László, a körzet országos egyéni választókerületének Fidesz-KDNP-s parlamenti képviselője úgy fogalmazott: mivel a városban jelenleg csak egy általános iskola tanmedencéjében van lehetőség úszni, a 34 ezer lakosú Gödöllő 30 éves álma valósulhat meg az új létesítménnyel. Elmondta: a projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt állami beruházás, ezért ha a közbeszerzések megfelelő ütemben haladnak, 2015 februárjában-márciusában kezdődhet el az építkezés, és 2015 végére készülhet el az uszoda.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntötte I. Bartolomaioszt, Konstantinápoly egyetemes pátriárkáját a Magyar Tudományos Akadémián március 3-án.  

A tárcavezető az egyházi vezetőnek megköszönte magyarországi látogatását és előadását. Megemlítette: politikusok és tudósok részfelelősséget tudnak vállalni, “de az egészért való felelősség különös kiváltság és megbízatás”, márpedig az ökumené szó szerinti értelme: “az egész lakott Föld”. A miniszter úgy fogalmazott: azért létezhet még mindig a Föld, mert vannak olyan vezetők, akik az egészhez szólnak. 

I. Bartolomaiosz tudását elismeri a világ, több mint 20 egyetem díszdoktora, aki előadásában az egész teremtett világ iránti felelősségre és benne a kereszténység felelősségére hívta fel a figyelmet. Ítélet és tisztánlátás az Újszövetségben című előadásában rámutatott: ha az emberek erőszakot alkalmaznak és önzően befelé fordulnak, akkor nem lehet sikeres a társadalom, mert “csak egymással szeretetben vagyunk képesek megoldani az emberiség felmerülő problémáit”. Felhívta a figyelmet arra: erőfeszítéseikkel szeretnének hozzájárulni a természeti környezetet megmentéséhez, mert “bárki is felborítja a Föld természetes rendjét, az mások életét veszélyezteti” és bűnt követ el. Megjegyezte: a természetkárosítás elsődleges oka a helytelen emberi viselkedés, ezért növelni kell az emberekben a természet iránti felelősség érzését, mert ez minden emberre kiterjedő kötelesség. 

A konstantinápolyi egyetemes pátriárka emlékeztetett: elődje szeptember elsejét jelölte ki arra, hogy a hívek imádkozzanak a teremtett világért. Ennek jegyében tartottak több ökológiai szemináriumot, valamint nyolc vallásközi szimpóziumot a tengerek és folyóvizek megvédése érdekében. Szólt arról, hogy az ökumenikus pátriárkátust 1700 éve hozták létre, és akkor a negyedik ökumenikus zsinat úgy döntött: a konstantinápolyi püspöknek elsődleges helye lesz az ortodox püspökök között. Felhívta a figyelmet: csütörtöktől vasárnapig rendezi meg a konstantinápolyi pátriárkátus a pánortodox szinódus előkészítéseként az ortodox egyházi vezetők találkozóját, ahol felvetik egyebek mellett a közel-keleti kérdést. Előadásában kiemelte: Jézus nem azért jött a Földre, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljenek az emberek általa. Jézus eljön majd egy napon, hogy megítélje az embereket, akiket annak alapján mér meg, hogy milyen életet éltek, azonban “Isten szeretete még azokat is átöleli, akik nem üdvözülnek” – fogalmazott. Szerinte minden bűnt meg lehet bocsátani, mintha soha meg nem történt volna, azonban Isten nem akarja megakadályozni az embert szabad akaratában, amit ő adott neki, ezért az emberek dönthetnek úgy is, hogy úgy élnek, hogy ne kapják meg az örök életet – tette hozzá.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A kormány várakozásai szerint a Liget Budapest projektben olyan új múzeumépületek jönnek létre a Városligetben, amelyek a 21. század színvonalán járulnak hozzá a főváros építészeti örökségének gazdagításához, ugyanakkor tisztelettel kezelik a történeti örökséget – mondta el a projekt március 3-i budapesti sajtótájékoztatóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán emlékeztetett: az öt új épületre – amelyekben hat intézmény kap helyet – négy külön pályázatot írtak ki február 27-én. Az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza épületeire egy-egy, a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum épületére pedig egy közös felhívás jelent meg. Hangsúlyozta, hogy ilyen nemzetközi tervpályázat utoljára több mint 100 éve volt Magyarországon. A miniszter kiemelte: erőteljes építészeti gondolatokat megfogalmazó épületeket szeretnének, amelyek képesek növelni Magyarország és Budapest ismertségét és a fenntartható építészet elvárásainak is megfelelnek. A tizenegy tagú nemzetközi zsűri a tervek szerint decemberben hirdet végeredményt; a múzeumok 2018-ra készülhetnek el összesen 75 milliárd forintból. A kormány idén 677 millió forint támogatást szán a projekt költségeire – közölte. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a kormány feladata lesz, hogy a szükséges pénzeszközöket biztosítsa a beruházásra, még akkor is, ha a kezdődő EU-költségvetési ciklusban korlátozottabb mértékben állnak rendelkezésre a közép-magyarországi régióban felhasználható források.

Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte: a nemzetközi tervpályázat a Városliget komplex megújítását és fejlesztését célzó Liget Budapest projekt része. A projekt teljes költsége 150 milliárd forint lehet. Az összeg magában foglalja az öt új múzeumépület mellett többek között egy világszínvonalú új nagycirkusz építését, az állatkert területének jelentős bővítését, a ligeti tórendszer rehabilitációját, a Városliget teljes zöldfelületének rekonstrukcióját és bővítését, egy Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont felépítését, valamint a Közlekedési Múzeum részleges rekonstrukcióját és bővítését.

A miniszteri biztos elmondása szerint a jelentős részben parkosítandó Ötvenhatosok tere alá tervezett mélygarázs oldja meg a liget és környékének parkolási gondjait, az Új Nemzeti Galéria alatt is létrejön egy mélygarázs, meg fog szűnni ugyanakkor az M3-as autópályára a ligeten át tartó autóforgalom. A liget egészének mintegy 60 százaléka tényleges zöldfelület, ez biztosan nőni fog. Ha valahol kisebb zöldfelületek be is épülnek, azt máshol többszörösen visszakapja a liget. Baán László hozzátette, hogy a várhatóan évi egymillió új turistát a fővárosba vonzó, így viszonylag hamar megtérülő Liget Budapest beruházásnál nemcsak közpénz felhasználását tervezik. Elárulta, hogy az OTP Bankkal tárgyalásokat folytatnak például az egyik új múzeumépület felépítésének finanszírozásáról.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula