Minden olyan küzdelemben szövetségesei vagyunk az Európai Uniónak, amely azért küzd, hogy a szabadság eszméje a polgárok mindennapi szabadsága legyen – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere a Fidesz-KDNP brüsszeli küldöttségének hétfői megemlékezésén. Balog Zoltán beszédében kiemelte: bár más országok is kerülnek konfliktusba az Európai Bizottsággal, a brüsszeli magyar ügyek túlmutatnak a konkrét félreértéseken. Azonban a magyar kormány az unióval folytatott vitákat “a jog asztalánál” mind megnyerte – tette hozzá.

A miniszter úgy vélte, “sajátos” Brüsszelben ünnepelni március 15-ét, a magyar szabadság ünnepét, mert Brüsszelből nézve szerinte Magyarország periféria, az unió külső határa, amely általában nem számít, legfeljebb, ha valami megrendítő dolog történik a közelben, mint például most az ukrajnai események. Balog Zoltán szerint ugyanakkor a brüsszeli magyarok végvári vitézeknek számítanak, akik a magyar érdekekért harcolnak. Külön köszönetet mondott azoknak, akik nem magyarként is kiálltak Magyarország mellett.

“Merhetnénk-e bármelyik népre Európában azt mondani, hogy nem szabadságszerető?” – tette fel a kérdést Balog Zoltán, aki szerint Magyarország szabadságát Európában egy olyan közösségben kell megvédeni, amelynek ez az alapértéke. “Ennek a nevében minket gyakran és súlyosan bírálnak” – mondta, hozzátéve: Brüsszelben nem a nagy, egy és oszthatatlan szabadság eszméjéről van szó, hanem arról, hogyan viszonyul az egyes nemzetek, közösségek, egyes egyének szabadsága a többiekéhez. “Amikor Brüsszelben Magyarországról van szó, egyszerre vagyunk kicsik és jelentéktelenek, máskor meg fontosak, középpontba helyezettek, hogy ne mondjam, célkeresztben” – fogalmazott a tárcavezető.

“Ők – nem tudom pontosan, kik ők – korlátozni akarják Magyarország szabadságát, mert mi – mondják ők – nem úgy tiszteljük a szabadságot, ahogyan ők szeretnék” – fogalmazott Balog Zoltán. Úgy vélte, mindezek mögött egy olyan szabadságharc húzódik meg, amelyben a kormány élhetőbbé és szabadabbá akarja tenni az emberek életét, amiért meg kell küzdenie a korlátlan piac, a korlátlan verseny, a korlátlan pénzérdek híveivel. A tárcavezető szerint minden, ami Magyarországon növeli a szabadságot, az máshol érdeksérelmet jelent. Így például érdeksérelmet okoz a részben a bankadóból finanszírozott családi adókedvezmény, a devizahiteltől való szabadulás pedig növelte az érintettek szabadságát, de sértette a bankok érdekeit.

“Amikor csökkenek az energiaszámlák, az több szabadságot jelent azoknak, akik kétszer fizették meg a kommunizmus árát, egyszer 1990 előtt és egyszer az után” – szögezte le Balog Zoltán a rezsicsökkentésről. A tárcavezető szerint 1990 legnagyobb tapasztalata, hogy a szabadság és a demokrácia nem lesz egyenlő automatikusan az igazságossággal, mert amióta nincs tényleges vasfüggöny, azóta is szociális vasfüggönyök szabdalják fel Európa térképét.

A megemlékezésen Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP-képviselője külön megemlékezett azokról a hősökről, akiknek a neve nem vált ismertté. Mint mondta: kivételes bátorságukkal nemes ügyért álltak ki, a magyar nemzet szabadságáért küzdöttek. Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi nagykövete beszédében úgy fogalmazott, hogy ma a média igazi európai tavasznak nevezné mindazt, ami 1848-ban történt, amikor az emberek már nem tudták elfogadni, hogy úgy kelljen élniük, ahogyan addig, demokratizálódásra és polgári átalakulásra vágytak. A Fidesz-KDNP brüsszeli küldöttségének megemlékezésén Rúzsa Magdolna lépett fel.

MTI-EMMI

Fotó: Fidesz

Megnyílt március 14-én a felújított Pesti Vigadó, amelynek jelképes kulcsát Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtotta át Fekete Györgynek, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökének. Az ünnepségen jelen volt Áder János államfő és Orbán Viktor miniszterelnök is, köszöntőt mondott Tarlós István főpolgármester.

Azért ünnepeljük a Pesti Vigadó megújulását és a Magyar Művészeti Akadémiát március 15. előestéjén, mert a magyar művészet egyik szülője mindig a szabadság volt – fogalmazott köszöntőjében a miniszter, hozzátéve: a teljes műemléki rekonstrukción átesett épületnek azért az MMA lett a tulajdonosa, mert a művészet szabad, és mert “a művésznek mindig van hazája, otthona” is.

Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy tavaly október 23-án már a megújult Zeneakadémiát ünnepelték, régi fényében pompázik a Mátyás-templom, elindult a múzeumi negyed előkészítése, amelyre a legnagyobb nemzetközi építészeket várják és néhány éven belül felépül majd a Rubik Ernő-múzeum is. “A magyar kultúrában nagy lehetőség az MMA, melynek értelme az, hogy azokra bízzuk a kultúra szervezését és támogatását, akik erre a legelhivatottabbak: magukra a művészekre” – fogalmazott a miniszter, aki köszöntője után átadta a Vigadó jelképes kulcsát Fekete Györgynek.

Az MMA elnöke a kulcs átvétele után ígéretet tett arra, hogy az MMA “hűséges, tisztességes és színvonalas” gazdája lesz a Vigadónak. Fekete György azt is hangsúlyozta, hogy az újjászületett Pesti Vigadó minden művészeti ág otthona lesz, ahol bizonyítani lehet az élő magyar művészet sokféleségét. Felidézte: az MMA két éve vált “nagykorúvá”, ekkor történt meg ugyanis az akadémia köztestületté alakítása. “Jogokat kaptunk és kemény kötelezettségeket” – emlékeztetett, hozzátéve: ekkor gyorsult fel a belső szellemi építkezés, a hivatali szervezet kiépítése és új művészeti együttműködések kialakítása. Az Országgyűlés az MMA-t nevezte meg mint a Pesti Vigadó új tulajdonosát, mint gazdáját egy olyan művészeti központnak, ahol bizonyítani lehet és kell az élő magyar művészet sokféleségét, a nyolc művészeti ág életképességét – közölte az MMA elnöke, hozzátéve, hogy a Vigadó konferenciáknak is otthont ad majd.

Tarlós István beszédében azt hangsúlyozta, hogy a jelentős erőfeszítésekkel, szorgos munkával felújított Pesti Vigadó a főváros egyik éke lesz. “Budapest a világ kulturális turizmusának egyik jelentős célpontja. Jó érzés számomra, hogy ez a lehetőség a Pesti Vigadóval tovább bővül. Ezekben a napokban Budapest gyarapodása látványosan is érzékelhetővé válik. A belvárosban sok minden épül, de külső területeken is. Terveink a lehetőségeinkkel összhangban állnak, igyekszünk behozni az évtizedes lemaradásokat, újítani és korszerűsíteni a város számos középületét” – fejtette ki Tarlós István.

A főpolgármester felidézte, hogy 200 esztendeje annak, amikor Pollack Mihály tervei alapján a Duna-part ékkövévé vált az épület, amelyet később, a forradalom leverése után méltatlanul romboltak le. Az új Vigadót Feszl Frigyes tervei alapján építették fel és 1865-ben avatták, a kívül-belül impozáns épületben a 19. század második felében otthonra lelt a gyorsan fejlődő főváros kulturális élete.

“Világhírű kulturális események, nagyszerű bemutatók, találkozók fémjelzik ezt az időszakot. A következő évtizedekben Liszt, Bartók, Kodály és más budapesti művészek tették a Pesti Vigadót a kulturális világ kiemelt szórakozóhelyévé. Történelmi tapasztalat, hogy a nagyvárosok csak a művészet és a kultúra megtartásával és ápolásával lehettek igazán nagyok. Ma is sokszínű Budapest kulturális élete, eseményei és programjai vonzóak a hazai közönség és az idelátogató külföldiek számára” – mondta Tarlós István.

A gálaünnepségen jelen volt Áder János államfő és Orbán Viktor miniszterelnök mellett Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt államfő özvegye, valamint Rogán Antal, az V. kerület polgármestere is. Az ünnepi műsorban először Balassa Sándor két trombitára és két kürtre komponált Kapunyitó zenéjének IV. és V. tételét Winkler Balázs, Komlóssy Gábor, Berczeli Krisztina és Tóth Balázs, a Zuglói Filharmónia rézfúvós kvartettje adta elő, majd Erkel Ferenc Ünnepi nyitányát a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenyét Bogányi Gergely adta elő Medveczky Ádám vezényletével. Makovecz Imre építész, az MMA alapítója és örökös tiszteleti elnöke munkásságát Dávid Katalin művészettörténész, az MMA rendes tagja méltatta, majd a megnyitó közönsége megtekinthette az épület 5-6. emeletén a Makovecz Imre-életműkiállítást. A Feszl Frigyes által tervezett, 1864-re felépült Pesti Vigadó felújítása során új terekkel, többek között az 5-6. emeleti kiállítóhellyel gazdagodott. A jövőben az MMA összművészeti rendezvényközpontjaként működő Pesti Vigadó bekerült a Budapesti Tavaszi Fesztivál helyszínei közé is.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Megnyílt március 14-én a felújított Pesti Vigadó, amelynek jelképes kulcsát Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtotta át Fekete Györgynek, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökének. Az ünnepségen jelen volt Áder János államfő és Orbán Viktor miniszterelnök is, köszöntőt mondott Tarlós István főpolgármester.

Azért ünnepeljük a Pesti Vigadó megújulását és a Magyar Művészeti Akadémiát március 15. előestéjén, mert a magyar művészet egyik szülője mindig a szabadság volt – fogalmazott köszöntőjében a miniszter, hozzátéve: a teljes műemléki rekonstrukción átesett épületnek azért az MMA lett a tulajdonosa, mert a művészet szabad, és mert “a művésznek mindig van hazája, otthona” is.

Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy tavaly október 23-án már a megújult Zeneakadémiát ünnepelték, régi fényében pompázik a Mátyás-templom, elindult a múzeumi negyed előkészítése, amelyre a legnagyobb nemzetközi építészeket várják és néhány éven belül felépül majd a Rubik Ernő-múzeum is. “A magyar kultúrában nagy lehetőség az MMA, melynek értelme az, hogy azokra bízzuk a kultúra szervezését és támogatását, akik erre a legelhivatottabbak: magukra a művészekre” – fogalmazott a miniszter, aki köszöntője után átadta a Vigadó jelképes kulcsát Fekete Györgynek.

Az MMA elnöke a kulcs átvétele után ígéretet tett arra, hogy az MMA “hűséges, tisztességes és színvonalas” gazdája lesz a Vigadónak. Fekete György azt is hangsúlyozta, hogy az újjászületett Pesti Vigadó minden művészeti ág otthona lesz, ahol bizonyítani lehet az élő magyar művészet sokféleségét. Felidézte: az MMA két éve vált “nagykorúvá”, ekkor történt meg ugyanis az akadémia köztestületté alakítása. “Jogokat kaptunk és kemény kötelezettségeket” – emlékeztetett, hozzátéve: ekkor gyorsult fel a belső szellemi építkezés, a hivatali szervezet kiépítése és új művészeti együttműködések kialakítása. Az Országgyűlés az MMA-t nevezte meg mint a Pesti Vigadó új tulajdonosát, mint gazdáját egy olyan művészeti központnak, ahol bizonyítani lehet és kell az élő magyar művészet sokféleségét, a nyolc művészeti ág életképességét – közölte az MMA elnöke, hozzátéve, hogy a Vigadó konferenciáknak is otthont ad majd.

Tarlós István beszédében azt hangsúlyozta, hogy a jelentős erőfeszítésekkel, szorgos munkával felújított Pesti Vigadó a főváros egyik éke lesz. “Budapest a világ kulturális turizmusának egyik jelentős célpontja. Jó érzés számomra, hogy ez a lehetőség a Pesti Vigadóval tovább bővül. Ezekben a napokban Budapest gyarapodása látványosan is érzékelhetővé válik. A belvárosban sok minden épül, de külső területeken is. Terveink a lehetőségeinkkel összhangban állnak, igyekszünk behozni az évtizedes lemaradásokat, újítani és korszerűsíteni a város számos középületét” – fejtette ki Tarlós István.

A főpolgármester felidézte, hogy 200 esztendeje annak, amikor Pollack Mihály tervei alapján a Duna-part ékkövévé vált az épület, amelyet később, a forradalom leverése után méltatlanul romboltak le. Az új Vigadót Feszl Frigyes tervei alapján építették fel és 1865-ben avatták, a kívül-belül impozáns épületben a 19. század második felében otthonra lelt a gyorsan fejlődő főváros kulturális élete.

“Világhírű kulturális események, nagyszerű bemutatók, találkozók fémjelzik ezt az időszakot. A következő évtizedekben Liszt, Bartók, Kodály és más budapesti művészek tették a Pesti Vigadót a kulturális világ kiemelt szórakozóhelyévé. Történelmi tapasztalat, hogy a nagyvárosok csak a művészet és a kultúra megtartásával és ápolásával lehettek igazán nagyok. Ma is sokszínű Budapest kulturális élete, eseményei és programjai vonzóak a hazai közönség és az idelátogató külföldiek számára” – mondta Tarlós István.

A gálaünnepségen jelen volt Áder János államfő és Orbán Viktor miniszterelnök mellett Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt államfő özvegye, valamint Rogán Antal, az V. kerület polgármestere is. Az ünnepi műsorban először Balassa Sándor két trombitára és két kürtre komponált Kapunyitó zenéjének IV. és V. tételét Winkler Balázs, Komlóssy Gábor, Berczeli Krisztina és Tóth Balázs, a Zuglói Filharmónia rézfúvós kvartettje adta elő, majd Erkel Ferenc Ünnepi nyitányát a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenyét Bogányi Gergely adta elő Medveczky Ádám vezényletével. Makovecz Imre építész, az MMA alapítója és örökös tiszteleti elnöke munkásságát Dávid Katalin művészettörténész, az MMA rendes tagja méltatta, majd a megnyitó közönsége megtekinthette az épület 5-6. emeletén a Makovecz Imre-életműkiállítást. A Feszl Frigyes által tervezett, 1864-re felépült Pesti Vigadó felújítása során új terekkel, többek között az 5-6. emeleti kiállítóhellyel gazdagodott. A jövőben az MMA összművészeti rendezvényközpontjaként működő Pesti Vigadó bekerült a Budapesti Tavaszi Fesztivál helyszínei közé is.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Az elmúlt három évben 40 ezer magyar általános iskolás tudta meglátogatni határon túli magyar diáktársait, a kormány döntésének értelmében a következő időszakban azonban ezt egy év alatt tehetik meg ugyanennyien. Az úgynevezett Határtalanul! programra ezért másfél milliárd forintot fordítunk költségvetési forrásból a 2014-es 2015-ös tanévben – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március 13-án Budapesten.

A tárcavezető a 35 kárpátaljai diákot fogadó Szent Benedek Óvoda, Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban tartott köszöntőjében elmondta: ennek a döntésnek köszönhetően már majdnem minden második 7. vagy 8. osztályos fiatal eljuthat egy-egy határon túli magyar közösséghez úgy, hogy ennek anyagi vonzatát a magyar állam állja, mert a kormány fontosnak tartja, hogy a tanulóknak ne kelljen semmiféle önrészt fizetniük ehhez. Közölte: az iskolák pályázhatnak hetedikeseknek tartandó, határon túli magyarlakta területekre irányuló tanulmányi kirándulásokra. Egy másik kategóriában magyarországi közoktatási intézmények diákjai pályázhatnak szakmai és kulturális programok szervezésére a kiválasztott célországban. Egy-egy pályázat keretében 35 ezer forintot kapnak a diákok.

A tárcavezető elmondta, szeretnék elérni, hogy ne lehessen az általános iskola 8 osztályát elvégezni úgy, hogy ne jusson el magyarországi diák a határon túli fiatalokhoz legalább egyszer, illetve ők ne jussanak el hozzánk, de ebben még van tennivalója a kormánynak. Szeretnék megadni minden magyarországi diáknak azt a felismerést, hogy megállapítsák: a határon túli területeken is sokan beszélnek magyarul. Ez azonban nem iskolai program, hanem küldetés. Mint mondta, sajátos az a helyzet, hogy a határ mindkét oldalán magyarok laknak, ezért nemcsak a bilaterális kapcsolatokat, hanem a magyar-magyar kapcsolatrendszert is ápolni kell.

Az emberi erőforrások minisztere szólt arról is, hogy a távolság sokszor „nemcsak kilométerben, hanem megértésben, közigazgatásban és kultúrában is mérhető”, ezért „a nemzet határok feletti újraegyesítéséért minden nap meg kell küzdeni”, nem elég azt belefoglalni az alaptörvénybe. Leszögezte: számon kell tartanunk egymást, és ami közös, azt kell erősítenünk, a határok megnyitása pedig önmagában még kevés, ahhoz, hogy „eltaláljunk egymáshoz”. Hangsúlyozta a Trianon okozta történelmi trauma gyógyításának fontosságát, amit a következő nemzedékekben is el kell végezni, miközben „élvezni kell és örömet kell találnunk abban, hogy összetartozunk”.

Utalt arra, szeretnék elérni, hogy a társadalom minden szegmensében felébredjen és megerősödjön az összetartozás érzése. Elmondta, az ukrajnai helyzet miatt Kárpátaljára nem lehetséges a viszontlátogatás, de a kormány mindent megtesz azért, hogy a kárpátaljai magyarság biztonságban legyen, és készen áll arra, hogy segítsen. Balog Zoltán egyúttal reményét fejezte ki, hogy az együttműködés újraindul a helyzet rendeződésével.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Magyarországról indul útjára az Európai Unió 7 évre szóló, az egész kontinenst érintő oktatási programja, az Erasmus+. A részletekről Balog Zoltán és Andrulla Vasziliu az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztosa adott tájékoztatást a programról szóló konferencián, március 12-én Budapesten. Az emberi erőforrások minisztere bejelentette: idén az Erasmus+ magyar forrásai 11 százalékkal nőnek.

Balog Zoltán kiemelte: idén a magyar források 11 százalékkal nőnek, és 31 millió euró használható fel oktatási, képzési, mobilitási célokra. Szerinte az Erasmus+ polgárközpontú, a jövőre és az ifjúságra orientált program, amelyben – a más területeken jelentkező viták ellenére – egymást erősítik az uniós tagállamok. Hagyománya, múltja és jövője is van. A miniszter elmondta: Európát nem mi találtuk ki, évszázadok, évezredek óta létezik, és az olyan nagy nevek, mint Erasmus, mutatják, hogy megvannak a biztos kulturális alapjai és gyökerei, amelyekre érdemes építeni. A tárcavezető fontosnak tartja, hogy az Erasmus+ hét korábbi programot egyesít, és Magyarországról indul útnak. Kitért arra is, hogy a szakképzés minőségének fokozatos romlása Magyarország egyik legfontosabb problémája, ha e területre pluszforrásokat lehet átcsoportosítani, az nagyon fontos lépés. A most induló program segítheti a tudásáramlás és a tapasztalatszerzés erősítését – közölte.

A felsőoktatás területéről elmondta: „annak olyan hosszú lejáratú kötvénynek” kell lennie, amelyet a jelenben kötnek, de a jövőben a nemzet minden polgára jól jár vele. Az a felsőoktatási reform, amely csak a termelési mutatókat látja, nem megoldás Magyarország számára, a mennyiség felől a minőség felé kell terelni az egyetemeket. A gazdaságosság mellett nagyon fontos a nyitottság is, amihez a most induló program szintén jelentős mértékben hozzájárulhat. Hangsúlyozta, nagyon sok olyan tudást „vihetünk” Magyarországról, amire szüksége van Európának. A magyar célkitűzések között említette a pedagógusképzés átalakítását, a hátrányos helyzetűek felzárkózását. Arra számít, hogy a programnak köszönhetően kiterjedtebb lesz a nemzetközi kapcsolatrendszer, és új szemlélet valósulhat meg a felsőoktatásban.    

)

Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztosa arra számít, hogy az Erasmus+ a munka és az oktatás világát közelebb hozza egymáshoz. A program azt szimbolizálja, hogy Európa nyitott a világ felé – mondta, jelezve: a diákok harmadik világbeli országokban is tölthetnek el tanulmányi időt. Kiemelte: az egyetemeknek és főiskoláknak alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez, és biztosítaniuk kell, hogy az oktatás lépést tartson a gazdasági fejlődés ütemével. Nyitott, igazságos, demokratikus világra van szükség, és egy ilyen társadalom kialakítása a tantermekben kezdődik el – hangoztatta. Hozzátette: négymillió embernek lesz lehetősége a programba való bekapcsolódásra, az Erasmus+ költségvetése pedig 40 százalékkal emelkedik. A program a következő hét évben több mint 100 ezer magyar diáknak nyújt segítséget az oktatás, képzés és a mobilitás területén. Az elmúlt hét évben 64 ezer diák vehetett részt a programokban – jelezte a biztos, aki a többi között a nyelvtanulást, az olvasási és szövegértési képességek fejlesztését hangsúlyozta. Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója azt mondta: tavaly közel 2600 pályázat érkezett, ami jelentős növekedés 2007-hez képest. A programok hozzájárultak, ahhoz, hogy a hazai oktatás minősége magasabb legyen és módszertana megújuljon – mondta.

Az Erasmus+ a következő hét évben összesen 14,7 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodhat, a program külföldi tanulási, képzési, tapasztalatszerzési és önkéntesi lehetőségekhez nyújtandó hozzájárulás formájában több mint 4 millió résztvevő számára fog támogatást biztosítani. Ezen belül 450 ezer gyakornoki helyet lehet betölteni. Külföldi oktatási, képzési vagy munkalehetőséget 650 ezer szakipari tanuló, illetve gyakornok kaphat. Külföldi tanítási, illetve oktatási lehetőséghez 800 ezer tanár, szakoktató, oktatási szakember, illetve fiatal munkavállaló juthat hozzá a támogatás révén. Ezen túlmenően 200 ezer mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet hitelgaranciában, hogy a teljes ciklust egy másik országban végezze el. Több mint 25 ezer felsőoktatási hallgató kaphat ösztöndíjat közös mesterképzésben való részvételhez, aminek keretében tanulmányaikat legalább két külföldi felsőoktatási intézményben végzik. Több mint 500 ezer fiatal vállalhat önkéntes munkát külföldön, vagy vehet részt ifjúsági csereprogramban.

Az Erasmus+ révén 125 ezer iskola, szakiskola és szakmai továbbképző, illetve felső- és felnőttoktatási intézmény, ifjúsági szervezet és vállalkozás nyerhet támogatást összesen 25 ezer „stratégiai partnerség” megalapításához. E partnerségek a tapasztalatcserét, valamint az oktatás és a munka világa közötti szorosabb kapcsolatot szolgálják. 3500 oktatási intézmény és vállalkozás juthat forrásokhoz több mint 300 „tudásfejlesztési szövetség” és „ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség” kialakításához, a foglalkoztathatóság, az innováció és a vállalkozói szellem előmozdítása érdekében. Hatszáz, sporttal kapcsolatos nemzetközi partnerség – például európai nonprofit esemény – részesülhet támogatásban. Magyarországról az egész életen át tartó tanulás uniós programja és a „Fiatalok lendületben” program keretében 2007 és 2013 között csaknem 65 ezer diák, fiatal, valamint tanár, oktató, illetve fiatalokkal foglalkozó szakember részesült támogatásban. Az Erasmus+ keretében a következő hét évben a becslések szerint közel 100 ezren kapnak majd támogatást. Magyarország az idén az Erasmus+ programból 31 millió eurót kap, a részére elkülönített összeg 2020-ig várhatóan minden évben nőni fog.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula