A kortárs magyar képzőművészet nemzetközileg legelismertebb alakja, Reigl Judit életművéből nyílt kiállítás Űr és extázis címmel pénteken a Ludwig Múzeumban a Budapesti Tavaszi Fesztivál, valamint a Frankofón Fesztivál keretében. A tárlatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg, aki elmondta: a Reigl-kiállítás az egész világot megmozgathatja.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnyitójában elmondta: Reigl Judit „élete, hitvallása és művészete akár egy filmsorozatot is megérdemelne”. Az 1923-ban született művészt az ötvenes években a diktatúrából a szabadságba menekülve „a szürrealizmus pápája”, André Breton galériájában az irányzat új felfedezettjeként ünnepelték. Reigl Judit azonban rövidesen szakított a szürrealizmussal, hogy saját útját járhassa, és eljuthasson az automatikus írásig, a gesztusfestészetig.

A miniszter hozzátette: a BTF-nek a Reigl-kiállítás lehet az egyik olyan programja, amelynek hírére New Yorktól Párizsig sokan ellátogatnak majd Budapestre. Ő az egyetlen kortárs magyar művész, akinek a világ összes vezető múzeumában megtalálhatók a munkái; egy hete például a New York-i Metropolitan Múzeum a birtokában lévő három Reigl-festmény mellé további hatot válogatott be gyűjteményébe – jelentette be a tárcavezető.

„Egy olyan művészt mutatunk be, aki nemcsak követte, de maga is formálta a késő modernizmus és a kortárs művészet nagy trendjeit” – mondta a kiállítás megnyitóján Fabényi Júlia, a Lumú igazgatója, hozzátéve: Reigl Juditnak ez az eddigi legnagyobb és legteljesebb magyarországi életmű-kiállítása.

Roland Galharague, Franciaország magyarországi nagykövete felidézte: Reigl Judit azon magyar művészek egyike, akik a 20. században Franciaországot választották új hazájuknak. „Rozsda Endrével vagy Hantai Simonnal együtt mesélte el azt a drámai történetet, amelynek nem szabad többé megismétlődnie” – jegyezte meg. Rozsda Endre kiállítása nemrég zárult a Magyar Nemzeti Galériában, míg Hantai Simon munkáival rövidesen a Lumúban találkozhat majd a budapesti közönség – hívta fel a figyelmet a nagykövet, aki hangsúlyozta: Franciaország büszke arra, hogy menedéket nyújthatott olyan művészeknek, akik saját hazájukban már nem tudták megtalálni az alkotói szabadságot. 

Germain Viatte, a párizsi Centre Pompidou volt igazgatója megemlékezett arról, hogy a Lumú kiállítását Kopeczky Rónával együtt rendező Makláry Károly a Műcsarnokban 2005-ben hozta létre az első magyarországi Reigl-kiállítást, míg a Pompidou Központ már 1994-ben kiállítást rendezett számára.  „Hiába ismerjük a művészt régóta, a mai napig elementáris erővel hatnak ránk munkái” – méltatta Reigl Juditot a művészettörténész, hozzátéve: a magyar származású alkotó még kilencvenévesen is hihetetlen energiával fest.

A Lumú tárlata Reigl Judit gazdag életművéből a június 22-ig látogatható kiállításon 90 alkotást vonultat fel egyszerre kronologikus és tematikus csoportosításban.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

 A firenzei Uffizi Képtár gyűjteményének magyar önarcképeiből rendezett, Festők a tükörben című kiállítással nyílt meg a 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) március 21-én a Budapesti Történeti Múzeumban (BTM). Az eseményen Balog Zoltán ünnepi beszédet mondott, melyben kiemelte: a megújult rendezvénysorozat idén az előző évinél kétszer több helyszínnel és programmal várja a közönséget, és kétszer akkora kormányzati támogatásban részesül.   

Nemrég a selfie lett angol nyelvterületen az év szava. Népszerűsége nem véletlen, hiszen antropológiai szükséglet, hogy a dolgokhoz hozzárendeljük alkotójuk arcát – mondta a megnyitó beszédében az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hozzátette: napjainkban a selfie-k, azaz az önarcképek okostelefonokkal készülnek, egykor azonban ecsettel festették őket; ez évszázadokon keresztül kevesek kiváltsága volt, és az önportrékat is csak kevesek tekinthették meg. Az Uffizi Képtár már a reneszánsz óta válaszol erre az igényre, és mára gyűjteményében 24 magyar önarckép is található. A világhírű múzeum úgy állít művészi értéket, hogy egyúttal kanonizál is: aki fellelhető az Uffizi falain, az a legszűkebb művészeti elitbe tartozik – hangsúlyozta a miniszter. A miniszter felidézte: magyar festők munkái 1872-től vannak jelen a képtárban, ahol jelenleg 21 magyar művésztől 24 önarcképet őriznek. Ezeket a munkákat az Uffizi 2013 októberében önálló kiállításon mutatta be Firenzében, a budapesti közönség pedig a tárlat egy bővített verziójával találkozhat. Az Uffizihez méltó festők ma is alkotnak Magyarországon, ezt jelzi, hogy Keserü Ilona és Fehér László a mostani kiállítás kapcsán felkérést kaptak arra, hogy önarcképeikkel gazdagítsák a világhírű gyűjteményt – mondta a tárcavezető. A két alkotást Firenzébe szállításuk előtt a BTM közönsége is megtekintheti.

Balog Zoltán a Budapesti Tavaszi Fesztiválról szólva kiemelte, hogy a megújult rendezvénysorozat idén az előző évinél kétszer több helyszínnel és programmal várja a közönséget, és kétszer akkora kormányzati támogatásban részesül. Felidézte: a kiállításon három munkával is szereplő Csók István különösen kedves számára, hiszen a festő Úrvacsora című képének 13 évesen, konfirmáláskor megkapott reprodukciója jelentette számára az első igazi képzőművészeti élményt.

Tarlós István főpolgármester köszöntőjében emlékeztetett: Firenze a reneszánsz kultúra bölcsője és fellegvára, talán nincs olyan művészetkedvelő, aki ne tervezné, hogy ellátogat a toszkán városba. Most 24 olyan festmény érkezik az Arno partjáról, amelyek egy része teljesen ismeretlen Magyarországon. Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármestere hozzátette: a BTM tárlatának szponzoraiként fontosnak tartották, hogy a sikeres firenzei kiállítás után a magyar közönség is megismerhesse ezeket a munkákat. Cristina Acidini, a firenzei múzeumok főfelügyelője az Uffiziről szólva elmondta, hogy a kiállítás Európa első modern múzeumából érkezik, amely évszázadok óta gyűjti a művészettörténet remekműveit az antikvitástól a kortársakig. Az önarcképgyűjteményt Leopoldo de’ Medici alapította 1664-ben, és az mára műfajában a világ legnagyobb kollekciója lett. Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója, a BTF Operatív Testületének elnöke a fesztivál megrendezését övező összefogást méltatta, amely a kormányzat, a főváros és a turizmus között jött létre, és amely lehetővé tette, hogy idén a BTF keretében 20 bemutatóval, 6 világpremierrel, összességében több mint 170 programmal várják a közönséget. Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője hozzáfűzte: több mint 50 helyszín ad otthont a fesztivál rendezvényeinek március 21. és április 6. között. Giovanna Giusti, a firenzei Uffizi Képtár gyűjteményi igazgatója a megnyitó előtt az MTI-nek elmondta, hogy az önarcképgyűjtemény nagy részét, köztük több magyar festményt, a Corridoio Vasarianóban állítják ki.

Fehér Ilona és Veszprémi Nóra kurátorok koncepciója szerint a Firenzéből érkezett 24 önarckép mellett ugyanazon alkotók egy-két Magyarországon őrzött munkáját is láthatja a közönség. A kurátorok kiemelték többek között idősebb Markó Károly félkész állapotban maradt önportréját, melyet a festő fia fejezett be az Uffizi felkérésére, továbbá Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József és Victor Vasarely alkotásait. Csók István önarcképéről szólva a kurátorok felhívták a figyelmet a kép hátterében megfestett, Kék bálvány című, Velencében őrzött munkára, amely a kiállítás alkalmából először látható hazánkban.

Magyarországról legutóbb Lakner László önarcképe került be az olasz múzeum kollekciójába, amely a budapesti kiállítás kapcsán felkérte a Magyar Nemzeti Galéria szakembereit, hogy ajánljanak két kortárs magyar festőt, akiknek munkáival tovább gyarapodhat a gyűjtemény. Ekkor esett a választás Fehér Lászlóra és Keserü Ilonára. Az Uffizi Képtárral közösen rendezett tárlat július 20-ig látogatható a BTM Vármúzeumának földszinti kiállító termeiben.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Párbeszédre van szükség, beszélgetni kell, mert a hallgatásnál, az elhallgatásnál nincs rosszabb – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március 20-án Tihanyban a Közös jövőnk – Közös felelősségünk című, a magyarországi zsidó és keresztény közösségek együttéléséről szóló konferencián az apátsági látogatóközpontban. A tárcavezető kiemelte: fontos, hogy a zsidókkal való párbeszéd ne korlátozódjon a holokauszt tragédiájára.

A Közös jövőnk – Közös felelősségünk című konferencia a szaktárca és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága szervezésében jött létre. Balog Zoltán beszédében idézte a mondást, miszerint fegyverek között hallgatnak a múzsák, majd elmondta: ha ezt megfordítjuk, ha a lélek és a szellem emberei beszélnek egymással, inspirálják egymást, akkor „hátha előbb utóbb elhallgatnak a fegyverek”. Hiszen ez lenne az értelme a párbeszédnek. Hangsúlyozta, szólni kell, beszélgetni kell, mert a hallgatásnál, az elhallgatásnál nincs rosszabb. Akkor és ott kezdődik a baj, ha valakik nem akarnak beszélni egymással, mert azok előbb utóbb el is fordulnak egymástól és ellenségekké is tudnak válni. Olyan gondolkodást kell ösztönözni a magyarság és a zsidóság kapcsolatáról a fiataljainkban, ami azt eredményezi, hogy a jövőben sokkal nagyobb megértéssel tudunk egymás felé fordulni – hangsúlyozta a tárcavezető, aki hozzátette: őszintén kell beszélnünk egymással, mert magukban mindenfélét gondolunk a másikról, miközben nem ismerjük jól a másik felet. Magyarországon a többség ki van éhezve az őszinte, tiszta beszédre.

A II. Vatikáni Zsinat által 1965-ben kiadott, a katolikus egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról szóló Nostra Aetate kezdetű nyilatkozatából kiemelte: „nem kívánja a zsidókkal való párbeszédet a holokauszt tragédiájára leszűkíteni”. Ezt a „nagy, megkerülhetetlen követ mi sem akarjuk megkerülni, hanem szembe akarunk nézni vele”. A Biblia tanulmányozásával, a teológiai és testvéri párbeszédekkel lehet elérni egymást. Így lehet közelíteni a tragédiához, a bűnökhöz is, amelyeket valóban nehéz megbocsátani. A miniszter beszélt arról, hogy a zsidó oktatási kerekasztallal két éve párbeszédet folytat a tárca a Nemzeti Alaptantervről, s megállapodtak olyan megfogalmazásokban, szövegekben, amit mindkét fél elfogad.

Korzenszky Rihárd tihanyi bencés perjel szerint a II. Vatikáni Zsinat a katolikusok számára nagy erejű összegezés volt, ugyanakkor feladatok megfogalmazása is. A Nostra Aetate kezdetű dokumentum hangsúlyosan figyelmezett: „az összes népek közösséget alkotnak, egy az eredtük is, hiszen Isten telepítette be az emberi fajjal az egész földet”. Mi, akik hazánknak valljuk ezt az országot, különbözőségeink elfogadásával tudjuk gazdagítani egymást és nemzeti közösségünket – jelentette ki, majd hozzátette: történelmi bűneinket meg kell vallanunk, bocsánatkérés nélkül nincs bűnbocsánat, csakis rajtunk áll, hogy megépüljön egy olyan ország, amelyben valóban testvérként tud élni minden ember – tette hozzá. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke József és testvérei bibliai történetét idézte a hallgatóság elé. Hangsúlyozta, volt olyan 70 évvel ezelőtt, hogy valakik azt hitték, testvéreik megvédik őket, velük nem fordulhat elő József története, aztán mégis megtörtént. „Ma azért ültünk le itt, mert nem szeretnénk, ha közülünk bárkivel megtörténne az, ami Józseffel” – jelentette ki. Kiemelte, hogy a konferenciának ennek szellemében olyan gondolatokat kell megfogalmaznia, amelyek kisugároznak „a falakon túlra” is. Végül a konferencia zárónyilatkozatából idézett: szeresd felebarátodat – ő is olyan, mint te!

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija egy auschwitzi történettel kezdte beszédét: Elie Wiesel egyik könyvében a haláltábor lakói azt figyelik, hogy szenved ki lassan egy felakasztott fiatalember. Egyikük megkérdi: hol van Isten? A másikuk azt felei: ott van a fán! A rabbi hangsúlyozta, a hívőknek mindig kérdés, hol van Isten, de ugyanúgy kérdés az is, hol van az ember a mindennapi kérdésekben, amikor választani kell jó és rossz között. Hetven évvel a holokauszt borzalmai után nem az a cél, hogy felébresszük egymásban a lelkiismeret-furdalást, hanem az, hogy a múlt tragédiáiból, rossz döntéseiből közös gondolatot fogalmazzunk meg, ami közös jövőnket megalapozza – fogalmazott. Hozzátette: ilyen közös gondolat lehet, hogy a jót és rosszat a hívők nem társadalmi, emberi, hanem isteni alapokra helyezik. Látjuk, milyen gyorsan romlott meg az ember és veszítette el ítélőképességét jó és rossz között, mert az társadalmi szerződésen alapult – utalt a II. világháború történéseire, majd elmondta: a II. világháború végég olyan borzalmak történtek Magyarországon, ami elbizonytalanította a magyar zsidókat, maradhatnak-e ebben az országban. Mégis számottevő közösség maradt, mert úgy gondolta, van itt közös jövő. Minden nézeteltérés dacára közös a felelősségünk abban, hogy ne csak a múltunkról beszéljünk, hanem közösen alakítsuk ki jövőnket.

MTI-EMMI

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere német nyelven vezetett körbe külföldi és magyar diákokat kedden a Parlamentben. A gimnazista tanulók A diktatúrától a demokráciáig – a széttagolt Európától az egységes Európáig című projektben azt vizsgálják, hogyan zajlott le a rendszerváltozás a programban részt vevő öt országban. A projektsorozat budapesti állomásán a Terror Háza Múzeum és a Parlament megtekintése mellett találkozhattak a 80-as évek történéseit megélt szemtanúkkal is.

A Comenius-program keretében a hazánkat képviselő veszprémi Lovassy László Gimnázium mellett Németország, Lengyelország, Románia és Litvánia egy-egy iskolája vesz részt a projektben. A program célja a kommunikációs készség fejlesztése, a német nyelvtudás elmélyítése, az adott ország és környezet megismerése. A projekt zárórendezvényére 2015 tavaszán kerül sor Düsseldorfban, ahonnan a résztvevők eljutnak Brüsszelbe is. 

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere német nyelven vezetett körbe külföldi és magyar diákokat kedden a Parlamentben. A gimnazista tanulók A diktatúrától a demokráciáig – a széttagolt Európától az egységes Európáig című projektben azt vizsgálják, hogyan zajlott le a rendszerváltozás a programban részt vevő öt országban. A projektsorozat budapesti állomásán a Terror Háza Múzeum és a Parlament megtekintése mellett találkozhattak a 80-as évek történéseit megélt szemtanúkkal is.

A Comenius-program keretében a hazánkat képviselő veszprémi Lovassy László Gimnázium mellett Németország, Lengyelország, Románia és Litvánia egy-egy iskolája vesz részt a projektben. A program célja a kommunikációs készség fejlesztése, a német nyelvtudás elmélyítése, az adott ország és környezet megismerése. A projekt zárórendezvényére 2015 tavaszán kerül sor Düsseldorfban, ahonnan a résztvevők eljutnak Brüsszelbe is. 

Fotó: EMMI, Bartos Gyula