Harmincnégy fiatal elhelyezésére szolgáló ifjúsági szálláshelyet adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Komárom-Esztergom megyei Kömlődön április 1-jén.

A szálláshelyet a Kerényi Béla Református Diakóniai Intézmények lakóotthonának tetőterében alakították ki. A miniszter a település református templomában a szálláshely átadása előtti hálaadó istentiszteleten hangsúlyozta: a fiataloknak közösségre van szükségük. Elmondta, fontos, hogy magyarok vagyunk, és a Kárpát-medencei magyarok közösségéhez tartozunk, fontos a hitbeli közösség, de ebben a közösség a lényeg.

Czunyiné Bertalan Judit kormánymegbízott bejelentette, hogy fűtéskorszerűsítésre és napelemekre 41 millió forintot nyert a lakóotthon, a fogyatékosokat támogató szolgálat egy kisbuszt kapott, amellyel a környező településekről könnyebben juttathatják el a foglalkoztatóba a fogyatékkal élőket. Bogáth István, a helyi református gyülekezet gondnoka elmondta: a szálláshely kialakításához a Rendezett Életek Világa Alapítvány nyújtott be pályázatot. Az alapítványt az intézményben gondozott fogyatékkal élők szülei alapították. A pályázaton mintegy 16 millió forintot nyertek. A 310 négyzetméteres tetőtérben nyolc szobát alakítottak ki a hozzájuk tartozó kiegészítő helyiségekkel. A májustól októberig működő szálláshelyen összesen 34 vendéget helyezhetnek el. Elsősorban a velük kapcsolatban álló, szintén értelmi fogyatékosokat gondozó intézményekből várnak idelátogatókat.

A szálláshely valamennyi berendezési tárgya, háztartási eszközökkel együtt a református egyház kapcsolatai révén adományként érkezett Németországból. Kömlőd református egyházközsége az elmúlt 8 év alatt 260 millió forint támogatást nyert el. Az összegből foglalkoztatóházat, majd lakóotthont és támogató szolgálatot hoztak létre középsúlyos és halmozottan fogyatékos felnőtteknek, miután 2004-ben az önkormányzattól romos állapotban visszakapták a gyülekezet egykori általános iskoláját. A több épületből álló intézményben ötven fogyatékkal élő felnőttet foglalkoztatnak.

 MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A 2010-től 2014-ig terjedő kormányzati ciklusban Magyarország kórházi kapacitásának egyharmada megújult – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere április 1-jén a Kecskeméti Gyógyintézeti Központ átadásán.

A tárcavezető elmondta, hogy az ország mintegy 90 kórházából minden másodikban az elmúlt hónapokban átvágták a szalagot, bokrétaünnepséget tartottak vagy letették az induló fejlesztések alapkövét. Hangsúlyozta: Bács-Kiskun megyében sikerült legjobban az integráció, mert nincs olyan kórház a megyében, ahol ne lenne valamilyen fejlesztés, megújulás. A magyar kormány tisztában van vele, hogy egy élhetőbb Magyarországnak egyik legfontosabb alapfeltétele az erős egészségügy. Célként fogalmazta meg, hogy a fejlesztés minden részterületre kiterjedjen, és átfogja az egészségügyi ellátás összes elemét.

Balog Zoltán felidézte, hogy a Bács-Kiskun megyei kórházat mint megyei közkórházat 1854-ben alapította a város, és kezdetben havonta 15-20 beteget tudott ellátni. Mára az intézmény az ország legnagyobb kórházai közé tartozik, a járóbeteg-ellátás éves forgalma megközelíti a másfél milliót, és évente mintegy 60 ezer fekvő beteget lát el. 2013 januártól a Kiskunfélegyházi Városi Kórház és a Kalocsai Szent Kereszt Kórház beolvadásával 1766 ágyon, három városban, öt telephelyen fogadják a betegeket. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kecskeméti kórház 2010-ben és 2011-ben is az év kórháza volt.

Bányai Gábor (Fidesz-KDNP), a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az önkormányzat azért vett fel hitelt, hogy az Európai Unió pályázatához a szükséges önerőt biztosítsa. Zombor Gábor (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármestere, aki a kórháznak 2006-ig a főigazgatója volt, arról beszélt, hogy az 1980-ban átadott megyei kórházban még egy szárny felhúzása is a tervek között szerepelt, de akkor elmaradt a felépítése. Azóta mindenki azon dolgozott, hogy az új szárny megépüljön, és az Izsáki úti telephelyről a 34 évvel korábban ott maradt osztályok átkerüljenek ide – mondta a polgármester, hozzátéve, hogy ez most megvalósul.

A Kecskeméti Gyógyintézeti Központ új kórházi tömbjének építése 2011 februárjában kezdődött. Az ötemeletes épület mintegy 15 ezer négyzetméter alapterületű. Az új épületszárnyat és a régi hotelépületet előcsarnok köti össze. A Póluskórház projekt keretében felépített új részleg az EU támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával készült el. A beruházás révén a 34 éve két telephellyel működő megyei kórház egy helyen, a legmodernebb műszerekkel fogadja a betegeket. Az új kórházi szárnyban anya-gyermek központ, valamint szív- és érrendszeri centrum is működik majd. A tervek szerint az átköltözés az év végéig befejeződik.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A világnak akkor tudjuk bemutatni értékeinket, ha tudjuk, mi a miénk – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Koszta József festőművész gyűjteményes kiállításának megnyitóján a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban március 30-án.

Az, hogy egyetemessé váljon az, ami a miénk, a magyar kultúrpolitika, kultúrdiplomácia feladata – mondta Balog Zoltán az ünnepélyes megnyitón, amelyen mások mellett részt vett Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Naszvadi György államháztartásért felelős államtitkár, Lengyel Gyöngyi, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára, valamint Kovács Gábor, a KOGART alapítója. „Van Csontvárynk, Kosztánk, Tornyaink, Muzsikásunk, csak föl kell ismerni, meg kell mutatni, és akkor, ha akarjuk, a magyar Alföld a világ közepévé is válhat” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: „nekünk már most is az”.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár köszöntőjében kifejtette, a csángó-székely szülők gyermekeként született Koszta József egy kis tanyán Szentes mellett telepedett le. 1917 és 1948 között a korszak ízlésének formálójává, befolyásolójává, és mindannak a megfogalmazójává vált, amit Alföldnek nevezünk, amit alföldi érzésként ma is érezhetünk. A festőművész európai, sőt világszínvonalon mutatta be e tájegység, emberi közösség értékeit. Koszta József volt egyedüliként képes a táj lényegét úgy megragadni, hogy az a világ bármely táján érthető és érezhető azok számára, aki festményeit megcsodálják.

 A Hódmezővásárhelyen június végéig látható tárlaton másfél száz festményt, grafikát, emellett eredeti dokumentumokat, fotókat, személyes tárgyakat mutatnak be. A Tornyai-múzeum két szintjén berendezett, a festőművész munkásságáról minden eddiginél teljesebb képet adó kiállítás gerincét a szentesi Koszta József Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériából és a KOGART-gyűjteményből érkezett művek adják, de kölcsönzött a tárlatra alkotásokat számos más magán- és közgyűjtemény is.  A látogatók megcsodálhatnak több, korábban lappangónak gondolt képet, és olyan külföldön született, korábban még a nagyközönségnek be nem mutatott alkotásokat, amelyek stílusukban elütnek az életmű gerincétől.

MTI

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyar kormány nevében azt kéri, hogy Szlovákia plusztámogatással, illetve lehetőséget adva a csökkentett létszámra teremtsen olyan helyzetet, hogy a magyar nyelvű iskolákat ne kelljen bezárni az oktatási reform keretében.

Balog Zoltán március 27-én Budapesten Dusan Caplovic oktatási miniszterrel tárgyalt. A kétoldalú találkozót a visegrádi négyek felsőoktatási minisztereinek tanácskozása előtt tartották. Az emberi erőforrások minisztere elmondta, hogy ebben a félévben Magyarország adja a V4-ek elnökségét, és ennek részeként kerül sor a szakminisztériumok találkozójára. Elmondta, a magyar elnökség prioritása a kutatás-fejlesztés és innováció területén megvalósuló tapasztalatcsere volt, és ezen belül komoly hangsúlyt fektettek az ösztöndíj-programra. Tőlünk Szlovákia veszi át az elnökséget, ezért a négy országot érintő témákat tekintették át a találkozón.

A magyar tárcavezető kifejtette: a V4-országokból 17-en tanulnak Magyarországon ösztöndíjprogram keretében, és további diákokat fogadnak a program részeként a nyugat-balkáni országokból. Azt szorgalmazzák, hogy ha lehetséges, ezek a diákok a fogadó ország nyelvén tanuljanak, így ugyanis nagyobb lehetőség van a kulturális találkozásra. Balog Zoltán beszámolója szerint a találkozón a szlovák és a magyar oktatási reformmal összefüggésben kitértek a kistelepülések kisiskoláinak helyzetére, életképességére, finanszírozására, valamint a roma kisebbség oktatási perspektíváira. Arról is szó volt, hogyan tudják versenyképessé tenni az oktatási rendszert, s nagyon fontosnak nevezték a szakképzés reformját is.

Speciális probléma a nemzetiségi oktatás – emelte ki, hangsúlyozva: azt kérik, Szlovákiában legyenek olyan plusz támogatások, és lehetőség csökkentett létszámra, hogy magyar nyelvű iskolákat ne kelljen bezárni az oktatási reform keretében, illetve olyan értelmes integráció alakuljon ki, amely nem veszélyezteti a magyar nyelvű oktatást. A magyar fél hasonló ígéretet tesz a szlovák kisebbségre vonatkozóan Magyarországon. Balog Zoltán elmondta: az elmúlt évben emelkedett a szlovák tannyelvű iskolák száma.

Dusan Caplovic a képzési rendszer hatékonyságának fontosságát hangsúlyozva jelezte: szeretnék emelni a természettudományos tárgyak és a matematika oktatásának színvonalát. Beszámolója szerint semmilyen probléma nem származik abból, ha a magyar nyelvű szakiskolák használják a magyar nyelvű tankönyveket, s üdvözölte a diákcserét ösztönző programokat is. 

A szlovák miniszter hozzátette: a nemzetiségi oktatás területén nagyon hálás a magyar miniszternek azért, hogy személyesen támogatja a szlovák nyelv oktatását Magyarországon. A szlovák oktatási reform nem vezethet ahhoz, hogy egyszerűen becsukják a kislétszámú iskolákat – szögezte le, hozzátéve: náluk az önkormányzatok a fenntartói az iskoláknak. Támogatja, hogy az oktatás ne csak szlovák, hanem az összes nemzetiségi nyelven magas színvonalon történjen, hogy egyforma esélye legyen mindenkinek. Dusan Caplovic szerint sosem volt ilyen jó kapcsolat a magyar és a szlovák szaktárca között.
    

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Megújult az edelényi L’Huillier-Coburg-kastély és parkja, a beruházást Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere adta át csütörtökön. A 18. században épült, az utóbbi évtizedekben jelentősen leromlott kastély 2,4 milliárd forintból, zömmel uniós forrásból újult meg.

A miniszter kiemelte: a kormány 2010-től azt bizonyítja, hogy mennyire fontos számára a történelmi jelentőségű helyek megőrzése, a jövő generációk számára is vonzóvá formálása. Balog Zoltán szólt arról is, hogy az unió talán leghátrányosabb térsége az edelényi, ugyanakkor az európai építészet egyik csúcsa ez a kastély és “most visszaadjuk azt a gazdagságát, ami volt”.

Véleménye szerint egy kastély ma nem lehet csupán történeti emlékhely vagy éppen turisztikai látványosság, hanem egy élettel teli kulturális közössé térnek is kell lennie. Az a cél, hogy ez a kastély is élettel teljen meg és az itt élők életének része legyen – mondta Balog Zoltán. Hozzátette, hogy kultúra nélkül nincs felemelkedés, nincs felzárkózás, felzárkóztatás, a legszebb történeti és kulturális tereinket őrizni kell és ebben a városban is szükség van egy emblematikus épületre.

Balog Zoltán mindehhez hozzátette: a kormánynak az a szándéka, hogy Magyarország “kastélynagyhatalom” legyen. Az épületek számát tekintve azok vagyunk és ha minden kastély állaga olyan lesz, mint az edelényié, akkor teljessé válik ez a szándék – jegyezte meg a miniszter.

A kastély falai között egykor volt járásbíróság, földhivatal, börtön, szovjet főparancsnokság, fűszerraktár, öregek napköziotthona, óvoda és szükséglakás egyaránt. Majd évekig üresen állt, pusztulása drámai volt.
A főleg uniós támogatásból 2009-től nemcsak a barokk kastélyépületet, de a csaknem 50 hektáros barokk kastélyparkot is felújították, visszaállítva a kastély környezetének szigetjellegét. A rekonstrukciónak köszönhetően ismét lenyűgöző látványt nyújt Magyarország hetedik legnagyobb kastélya helyreállított homlokzatával, rekonstruált falszíneivel, páratlan rokokó falképeivel.

A munka még nem fejeződött be teljesen, mintegy 900 millió forintból rendezik be a kiállítótereket és helyreállítják az angolparkot is.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula