Filep Mária, a páneurópai piknik főszervezője és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, az 1988-89-ben Magyarországra menekülő keletnémetek segítője, befogadója kapta idén a Petőfi-díjat a közép-európai népek szabadságáért kifejtett tevékenységük elismeréseként a XXI. Század Intézettől és a Mol-csoporttól.  A Terror Háza Múzeumban tartott hétfő esti ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a díjazottakat méltatva arról beszélt, hogy “azért élhetünk ma külső szabadságban, mert a kommunizmus ideje alatt, a diktatúrában voltak, akik belül szabadok voltak”, köztük a két díjazott.

A miniszter azt mondta, hogy a határok megnyitását eredményező 1989 augusztusi páneurópai piknik mérföldkő volt a közös európaiság megteremtése felé vezető úton. Önök mindketten a bátrak közül valók – fordult a díjazottak felé -, akik kezdeményezőkészségükkel, tetterejükkel, elszántságukkal nagy szerepet játszottak a vasfüggöny leomlásában. A miniszter szerint a segítségnyújtás méltóságát, kultúráját lehet megtanulni Kozma Imrétől, aki úgy tud segíteni, hogy abban nincs leereszkedés, és a megsegített embertől nem is vár el megalázkodást.

Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója emlékeztetett, a nemzetközi elismeréssel, a Petőfi-díjjal a régió azon kiemelkedő személyiségeit kívánják magasra emelni minden évben, akik helytállásukkal, személyes áldozatukkal mozdították előre a szabadság ügyét. Szerinte a két díjazott visszaadta az emberek hitét abban, hogy lehet megalkuvás nélkül cselekedni és tenni még akkor is, amikor minden esélytelennek és reménytelennek tűnik. Kozma Imrét méltatva azt mondta, ő olyan tanácstalan, félelemmel teli embereknek nyújtott segítséget, fizikai menedéket és lelki támaszt hónapokon át, akik rettegtek, és nem törődött azzal sem, hogy a segítségkérők között besúgók is megjelentek.

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója, felidézve Filep Mária építészmérnök életútját, elmondta, hogy a díjazott alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezetének, az első ellenzéki szervezetnek a városban. A tagok hétvégenként vendéglőkben, kocsmákban gyűltek össze, és egy ilyen gyűlésen merült fel először a páneurópai piknik megszervezésének a gondolata. Filep Mária ezután néhány társával szervezte a pikniket, ami végül az ő, valamint az MDF debreceni és soproni önkénteseinek áldozatos munkája révén valósult meg. A rendezvény során NDK-s állampolgárok százai jutottak át a határon Ausztriába. Filep Mária később több kiállítást is rendezett Közép-európai változások címmel itthon és külföldön egyaránt. 1999-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2004-ben pedig Aphelandra-díjjal is elismerték a rendszerváltozásban játszott szerepét.

Schmidt Mária felidézte: Kozma Imre atyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítóját 1989. augusztus 13-án, vasárnapi szentmiséje bemutatása után azzal kereste meg a Német Szövetségi Köztársaság budapesti konzulja, hogy segítsen az országot elárasztó, a nagykövetség munkáját is megbénító keletnémet menekültek befogadásában, ellátásában, amire ő azonnal igent mondott. A zugligeti plébánián már másnaptól fogadták az NDK-s menekülteket. Az első este csaknem ezer embert helyeztek el, a következő hónapokban pedig ott és a sorra megnyíló menedékhelyeken csaknem 48 600 ember fordult meg. Egy időben még a budapesti NSZK-konzulátus is a zugligeti plébánia kertjébe költözött ki.

Kozma Imrét 1992-ben apostoli protonotáriussá, vagyis diplomáciai feladatokat is ellátó pápai főjegyzővé nevezték ki, és abban az évben megkapta a Széchenyi István-díjat is. Humanitárius tevékenységét számtalan elismeréssel és kitüntetéssel ismerték el itthon és külföldön egyaránt. 1996-ban a Reader’s Digest Magazin az év emberének választotta meg Európában. 1995-ben elnyerte a Kisebbségekért díjat, 1999-ben a Szuverén Máltai Lovagrend Nagykeresztjét. 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2005-ben Prima Primissima díjjal, 2007-ben Mindszenty-emlékéremmel, 2009-ben Húszéves a köztársaság díjjal, 2010-ben francia becsületrenddel, 2011-ben Giesswein Sándor-emlékéremmel tüntették ki.

Szájer József, az Európai Néppárt alelnöke videoüzenetben köszöntötte a díjazottakat. Egyebek mellett azt mondta, a díjátadás az 1989-es szabadságküzdelemnek, annak a folyamatnak az ünnepe, amely lehetővé tette Európa újraegyesülését, és ünnepe azoknak a magyar embereknek is, akik kitartásukkal és munkájukkal mindezt lehetővé tették. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a páneurópai piknik és a határnyitás, a keletnémetek önzetlen megsegítése nem a politikusok, hanem a magyar emberek érdeme.

Filep Mária a díjat megköszönve azt mondta, az elismeréssel a páneurópai piknik negyedszázad után az emberi értékrend szerinti helyére került. Kozma Imre arról beszélt, hogy az ember szabadságra született, ez azt jelenti, hogy az adott helyzetben meghozott döntés meghatározza az embert.

A Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat a közép európai népek szabadságáért meghozott áldozatok és teljesítmények elismerésére. A kitüntetéssel a régió és világ azon kiemelkedő személyiségeit ismerik el, akik személyes helytállásukkal, a szabadságáért hozott személyes áldozattal mutattak példát és mozdították előre a szabadság ügyét.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

A leginkább rászorulók számára 34 milliárd forintos program indul az Európai Unió támogatásával: a háromévesnél fiatalabb gyerekeket és családjukat, a hajléktalanokat, valamint az időseket élelmiszercsomagokkal segítik – jelentette be az emberi erőforrások minisztere a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten.

Balog Zoltán elmondta: az Európai Bizottság jóváhagyta a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programot, elsőként az új uniós költségvetési ciklusban. Közölte, hogy az uniós támogatás összege 29-30 milliárd forint, ehhez 4 milliárd forintot tesz hozzá a kormány. A program lényegében “ételcsomag”, de az élelmiszer mellett tartós fogyasztási cikkeket is adnak a rászorulóknak – mondta Balog Zoltán.

A miniszter emlékeztetett: a három év alatti gyerekeknek csak kis százaléka jut el a hátrányos helyzetű térségekben a bölcsődébe. Ezért az uniós támogatásból vásárolt élelmiszert és más fogyasztási cikkeket, mint például a pelenkákat, a Biztos kezdet gyerekházakon keresztül juttatják el az érintettekhez. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy a gyerekházakban a rászoruló anyák a gyerekneveléshez szükséges ismereteket is elsajátíthatják.

A miniszter elmondta: a támogatásból 250 ezer embernek nyújtanak majd támogatást, a kisgyermekek mellett a hajléktalanoknak, valamint az idős, alacsony jövedelmű, megváltozott munkaképességűeknek. Balog Zoltán elmondta azt is, hogy az állam vásárolja meg az élelmiszereket, tartós fogyasztási cikkeket, a beszerzésnél előnyt élveznek a hazai, valamint a szociális gazdaságokból származó termékek. A beszerzett cikkeket nagy tapasztalattal rendelkező segélyszervezeteken keresztül juttatják el a rászorulókhoz, a segélyszervezeteket pályázaton választják ki.

Kurucz Éva kormányszóvivő jelezte: a 2014-2020 közötti időszakban lehet felhasználni az uniós forrást a leginkább rászorulók támogatására. Közölte: a kormány jövőre az uniós forráson túl további milliárdokat fordít a gyermekéhezés felszámolására. 2015. szeptemberétől, a kötelező óvoda bevezetésével már nem lesz olyan gyerek, aki naponta ne kapna háromszor ételt, 2016. januárjától pedig még szélesebb körben teszik ingyenessé a gyermekétkeztetést – tette hozzá.

(MTI)

Fotó: Botár Gergely

A valódi közösségeknek nincs alternatívájuk, a kormány ezért fontosnak tartja a Kárpát-medencei magyar ifjúsági közösségek megerősítését – mondta az emberi erőforrások minisztere december 13-án Budapesten.

Balog Zoltán a megalakulásának 15. évfordulóját ünneplő Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) ülésének megnyitóján a Parlamentben arról beszélt, hogy közelíteni kívánják egymáshoz a nemzetrészeket, azok életét. Elmondta, a kormány ezért több pályázatot is meghirdet a határon belüli és kívüli civil és egyházi magyar szervezetek számára értékteremtő programsorozataik támogatására. Terveik szerint jövőre százezer magyarországi fiatal látogathat el a határon túli magyar közösségekhez. Nem az az elsődleges cél, hogy a meglévő értékeket megőrizze a magyarság, hanem az, hogy emellett gyarapodjon, újabb értékeket teremtsen – mondta a miniszter.         

Tájékoztatása szerint hamarosan meghirdetik a „Közös élmény” elnevezésű programot, egy milliárd forint keretösszeggel; ebben egyebek mellett Kárpát-medencei ifjúsági célú rendezvényeket, szakmai műhelyeket, találkozókat, tanulmányutakat, táborokat, helyi párbeszédeket, kiadványokat támogatnak. Felidézte a Határtalanul elnevezésű programot is, melynek az a célja, hogy a magyarországi iskolások életükben legalább egyszer ellátogassanak a határon kívüli nemzetrészekhez. Balog Zoltán szerint „egységes térre” és együttműködésre van szükség nemcsak az oktatásban, hanem a munkaerőpiac területén is. Emlékeztetett arra, elkészült a felsőoktatási stratégia, ami a Kárpát-medencei térséget egységes oktatási térnek tekinti. Szavai szerint ez azt jelenti, az oktatáspolitika szervezőinek egységes térben kell gondolkodniuk, hogy a magyar fiatalok ugyanúgy tudjanak tanulni magyarországi egyetemeken, mint a szomszédos országok felsőoktatási intézményeiben, vagy azok magyar szakain. Úgy fogalmazott, „annak az államnak, aminek a területén élnek, alkotmányos emberi jogi, alapjogi kötelessége támogatni, finanszírozni azoknak  a (magyar fiataloknak a) képzését, akik ott akarnak tanulni a saját anyanyelvükön”.     

A miniszter a magyar ifjúsági szervezetek képviselői előtt ismertette a kormány nemrég bejelentett családi otthonteremtési kedvezményét (CSOK), korábbi közismert nevén a szocpolt. Elmondta, a gyermekvállalást tervező fiatalok számára kidolgozott program lényege, hogy vissza nem térítenő állami támogatást kaphatnak azok a családok, amelyek legalább egy gyermeket  vállalnak. A CSOK összege a meglévő, illetve a vállalt gyermekek számától függően 500 ezertől 3,25 millió forintig terjedhet, és azt új vagy használt lakás vásárlására, valamint meglévő ingatlan bővítésére is lehet fordítani. A Magyar Ifjúsági Konferencia (a Magyar Állandó Értekezlethez hasonlóan) a magyarországi és külhoni magyar fiatalok és azok szervezeteinek legmagasabb szintű egyeztetési fóruma, amelyet alapítói 1999 novemberében hoztak létre Budapesten.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Ötszázmillió forintból újult meg a Szigligeti Alkotóház, amelyet a magyar irodalom szentélyének nevezett péntek délutáni avatóbeszédében az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán elmondta, hogy az új magyar kultúrpolitika egyik fontos szimbólumává és ékkövévé válhat a korábbi méltatlan állapotokból megújult művésztelep. Hozzátette, a felújítás előtti és utáni állapotot összehasonlítva látható, hogy mire fordítottuk a magyar adófizetők pénzét. A miniszter kiemelte: a kultúrára áldozott összegek nemcsak növekednek – a következő évben éppen egymilliárd forinttal -, hanem a beruházások azt üzenik: amink van, amit használtunk, azt megbecsüljük, felújítjuk és újra régi fényében tündökölhet.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, mindig keressük a nagy elődökkel való találkozás lehetőségét. Aki itt, Szigligeten eltölt egy éjszakát, lehet, hogy abban a szobában alszik, ahol Kassák Lajos szállt meg, vagy ott dolgozik, ahol éppenséggel Örkény István írt, alkotott, gondolkodott.

Pohárköszöntőjében Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára emlékeztetett: az 1952-es év, amikor a Szigligeti Alkotóház megkezdte működését, a magyar történelem szomorú és borongós időszaka volt. Ma egy olyan korszakban élhetünk, ahol a kultúrára több figyelem juthat – hangsúlyozta az államtitkár.

A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) ügyvezető igazgatója, Hornyák Tibor elmondta, munkájuk leglátványosabb eleme az alkotótelepek megújítása. Első lépésként a szentendrei művésztelep rehabilitációja kezdődött meg, amelyet 2013-ban avattak fel. A zsennyei és a szigligeti alkotóházak felújítása tavalyi év végén indult, és mindkettőt még az idén átadják.

A Szigligeti Alkotóház felújítása 2013 végén kezdődött meg a Nemzeti Kulturális Alap 300 millió forintos meghívásos pályázatával. Emellett a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. saját forrásból és az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) kapott támogatásból további 200 milliót fordított az épület megújítására. Így a beruházás összesen 500 millió forintból valósult meg. Az alkotóháznak otthont adó Esterházy-kastélyt az 1914-15-ös állapotoknak megfelelően állították helyre, valamint egy társalgót és 30 fürdőszobás vendégszobát alakítottak ki. Az épület teljes renoválása mellett felújították az antik bútorokat, és új berendezési tárgyakat is beszereztek. Elkészült egy panorámás közösségi tér, valamint a kastély és az arborétum fő kerítése is megújult, megvédve a kerítéssel egybenőtt 60 éves platánfát. Az épület szálláskapacitása tíz fővel bővült, így már meghaladja a 60 helyet, komfortszintje pedig négycsillagosra nőtt. A Szigligeti Alkotóház több mint hatvan éve főként a kortárs irodalom otthonául szolgál, a múlt század közepe óta a magyar irodalmi élet szinte valamennyi kiválósága töltött hosszabb-rövidebb időt Szigligeten.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula