Az utóbbi években Európában több helyen új lendületet vett a romaintegráció – jelentette ki Brüsszelben, a negyedik európai romacsúcson az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán.  A miniszter kiemelte, hogy a cigányság integrációjában megoldáskeresésre van szükség, amihez elengedhetetlen az őszinteség és a helyzettel való reális szembenézés. Balog Zoltán beszédében óvott attól, hogy bárki is túl sötétre vagy túl rózsaszínűre fesse le a helyzetet.    

A miniszter felidézte a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságokat, megemlítette, hogy az áldozatok családjai összesen 240 ezer euró kártérítést kaptak, és ő minden évben meglátogatta őket. Úgy fogalmazott, hogy az állam tanult a sorozatgyilkosságokból, és felismerte a romastratégia fontosságát. Emlékeztetett, hogy Magyarország törvényt hozott az uniformisban masírozó szélsőségesek ellen.  Balog Zoltán beszámolt arról, hogy Magyarországon 20 ezer új óvodai férőhely létesült annak érdekében, hogy jövőre 3 éves kortól kötelezővé lehessen tenni minden gyermek számára az óvodát. Kiemelte, hogy 47, úgynevezett „Biztos Kezdet” gyermekház hatezer gyermek és szülei életét segíti, és az új Nemzeti alaptantervnek köszönhetően lehetetlen, hogy valaki úgy hagyja el az általános iskolát, hogy nem hall a romák történelméről és kultúrájáról. Hangsúlyozta: miután az állam átvette az iskolák irányítását, immár lehetősége van arra, hogy fellépjen a szegregáció ellen.

A romaintegráció ma Magyarországon a fókuszban van, a politika és a szakpolitika fókuszában egyaránt – jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy Magyarországon 120 helyen tart telepfelszámolás vagy rehabilitáció a szegregáció megszüntetésének érdekében. Külön kiemelte a kultúra fontosságát, és megemlítette a Németországból hazatért Snétberger Ferenc iskoláját, ahol romagyerekek tanulhatnak zenélni, s felidézte az intézmény mottóját: a zene fölemel. Balog Zoltán szerint a zene, a kultúra spirituális értelemben lehetőséget is ad a felemelkedésre, egyúttal a szociális nyomorból való kiemelkedésre is esélyt kínálhat.  „Meggyőződésünk, hogy kultúra nélkül nincs felzárkózás” – jelentette ki.

A beszélgetést vezető Bauer Edit szlovákiai magyar európai parlamenti (EP) képviselő arról beszélt, hogy fel kell ismerni, a romaintegráció csak akkor lehet sikeres, ha minden érintett vállalja és teljesíti a maga feladatát. Kiemelte, hogy a romák bevonása nélkül a romaintegráció lehetetlen. Úgy vélekedett, hogy meg kell erősíteni a terepen végzett tevékenységeket és a családok támogatását. Mint fogalmazott, a gyermekekre kell összpontosítani, mert sokan közülük az általános iskolát sem tudják elvégezni, ami később nagyon megnehezíti a munkavállalást. Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogokért felelős alelnöke egyetértett azzal, hogy a roma gyerekek nagyon nagy figyelmet igényelnek, mert ők a jövő felnőttei, és ha az ő gondjaikat nem sikerül megoldani, akkor a rendszer újra fogja termelni a problémákat. Bejelentette: új internetes oldalt indítanak, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy tájékozódjanak a rendelkezésre álló uniós forrásokról.

A romacsúcson kiosztották az újságíróknak a tagállamok romaintegrációs programjairól szóló európai bizottsági jelentést, amelyben a 2011 óta hozott intézkedéseket vizsgálta. A jelentés szerint Magyarországon az oktatásban intézkedések széles köre született annak érdekében, hogy biztosítható legyen az egyenlő hozzáférés az oktatási rendszerhez. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség, rendszerszintű megközelítést kell alkalmazni, csökkenteni kell az iskolát elhagyók arányát és több figyelmet kell fordítani az alapvető képességek fejlesztésére, a szakképzésekre. A foglalkoztatás terén több intézkedést hoztak, amely a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságát hivatott javítani, ugyanakkor a közmunkaprogramoknál meg kell erősíteni a folyamatos és személyre szabott támogatási szolgáltatásokat – áll a jelentésben. Az egészségügy területén is születtek intézkedések, amelyek a megelőző jellegű ellátást és az egyenlőtlenségek csökkentését szolgálják. Erősödött a korai fejlesztés, a rendszer ösztönzi, hogy betöltsék a megüresedett házi orvosi és gyermekorvosi állásokat a hátrányos helyzetű térségekben – mutattak rá a jelentésben, amelyben az eredmények összegyűjtését és mérését lehetővé tévő mechanizmusok létrehozását sürgetik.

Ugyanilyen mechanizmust sürget a bizottság a lakhatási körülmények javítását szolgálni hivatott intézkedéseknél, amelyeknél megjegyzi, hogy 2011 óta Magyarország rendszerszintű és integrált megközelítést alkalmaz a hosszú távú deszegregáció érdekében, amellyel összefüggésben a fizikai deszegregációt szolgáló intézkedések megerősítését javasolja. A diszkrimináció elleni fellépést illetően Magyarország pénzügyi támogatást nyújt az egyenlő bánásmód szabályait alkalmazó önkormányzatoknak, a kisebbségekkel szembeni erőszak bekerült a büntető törvénykönyvbe, és a romák társadalmi helyzetének megerősítése érdekében is több intézkedés született – állapította meg a bizottság, amely a diszkriminációellenes jog gyakorlati megvalósításának biztosítását, valamint a romaellenes megnyilvánulások és a gyűlöletbeszéd elleni hatékony fellépést sürgeti. A deszegregációs intézkedéseket tájékoztató kampányokkal kellene kísérni, mind a romák, mind a nem roma lakosság körében, illetve fel kell számolni a diszkriminációt a közmunkaprogramban, szoros együttműködésben a sajtóval.

MTI-EMMI

Kiemeltük méltatlan státuszukból a nevelőszülőket, így már nyugdíjra jogosult jogviszonyban vannak. A jövőben a szociális szakmának is lesz presztízse, és mivel az egyház a legnagyobb szövetségesünk, arra is törekszünk, hogy minél nagyobb legyen a szerepvállalásuk. A gyereknek családban a helye. Éppen ezért azt szeretnénk elérni, hogy család azoknak is jusson, akiknek eddig nem adatott meg – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a szegedi Szent Ágota alapítvány évértékelő munkamegbeszélésén 2014. április 3-án.

EMMI

Fotó: Szegedma

Derkovits Gyula életművét szeretné újraértelmezni a Magyar Nemzeti Galéria DERKOVITS. A művész és kora című, április 3-án megnyílt kiállítása, amely 199 Derkovits-művön és kortársainak festményein, fotóin, grafikáin keresztül tekinti át, illetve helyezi kontextusba a két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb magyar festőjének munkásságát. A tárlatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg.

Különös érzés a Várkert Bazár megnyitásáról a Derkovits-kiállításra érkezni: ott a verbunk, a palotás dominált, itt pedig a küzdelmes munkásarcok, a lázadó erő – emlékeztetett megnyitóbeszédében az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán azonban hozzáfűzte: az MNG kiállítása búcsút vesz a sztereotípiáktól, és ebben saját képeivel Derkovits Gyula is segít mindazoknak, akik hajlandók az alkotásokra figyelni. „Derkovits arra biztat, hogy ne engedjük őt beskatulyázni a munkásfestő fiókba, de ne engedjük saját magunkat sem skatulyákba kényszeríteni” – jegyezte meg a miniszter, hozzátéve: „Derkovits, Radnóti, Bartók vagy akár Jancsó Miklós miért ne lehetne azoké is, akik szeretik Munkácsyt, Herczeg Ferencet, Erkelt vagy éppen Nyirő József regényeit?”.

Balog Zoltán elmondása szerint Derkovits olyan művész, aki keveset kapott, de sokat adott, és még most is ad: „az igazán nagy művészek arra inspirálnak, hogy újra és újra utakat keressünk hozzájuk, mert a nagyokhoz sosem csak egyetlen út vezet” – fogalmazott. A tárcavezető kiemelte: már az is eredmény, ha a látogatók külön találják meg ezeket az utakat, az igazi azonban az lenne, ha politikai és világnézeti különbségektől függetlenül mindez együtt sikerülne.

Zwickl András, a kiállítás egyik kurátora kiemelte: Derkovits a két világháború közötti időszak hazai festészetének egyik legjelentősebb alakja, akinek jelentőségét már kortársai elismerték, korai halála után azonban megítélése körül viták kezdődtek; születésének 120. és halálának 80. évfordulója pedig most kiváló alkalmat kínál az életmű áttekintésére. A kiállítás elsősorban Derkovits művészetének eredetiségét és egyediségét kívánja bemutatni, nem elhallgatva azt sem, hogy olyan alkotó volt, aki kora képzőművészetében alaposan tájékozódott, ugyanakkor tudatosan merített a hagyományokból, ahogyan ő maga is hatott kortársaira – közölte. Baán László, az MNG főigazgatója hangsúlyozta: magyar művész életművét ilyen színes és gazdag kontextusban, ennyire sokoldalú megközelítésben még soha nem mutatta be az MNG, mint az április 3-án megnyílt tárlaton. A feladat rendkívüli volt: egy korábbi paradigma alapján kultikus ikonná emelt művészkép lebontása, és helyette új értelmezési keretek kialakítása – tette hozzá a főigazgató.

Bakos Katalin és Zwickl András kurátorok a csütörtöki tárlatvezetésen elmondták: a kiállítás öt nagyobb tematikus egységben tekinti át Derkovits életművét, párhuzamba állítva azt a hazai és külföldi kortársak számos munkájával. Az A épület földszintjén a festő életével és utóéletével ismerkedhet meg a közönség dokumentumok, fényképek és néhány műalkotás segítségével, az emeleten pedig a mindössze másfél évtized alatt létrehozott életművel. A gazdag anyagot a kurátorok az elégia, a dráma, a szatíra, az esszé és a himnusz hívószavai mentén tagolták fejezetekre, érzékeltetve azt az érzelmi-hangulati töltést, amellyel Derkovits hatni kívánt a szemlélőre. Külön teremben kaptak helyet Derkovits évtizedekig ikonikusnak számító Dózsa-sorozatai. A művész először 1928-29-ben fametszeteken, majd 1930-ban rézkarcokon dolgozta fel az 1514-es parasztháború témáját, a mindenkori elnyomottak melletti kiállásként, a szocialista művészettörténet azonban – mint arra egy 1957-es plakát is utal – forradalmi propagandát látott a sorozatokba. Derkovits egészen más, szatirikus hangon is képes volt szólni a társadalmi ellentétekről, ahogy azt képein a gazdagok világának kövér, eltorzult arcú szereplői is bizonyítják, tragikusabb tónusúak ugyanakkor az elnyomás brutális arcát felmutató munkái. A festő himnikus hangvételű kompozícióinak középpontjában az ember világát és sorsát meghatározó magasabb rend áll, legyen szó a művész és feleségének elválaszthatatlan közösségéről, a szerelemről vagy a munka világának dicséretéről. A tárlat július 27-ig látogatható

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Mintegy 11 milliárd forintból felépült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Csillagpont épülete, amelyet az emberi erőforrások minisztere adott át szerdán Miskolcon.

Balog Zoltán elmondta: tudják, hogy az itt élőknek milyen problémákkal kell küzdeniük, ezért partnereknek kell lenniük. “Ma ennek az akaratnak a gyümölcsét, eredményét szemlélhetjük” – tette hozzá. Úgy fogalmazott: a kormány tudja, mivel tartozik Miskolcnak és Felső-Magyarországnak, fontos ugyanis számukra ez a régió.

A miniszter közölte, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb, és a térség számára is az egyik legfontosabb fejlesztése valósult meg a helyiek által Csillagpont kórházként ismert beruházással. Az ország második legnagyobb ágyszámmal rendelkező egészségügyi intézménye jött létre, ahol évente 80 ezer fekvőbeteget látnak el 1428 aktív és 543 krónikus ágyon.

A járóbeteg-ellátás évi forgalma mintegy egymillió, ami azt jelenti, hogy naponta több mint 2700 beteg fordul meg a kórházban – sorolta a részleteket a tárcavezető, hozzátéve: a betegek gyógyulásáért mintegy 3500-an dolgoznak.

Balog Zoltán hangsúlyozta, a beruházás az egész térségre kiterjedően biztosítja az idegsebészeti, traumatológiai, onkológiai és sugárterápiás, illetve az intervenciós kardiológiai ellátást. Szintén térségi központja a gyermekek egészségügyi ellátásának, országos feladatot lát el az őssejt-transzplantáció terén, míg egész Kelet-Magyarország számára biztosítja a gyermekek égéssebészeti ellátását.
A miniszter kitért arra, hogy a beruházáson túl jelenleg is folytatódik a kórházban az onkológiai centrum korszerűsítése 1,2 milliárd forintos költségvetéssel.

Balog Zoltán szerint ha azt akarjuk, hogy a Felső-Magyarország elnevezés ne csak történelmi emlék legyen, hanem program, akkor úgy kell megerősíteni ebben a térségben a gazdaságot, az oktatást, a felsőoktatást, a turizmust, és minden más ágazatot, hogy az itt élőknek legalább annyi esélye legyen, mint Magyarország más, szerencsésebb vidékén lakóknak. A tárcavezető ezzel utalt a Csillagpont kórház létrehozására, amellyel ez a cél már itt sikerült.

A tárcavezető ismertetése szerint Magyarországon mintegy száz kórház van, a kórházi ellátás területén olyan fejlesztések történtek, amelyek a betegellátást európai, 21. századi színvonalra emelik. A kórházak közül kilencven állami fenntartású, és több mint nyolcvanban történtek fejlesztések az elmúlt időszakban, több milliárd forintos beruházás valósult meg Kelet- és Nyugat-Magyarországon egyaránt – jegyezte meg.

MTI, EMMI

Fotó: Bartos Gyula, EMMI

A bibliafordító Károli Gáspárra emlékeznek szűkebb hazájában, Abaújban azzal a programmal, amelynek keretében egyedi kormánydöntés alapján megújítják a gönci és a vizsolyi templomot, múzeumot és konferenciaközpontot létesítenek.

A 450 millió forintos fejlesztésekről szóló megállapodást szerdán Göncön írta alá Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke és Hörcsik Richárd (Fidesz) országgyűlési képviselő. Balog Zoltán az eseményen úgy fogalmazott: azokat a kincseket, amelyek a kulturális emlékezetet alkotják, meg kell becsülni, meg kell őrizni az utókornak, és ez különösen érvényes a magyar nyelv újjászületésének bölcsőjére, Göncre, Vizsolyra. Mint mondta, “őrizni kell értékeinket, és rendben kell tartani, megújítani mindazon épületeket, amelyek a kulturális értékeinknek helyet adnak”.

Hangoztatta: a nyelv menedék, erős vár tud lenni, ez a vidék, Felső-Magyarország pedig pontosan tudja, hogy miért fontos megőrizni ezeket az emlékeket, és továbbadni a következő generációknak. A miniszter beszélt arról, hogy a nemzet felemelkedése egyszerre nyugszik ezeken a történelmi, lelki tényezőkön és a versenyképességen, az ipar, a gazdaság fejlesztésén, az egészségügy megerősítésén.
A megállapodásról szólva kijelentette: “egyszerre őrizzük a múltat és építünk a jövőnek”.

Csomós József arról szólt, hogy a Károli-program elsősorban fejlesztésekről, beruházásokról szól. Megújul a bibliafordító temploma, a gönci katolikus templom, a vizsolyi református templom. Vizsolyon – ahol az első magyar nyelvű bibliát nyomtatták – múzeum is épül, Göncön pedig konferenciaközpont. Mint mondta, a gönci templom olyan állapotban van, mint 540 évvel ezelőtt, amikor a helybéliek megkeresték a Kassán vendégeskedő Mátyás királyt, hogy segítsen nekik, mert összedől a templomuk. A templomban régészeti feltárásokat is végeznek. A vizsolyi templom teljes külső és belső felújítása is megtörténik, az összes freskót restaurálják.

A tervek szerint a templom melletti épületet is felújítják, ebben két kiállítóteremből, látogatóközpontból álló múzeumot alakítanak ki. A püspök közlése szerint a gönci katolikus és a vizsolyi református templom műemlék, idegenforgalmi látványosság is, ám szakrális tér, emlékezni, tudományos rendezvényeket, előadásokat tartani egyik helyen sem lehet. A gönci, puritán, nem műemlék 450 férőhelyes református templom azonban kis átalakítással konferenciateremként is szolgálhat. A fejlesztések várhatóan 2015 augusztusára fejeződnek be.

Károli Gáspár legjelentősebb munkája a biblia első teljes magyar fordítása, 1586-ban kezdte meg, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával. Hat református lelkésztársa segítségével hamar elkészült a fordítással. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.

MTI-EMMI