Kacsó Hanga Borbála, a Tokos Zenekar, a Cirkalom Táncegyüttes, Kaszai Lili és Fundák Kristóf lett kategóriájának győztese a Fölszállott a páva című népzenei és néptáncos tehetségkutató versenyben április 20-án. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a produkciókat követően átadta az Emberi Erőforrások Minisztériuma különdíjait. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy határon túli és egy hazai kisebbségi produkciónak ajánlott fel 2-2 millió forintot. Az elismerést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere adta át Tintér Gabriellának és a Bekecs Néptáncegyüttesnek. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy kultúrmissziót folytatnak a népzenészek, népdalénekesek és táncosok, mert azt bizonyítják, hogy lehet a népi kultúrát művelni és élni is vele a 21. században. Ebben benne van mindaz, ami bennünket magyarrá tett – fűzte hozzá.

Az énekes szólisták és énekegyüttesek kategóriájában a szolnoki Kacsó Hanga Borbála, a hangszeres szólisták és zenekarok között a kolozsvári Tokos Zenekar, a szóló és páros táncosok kategóriájában a budapesti Kaszai Lili és Fundák Kristóf lett győztes. A táncegyüttesek közül a topolyai Cirkalom Táncegyüttes kapta a legtöbb pontot a zsűritől, amelynek elnöke Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, tagjai Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, Sebestyén Márta Kossuth-díjas énekes, Agócs Gergely néprajzkutató, zenész és Diószegi László, történész, koreográfus, a Martin György Néptáncszövetség elnöke. A közönségdíjas a kosteleki Vaszi Levente lett. A díjakat Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója adta át. Mint mondta, a “Fölszállott a páva című műsort jövőre a gyermekeknek hirdetik meg”.

Idén mind a négy kategória győztesét az OTP Bank 2-2 millió forinttal, a közönségdíjas produkciót pedig az MTVA további 2 millióval jutalmazta. A vidéki hagyományőrzés különdíját – 1 millió forintot – az Alba Regia Néptáncegyüttes vehette át. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 1 millió forintos különdíjat adott át a határontúli hagyomány fenntartásáért végzett munkájáért a Szinvavölgyi Néptáncműhelynek. AZ OTP 1-1 millió forintos különdíjait Kurdi Gábornak és Balogh Károlynak Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója adta át. Sebő Ferenc, a zsűri elnöke kiemelte: kivételes öröm, ha az ifjúság nem más országoktól levetett kacabajkát szed magára, hanem az évszázadok óta jól működő, saját kommunikációs rendszereit, illetve az újra felfedezett anyanyelvét használja a szórakozáshoz. Az MTVA és a Hagyományok Háza közös tehetségkutató műsorát az M1, a Duna és a Duna World is élőben közvetítette.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Az első Facebook-poszt megosztásával vette kezdetét az Ökumenikus Segélyszervezet (ÖS) kapcsolati erőszak elleni figyelemfelhívó kampánya április 17-én. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával megvalósuló kezdeményezést Balog Zoltán miniszter és Lehel László, a segélyszervezet elnök-igazgatója indította el a budapesti sajtótájékoztatón.

A szemléletformáló kampány célja felhívni a figyelmet a kapcsolati erőszak jelenségére elgondolkodtató plakátokkal, újsághirdetésekkel, tévé- és rádiószpotokkal, valamint továbbítani az üzenetet: vedd észre, ha valami nincs rendben, ne félj szólni, segítséget kérni, ha a környezetedben kapcsolati erőszakot tapasztalsz – mondta el Balog Zoltán. A miniszter hozzátette: az ÖS komoly szakmai és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik a bántalmazottak segítésében.

A szervezet évek óta több családok átmeneti otthonában biztosít a kapcsolati erőszak áldozatai számára védett elhelyezést, a krízishelyzetből való kilábaláshoz segítséget nyújtó központot, 2012 októbere óra pedig titkos menedékházat is működtet. Emellett vezető koordinációs szerepet töltött be a hasonló központok működési rendjének kialakításában, a vonatkozó jogszabályok előkészítésében.

Balog Zoltán emlékeztetett arra is, hogy az Országgyűlés 2012. szeptember 17-én elfogadott határozatában egyetértett az akkoriban még családon belüli erőszaknak nevezett jelenség önálló büntetőjogi törvényi tényállásban történő szabályozásáról szóló népi kezdeményezéssel, amelyet Halász Pálma, az Élet-Érték Alapítvány elnöke indított. A 2013. július 1-jével hatályba lépett új Btk. önálló büntetőjogi tényállássá tette a kapcsolati erőszakot. A miniszter elmondta: Magyarország 2014. március 14-én csatlakozott az Európa Tanács nőkkel szembeni és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és megelőzéséről szóló Isztambuli Egyezményéhez, amelynek így már összesen 33 ország a részese.

Lehel László kiemelte: a segélyszervezet elkötelezett a témában, ez a szemléletformálási akció az elgondolkodás irányába visz mindannyiunkat. Mint mondta, az erőszak problémáját nem lehet csupán egy csoportra leszűkíteni, mivel ez bárkivel előfordulhat. A bántalmazottakhoz szóló üzenetben azt fogalmazzák meg, hogy nem szabad szégyellni az őket ért erőszakot és minél előbb szólni kell. A közösség figyelmét pedig arra hívják fel, hogy több figyelmet kell a prevencióra fordítani és széleskörű összefogásra van szükség. A segélyszervezet weboldalán külön linket találnak az érdeklődők a témáról. Az elmúlt időszakban fontos lépések történtek e téren, fejlődés tapasztalható a kormányzat és a szervezetek részéről is – hangsúlyozta az elnök-igazgató.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Családja, pályatársai, barátai, tanítványai és tisztelői április 16-án kísérték utolsó útjára Szabó Gyulát, a nemzet színészét. A Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színészt, érdemes és kiváló művészt a Farkasréti temető művészparcellájában helyezték örök nyugalomra.

Szabó Gyulát életének 84. évében, hosszan tartó betegség után április 4-én érte a halál. ”Amikor Szabó Gyula játszott, mind elfelejtettük, hogy létezik valóság a színházon, a költészeten kívül” – idézte fel a művész alakját a búcsúztatási szertartáson Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. “Lélek, élet, költészet, színház, művészet – nála mindez egy és oszthatatlan egész volt” – fogalmazott. Szabó Gyula hangjára ezer közül is ráismerünk, egyszerre jelenti számunkra a magyar népmesék világát, az otthonosságot, a biztonságot és a nyugalmat – hangsúlyozta Balog Zoltán, kiemelve: mesét hallgatni Szabó Gyula, a nemzet színészének hangján minden magyar gyerek kiváltságai közé tartozik.

“Isten úgy akarta, hogy a népmesei szegénylegényből, a kunszentmártoni tanyasi gyerekből – bár a fáma szerint papnak készült – színész legyen. De egész élete így is a szolgálaté volt” – jegyezte meg. Hozzátette: élete példaként szolgál mindannyiunk előtt, példa küzdelemről, emberi nagyságról, emberségről, szeretetről, arról, hogyan kell és lehetne egymással bánni és hogyan kell átadni a jót mindenkinek.

Szikora János rendező, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója Szabó Gyula szerepeinek hosszú sorát idézte fel. A nagymama, A salemi boszorkányok, a Csongor és Tünde, a Háry János, a Kőműves Kelemen, a Legyetek jók, ha tudtok című darabban nyújtott székesfehérvári alakításairól szólt. Azt mondta, színházuk nem volna ilyen, ha Szabó Gyula 1997-ben nem dönt úgy, hogy csatlakozik azokhoz a színészekhez, akik önálló színházat alapítottak Székesfehérváron. “Nem épületet emeltetek – hiszen a falak régóta álltak – hanem fészket vertetek a falak között” – fogalmazott. Hozzátette: ahogy a fecske ragasztja a fészkét cseppről cseppre, úgy adódik hozzá a színház láthatatlan fészkéhez is minden emberi lélek. Az egykori tanítványként búcsúzó Gesztesi Károly színművész Szabó Gyulára emlékezve főiskolai élményeit és egyik beszélgetésüket idézte fel. A kollégák, barátok nevében búcsúzó Gálvölgyi János színművész arra emlékezett, hogy még nézőként csodálhatta a színészt az Állítsátok meg Arturo Uit! című darab címszerepében vagy a Rozsdatemető Hábetler-családjának fejeként, majd később főiskolásként sok Kazimir Károly rendezte darabban, köztük a Kalevalában és a Karagözben.

“Rajongva néztem drámai erődet, amelyben mindig ott csillogott egy pici cinkos kacsintás, hogy nem szabad ezt olyan véresen komolyan venni, ez az egész játék, színjáték” – fogalmazott, felidézve Szabó Gyula számos színházi, tévés alakítását, egyedülálló versmondó képességét, szinkronszerepeit. Kiemelte: kevés olyan nagy művész van, akinek az emlékét, legendáját nemcsak színészgenerációk, de nézőnemzedékek is továbbviszik és életben tartják. “Én hiszem, hogy te ezek közé tartozol” – búcsúzott a pályatárs. Szabó Gyulát mások mellett Törőcsik Mari, Tordy Géza, Molnár Piroska, Blaskó Péter, Kubik Anna, Mécs Károly, Ráckevei Anna, Reviczky Gábor, Hirtling István színművész és Benkő László zenész kísérte el utolsó útjára.

MTI

Fotó: MTI

A kormányzat versenyhelyzetet teremtett az etika és a hittanoktatás között azzal, hogy tavaly szeptembertől a diákok felmenő rendszerben kötelezően választhatnak közülük – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Protestáns tavasz 2014 rendezvénysorozat április 15-i beszélgetésén Budapesten.

Balog Zoltán kiemelte: nem az állam alkalmazottainak kell feltétlenül erkölcsöt oktatniuk, ezért adtak lehetőséget erre az egyházaknak, amelyek a múltban is alkalmasak voltak a hit- és erkölcstan oktatására. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország volt 2013. szeptember 1-jéig az egyetlen ország a volt keleti blokk országai közül, ahol nem iktatták a tanrendbe az erkölcstanítást, és addig erkölcstant – fakultatív módon – csak a magyar iskolák tíz százalékában oktattak. Utalt arra, hogy Franciaországban tilos bármiféle hittant oktatni az iskolákban, ugyanakkor Németországban a hittanoktatásnak nagyon komoly tradíciója van. Hozzátette: a szekularizáció során az állam minden közösséget teremtő erőtől próbálta elvenni a közösségszervező feladatokat.

Bogárdi Szabó István református püspök hangsúlyozta: az erkölcsöt életgyakorlattá kell tenni, amelynek helyszíne a család, és a hittant sem feltétlenül kizárólag az iskolában, hanem a családokban kellene tanítani. Úgy fogalmazott: az állam időközben “betolakodott” a családok életébe, és ma már a szülők is sok problémáról gondolják úgy, hogy azokat az iskolának kell megoldania. Rámutatott: az állam az utóbbi 70-80 évben sokszor nagyon korai életkorban megkezdte az egyes emberek “kisajátítását”, ami a totális diktatúrákra jellemző. Azt mondta, a jó választása bizonyos élethelyzetekben okozhat hátrányt az egyénnek, viszont az ember akkor jár jól, ha erkölcsös.

Lánczi András filozófus, politikatudós, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének vezetője felvetette: vajon állami feladat-e, hogy meghatározzák az erkölcstan oktatás kereteit, amely nem egyszerűen ismereti tárgy, hanem “emberi minőségekkel, példákkal van összekötve”. Megemlítette, hogy a nem családban született gyerekek aránya az elmúlt húsz évben majdnem elérte az ötven százalékot. Az erkölcsi értékeket nem biztos, hogy értik a gyerekek, és ha megértik is, nem biztos, hogy gyakorolják – állapította meg. Szólt arról is, hogy a kisebb közösségekben jobban figyelnek az emberek egymásra, de ma már a kis falvakban sem annyira összetartóak a lakosok, mint korábban.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Sokan azt mondták 2 éve, amikor átvettem a minisztérium irányítását, hogy „ez képtelenség lesz”. Mégsem maradtunk „képtelenek”, sőt, annyi kép készült, hogy abból még egy miniszteri portré is kirajzolódni látszik…
Köszönöm szépen mindenkinek, aki az elmúlt két évben akár itt, a facebookon, akár más úton üzent, drukkolt, támogatott 1-1 jó szóval, üzenettel. És köszönöm szépen a segítő célú kritikákat, jótanácsokat is mindannyiuknak.