A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóját, Freund Tamás neurobiológust is felvette tagjai közé az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia (American Academy of Arts and Sciences). Az 1780-ban alapított, a világ legkiválóbb tudományos, művészeti és közéleti gondolkodóit tömörítő szervezet jelenleg 250 Nobel-díjas és több mint 60 Pulitzer-díjas taggal büszkélkedhet. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere levélben gratulált Freund Tamásnak.
hírek címkéhez tartozó bejegyzések
Balog Zoltán: háromszorosára növelték a Határtalanul! program támogatását
Az idei évben a kormány háromszorosára növelte a külhoni magyar kirándulások támogatását, amelyre 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta az emberi erőforrások minisztere május 7-én Budapesten, amikor a Határtalanul! program keretében a Piarista Gimnázium diákjait útnak indította a Vajdaságba, zombori tanulmányi kirándulásukra.
Balog Zoltán kiemelte: egy-két éven belül elérik, hogy ne lehessen olyan magyar iskolás, aki úgy végzi el a nyolc osztályt, hogy ne járt volna állami támogatással legalább egyszer külhoni, magyar lakta területen. Míg 2010-től mostanáig negyvenezer fiatal jutott el külhoni magyar közösséghez, egy iskolaéven belül újabb negyvenezren utazhatnak – jelezte. Kitért arra is, hogy a program idei keretére még két hétig lehet pályázni. Arra biztatta az intézményvezetőket, hogy ezt az időt használják ki, mert még van egy kis forrás, amelyet nem költöttek el a gimnáziumi programrész keretében. Az általános iskolai programrész forrásait ugyanakkor már szétosztották. A keretre 692 pályázat érkezett a korábbi mintegy 400-450-hez képest, és több mint 600 kérelmet támogatnak – közölte.
Balog Zoltán úgy fogalmazott az utazó diákokhoz fordulva: “otthonról mennek haza”. Mindenütt, ahol magyarul beszélnek, és van valaki, aki a szívében magyarnak érzi magát, ott egy kis darab magyar haza van – mondta a miniszter, aki hozzátette: a diákok ötnapos kirándulása után egy héttel délvidéki, szabadkai magyar fiatalok érkeznek Magyarországra. Kiemelte: “mi egy olyan különleges ország vagyunk, hogy saját magunkkal vagyunk szomszédok”, és amikor a diákok átlépnek a határ másik oldalára, akkor magyarokkal, magyar kultúrával és történelemmel találkozhatnak. Kitért arra is: az összetartozásért napi szinten meg kell küzdeni, az nem marad meg magától, a kapcsolatoknak kétoldalúaknak kell lenniük. A tárca vezetője – aki térképet és iránytűt adott ajándékba az útnak indulóknak – azt üzente a vajdasági magyaroknak, hogy mindig szívesen látjuk őket, amikor erre járnak. Jöjjenek minél gyakrabban, hiszen összetartozunk – fogalmazott Balog Zoltán, aki azt kívánta, a diákok legyenek jó vendégek és vendéglátók.
A rendezvényen részt vett Dér Henrietta vajdasági származású énekesnő, aki azt mondta: nagyon fontos, hogy ápolják a külhoni magyarság kulturális értékeit, és őrizzék az identitást. A diákok öt napra utaztak el, és vajdasági társaikkal közös projektet is megvalósítanak a gimnáziumi programrész keretében.
MTI
Fotó: EMMI, Bartos Gyula
A budapesti Piarista Gimnázium diákjainak útja a Vajdaságba
Az uniós egészségügyi miniszterek az ukrán helyzet egészségügyi vonatkozásairól is tanácskoztak
Az európai uniós egészségügyi miniszterek kétnapos informális athéni ülésén is fontos téma volt az ukrán válság, annak egészségügyi, közegészségügyi, járványügyi vonatkozásai – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere április 29-én.
A tárcavezető elmondta, április 28-a délután a migráció és közegészségügy kérdéseiről egyeztettek a miniszterek. A bevándorlók – akik esetleg járványokat hurcolhatnak be – egészségügyi ellátása látszólag elsősorban a dél-európai országokat érinti. Ennek kapcsán szóba került Ukrajna, mivel az ukrán válságból könnyen lehet egy egészségügyi szükséghelyzet is. Egy ilyen esetleges vészhelyzetben a visegrádi 4-ek (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) együttműködésére és európai uniós segítségre is szükség van – tette hozzá a miniszter.
A soros EU-elnök Görögország által Athénban megrendezett tanácskozás első napján az elektronikus egészségügyi (e-egészségügyi) fejlesztésekről és a betegek adatainak védelméről is egyeztettek a résztvevők. A magyar fél ismertette az eredményeit, köztük azt, hogy a nyilvántartási rendszerben látni lehet, ki milyen egészségügyi szolgáltatást vett igénybe. Szükség esetén például pár pillanat alatt le lehet hívni például a beteg legutóbbi vérvételének eredményét. A másik e-egészségügyi fejlesztés révén az egészségügyi ellátást igénybe vevők saját mobileszközeiken is be tudnak kapcsolódni az egészségügyi ellátásba. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár saját mobiltelefonján mutatta be azt az alkalmazást, amely azonnal megadja, hol van a legközelebb orvos, gyógyszertár, kórház.
Április 29-én a gazdasági válság következményeiről tárgyaltak az uniós egészségügyi vezetők. Balog Zoltán megjegyezte, hogy amikor csökkennek egy ország gazdasági lehetőségei, akkor általában az egészségügyön spórol. Magyarország viszont épp a válság idején vállalta, hogy átalakítja az egészségügyi ellátórendszert. Központosították az egészségügyet, a kórházakat állami fenntartásba vették, egyszerűsítették a betegutakat – mondta a miniszter. Hozzátette: a válságot lehetőségnek használták arra, hogy egyszerűbbé és hatékonyabbá tegyék az egészségügyi rendszert. Az utóbbi években százmilliárdos nagyságrendű megtakarítást értek el a gyógyszerkasszában is, mindezt anélkül, hogy a lakosságnak emelkedtek volna a gyógyszerkiadásai – mondta.
A szakminiszter emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban hazai és uniós forrásból több százmilliárdos fejlesztéseket hajtottak végre az egészségügyben. Céljuk, hogy ezeket a fejlesztéseket a következő uniós ciklusban is folytassák. A következő négy évben a magyar egészségügy nagy feladata az lesz, hogy a már XXI. századi, európai színvonalú kórházak ellátását, finanszírozását megszervezzék, összekapcsolják a környék lakosságával. Emellett a következő négy év másik legfontosabb feladata, hogy az alapellátást úgy megerősítsék, hogy minél kevesebben kerüljenek kórházba – mondta a tárcavezető.
MTI
Fotó: www.gr2014.eu
Újra a legjobbaké a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíja
Fontos, hogy tehetséges sportolóink itthon, a hazai felsőoktatási intézményekben folytassák tanulmányaikat. Ezért a 2013-2014-es tanévtől elindítottuk a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjat. Ennek célja, hogy támogassuk azokat a fiatalokat, akik aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, olimpiai/paralimpiai versenyrendszerben sportolnak és esélyük van arra, hogy olimpiai/paralimpiai versenyszámban Európa-bajnoki, világbajnoki vagy olimpiai/paralimpiai érmet szerezzenek.
Ezúttal 18 sportág 120 kiváló sportolója – köztük 10 olimpiai és paralimpiai érmes, ebből 4 olimpiai és 1 paralimpiai bajnok, valamint számos világbajnok – részesülhet az elismerésben, nekik szívből gratulálok.
Az ösztöndíjasok névsorát megtalálják itt.
II. János Pál pápa szentté avatása
II. János Pállal 1999-ben személyesen is találkoztam. Amikor a magyar delegáció tagjaként odaléphettem hozzá, reformátusként nem térdeltem le, csak meghajoltam, kezet fogtunk. Tisztán emlékszem, úgy tudott rám nézni – bár a századik ember lehettem aznap, akivel találkozott –, hogy ez egy teljesen személyes pillantás volt. Rám nézett, majd azt mondta: “protestante”. Én pedig azt feleltem: “si”, ennyit tudtam ugyanis olaszul. Erre a pápa németül hozzátette, hogy “nicht so schlimm”, vagyis „nem olyan vészes”. Ha pedig a katolikus egyházfő ezt mondta nekem, akkor mi problémája lehet még velem katolikus barátaimnak? Szoktam is mondani, hogy én a pápa utólagos engedélyével vagyok református.
Azt mondtam II. János Pálnak, hogy szeretném a magyarok, még az ateisták nevében is megköszönni, amit a kommunizmus bukásáért tett. Ott állt ekkor mellettünk Tar Pál, Magyarország akkori vatikáni nagykövete, aki felsóhajtva hozzáfűzte: milyen szomorú, hogy ezzel kapcsolatban mindenki csak Gorbacsovot meg Reagan-t emlegeti, a Szentatya szerepe szinte feledésbe merül. Erre a pápa úgy reagált: „az Úristen tudja, és ez elég”. Ezt a mondatot azóta rengetegszer ismételgetem magamban. Amikor például a politikában igazságtalanság ér, vagy egy pozitív eredmény, amiért sokat dolgoztunk, nem, vagy nem úgy jut el az emberekhez, ahogyan annak kellene – ilyenkor el szoktam mondani magamban II. János Pál szavait: az Isten tudja, és ez elég nekem.
S bár 15 év eltelt azóta, ez az emlék nagyon élénken él bennem azóta is. Holnap, az Isteni irgalmasság vasárnapján pedig egy újabb felemelő, és bizonyára ugyancsak meghatározó élményben lehet részem: személyesen is részt vehetek II. János Pál szentté avatásán.