Cseh Tamás Program elnevezéssel új könnyűzenei programot indít a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), amely idén 400 millió, majd a következő két évben legalább 100-100 millió forintot fordít a projektre a befolyó üres adathordozói díjakból – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke május 12-én Budapesten.

Balog Zoltán beszámolója szerint az Artisjushoz mint jogdíjkezelőhöz az üres merevlemezek, okostelefonok, CD-k, pendrive-ok és hasonló termékek után a vásárlók által fizetendő üres adathordozói díjból évi 4 milliárd forint érkezik be. Egy 2013-ban elfogadott törvény szerint ettől az évtől ennek 25 százalékát, azaz 2014-ben várhatóan 900 millió-1 milliárd forint közötti összeget az NKA-hoz kell átutalni. A kulturális alap ebből a bevételből indítja el a Cseh Tamás Programot, illetve további könnyű- és komolyzenei, irodalmi programokat támogat. A Cseh Tamás Programra három esztendőn keresztül évi 100-100 millió forint jut, ezt az összeget azonban idén további 300 millió forintos indulóösszeggel egészítik ki – jelentette be. A miniszter hozzátette: a pályázatok kiírásának időpontja az összegek NKA-hoz való beérkezésétől függ, de a remények szerint ősszel már át tudják utalni a nyertes pályázóknak megítélendő támogatásokat.

A tárcavezető elmondta, hét alprogramban írnak ki pályázatokat: kezdő zenekarok, kezdő előadók, kis befogadóképességű, elsősorban fővároson kívüli rendezvényhelyszínek, a zenei menedzserképzés, illetve a nemzetközi piacon való megjelenés támogatása; felvilágosító reklámtevékenység a szellemi termékekről; valamint az aktív emlékezésre, a zenei emlékek gyűjtésére való ösztönzés.

L. Simon László, az NKA leköszönő alelnöke emlékeztetett arra, hogy a kormányzatot számos bírálat érte tavaly az üres adathordozói díjbevételek 25 százalékának NKA-hoz irányítása és még korábban a PANKK program leállítása miatt, a Cseh Tamás Program elindítása azonban elmondása szerint bizonyítja, hogy a kormányzat szerint szükség van a könnyűzene támogatására, ám az eddiginél átgondoltabb formában. Mint hangsúlyozta: ahogy a program kidolgozása során, úgy a források alprogramok közötti elosztása és a pályázatok közzététele előtt is egyeztetni fognak a szakmai szervezetekkel. Az a döntés is konszenzus eredményeképpen született meg, hogy végül hét alprogram indul, hiszen az NKA először tízet javasolt – árulta el.

Cseh Tamás nevének használatához a zenész özvegye és a Cseh Tamás Alapítvány is hozzájárult.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A kultúrára építve kell elérni a roma-felzárkózást – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a második Cigánykerék – Roma kulturális fesztivál május11-i esti gálájának megnyitóján, Budapesten.

A tárcavezető szerint a kultúra azért van, hogy lelket adjon mindannak, amit teszünk, és megmutassa honnan jövünk, mik az értékeink, mire lehetünk büszkék, hiszen ez része mindannyiunk életének. “Mi Magyarországon büszkék lehetünk a cigány kultúrára, hiszen az nemzeti kultúránk része. A zenében például nem lehet megmondani, hol kezdődik a hagyományos magyar nóta és hol végződik a cigány zene” – tette hozzá. Kiemelte: a mélyszegénységben élőknek – akiknek a legnagyobb szükségük lenne arra, hogy valamire támaszkodhassanak – azt üzeni a Cigánykerék fesztivál, hogy olyan kultúrájuk van, amivel érdemes élni, amit érdemes megismerni, és érdemes azt használni.

Példaként említette, hogy az elmúlt két évben két Kossuth-díjast is adott az országnak a cigányság Szentandrássy István festőművész és Snétberger Ferenc európai hírű gitárművész személyében. Az esti gálaműsoron mások mellett fellépett a 100 Tagú Cigányzenekar, amely nemrég elhunyt elnöke, Buffó Rigó Sándor prímás emléke előtt tisztelgett, és a Budapesti Tavaszi Fesztiválon idén bemutatott első roma sorsjáték, a humorban, misztikumban bővelkedő Somnakaj egy-egy részletét is bemutatták. Az est programját a Grammy-díjas Lajkó Félix előadása zárta, aki cigány muzsikusokkal zenélt együtt a színpadon.

Az egész napos programon a muzsika mellett táncház és kiállítások, ételkóstolók, divatbemutatók, valamint vásár is várta az érdeklődőket az Akvárium Klubban. A második alkalommal és hagyományteremtő szándékkal megrendezett rendezvény programjai bepillantást engedtek a cigányság mindennapi életébe, és a kulturális megértésen keresztül igyekeztek közelebb vinni egymáshoz a különféle nemzetiségeket. Fellépett mások mellett a Khamoro együttes, a Free-presszionista művészcsoport, és az érdeklődők a kosárfonás és a hegedűkészítés rejtelmeibe is bepillanthattak.

A fesztiválon helyet kapott a Diósgyőr-Vasgyári Iskola tűzzománc ékszereinek kiállítása, valamint az Igazgyöngy Alapítvány által fenntartott berettyóújfalui iskola diákjainak festményeiből válogatott tárlat. A Romani Design divatbemutatóján és vásárán a legújabb modellekkel is találkozhattak a látogatók. A rendezvény összekapcsolódott a Keresztény Roma Szakkollégium Hálózatának hétvégi ülésével, amelyen Balog Zoltán is részt vett. A tanácskozáson szó esett egyebek mellett a roma értelmiség utánpótlásának bázisát adó egyetemi oktatásról és szakkollégiumi hálózatokról is.

MTI-EMMI

Fotó: Bartos Gyula

A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség kapta idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat. A díjátadó ünnepségen beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az elismerést Mádl Dalma, a néhai államfő, Mádl Ferenc özvegye adta át május 9-én a fővárosban.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében kiemelte: a 21. századi Magyarország sikerének egyik legfontosabb záloga, hogy legyenek olyan összetartó, értékalapú közösségek, amelyekben az egyéni és a közösségi érdek erősíti egymást. A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség az elismerést egyebek mellett a kárpátaljai magyarság érdekében végzett önkéntes munkáért, a helyi fiatalság összefogásáért és megszervezéséért, a régió történelmi egyházaival és meghatározó társadalmi és szakmai szervezetekkel való együttműködéséért kapta – emelte ki.    

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a ünnepi beszédében kiemelte: politikai közösségük ma egy olyan közösségnek mondhat köszönetet, amely minden tekintetben példaként szolgál. Az a bátorság és elkötelezettség, az a kemény és kitartó munka, amivel szolgálják kisebb és nagyobb ifjúsági közösségeiket és ezen keresztül végső soron a kárpátaljai magyarságot és az egész nemzetet, méltó őszinte tiszteletükre és nagyrabecsülésükre – fogalmazott. A cserkészszövetség az egyetlen szervezet Kárpátalján, amely nem osztódott ketté, nem jöttek létre személyes ellentétek és ambíciók miatt különféle változatai. Senki sem akart nagyobb lenni a célnál, senki nem megélni akart a cserkészetből, hanem élni akart érte, élni akart a cserkészet nyújtotta közösség megtartó erejével – mondta Kövér László. Kiemelte: egy nemzet addig él, amíg hisznek benne, egy nemzet annyira erős, amennyire a nemzetet alkotó közösségek tagjainak a hite.

“A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség története azt mutatja, hogy van remény, azt bizonyítja, hogy a hitnek valóságteremtő ereje van. Van remény minden közösség számára, amely igazán meg akar maradni” – fogalmazott, hozzátéve: a szövetség tagjai átélték, hogy a cserkészet közösségben megélt igaz élet. Igaz élet, amely a mozgalom évszázados törvényei szerint keresi a boldogulás ösvényeit, jóra törekvő, megtanít tervezni és szervezni, végrehajtani és irányítani, és csapatmunkára nevel – fejtette ki. Kitért arra is, hogy miközben a cserkész felfedezi, megismeri és megtanulja a saját hagyományait és értékeit, megérti és megtanulja tisztelni mások értékeit és hagyományait is.
    
Popovics Pál, a szövetség elnöke úgy fogalmazott: nagyon meglepte és meghatotta őket, amikor hírt kaptak a díjról. Ez kötelez is, hogy a munkájukat még nagyobb igyekezettel végezzék – emelte ki. Ők egy kis közösség még kisebb közössége, de a hangsúly a közösségen van – tette hozzá, majd jelezte: a díjat nemcsak a saját nevükben, hanem az összmagyar cserkészek nevében veszik át. A Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriuma 2006-ban alapította az elismerést, amely minden évben olyan 35 évesnél fiatalabb embernek vagy túlnyomórészt ilyen korú fiatalok közösségének adományozható, aki/amely tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári, keresztény, nemzeti értékközösséget. A díj egy plakettból és egy oklevélből áll, a vele járó juttatás pedig másfélmillió forint.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Hét képzőművésznek adta át a Római Magyar Akadémia idei képzőművészeti ösztöndíjait május 9-én Budapesten az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán kiemelte: az ösztöndíj gesztus a magyar képzőművész társadalom, a képzőművészek közössége felé, akik munkáját a kormányzat szeretné úgy támogatni, hogy munkájuk egyszerre legyen szélesebb körben ismert és ők maguk is szélesebb körben tudjanak tájékozódni. A képzőművészet egyik legfontosabb kiindulópontja Róma, ahol számtalan magyar alkotó merített már inspirációt – mutatott rá. A miniszter a Római Iskola hagyományainak fenntartása érdekében alapította újra a Római Magyar Akadémia képzőművészeti ösztöndíját, amelynek keretösszegét évi ötmillió forintban állapította meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére. Az ösztöndíjban évi legfeljebb nyolc fő részesülhet.

A pályázati felhívás január 17-én jelent meg az NKA honlapján, pályázatot kizárólag hivatásos festőművészek, grafikusművészek, szobrászművészek és intermédia művészek nyújthattak be, amennyiben nem részesülnek egyéb állami ösztöndíjban vagy alkotói támogatásban. A február 17-i határidőre 29 pályázat érkezett be, melyeket szakmai kuratórium bírált el. Az idén Barabás Zsófia, Barta János Gábor, Krámli Márta, Moizer Zsuzsa, Nyilas Márta, Székelyi Katalin és Tóth Árpád által elnyert, egyhónapos ösztöndíj célja, hogy a magyar művészek számára lehetőséget adjon a római galériák, gyűjtemények és múzeumok vezetőivel való szakmai kapcsolatok kiépítésére, alkotói tapasztalatok szerzésére.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere levélben gratulált a Magyar Tudományos Akadémia új elnökének, amelyben biztosította személyes és az általa vezetett tárca együttműködési készségéről, valamint jövendő munkájához sok sikert kívánt.  Az MTA új főállású vezetőit  zárt ülésen választották meg május 6-án. Huszadik elnöke Lovász László matematikus lett, megbízatása három évre szól.

A tárcavezető szintén levélben köszönte meg a leköszönő elnök eddigi munkáját. Pálinkás József hat éven át töltötte be az elnöki tisztséget, így a törvény értelmében már nem indulhatott újra.