hírek címkéhez tartozó bejegyzések

Balog Zoltán: cél, hogy a nemzetiségi szószólók érdemi munkát tudjanak végezni

A kormány érdeke is, hogy az áprilisban megválasztott nemzetiségi szószólók érdemi munkát tudjanak végezni, ezzel is segítve a kabinet munkáját – erről Balog Zoltán miniszterjelölt beszélt az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt június 4-i meghallgatásán.

A jelenleg is az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető politikus beszámolójában örömtelinek nevezte, hogy az elmúlt három évben megháromszorozódott a nemzetiségi fenntartású intézmények száma, ahol jelenleg 4500-an tanulnak.  Pozitívumként említette azt is, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint egyre többen vállalták kettős identitásukat, volt olyan, ahol megduplázódott az egyes nemzetiséghez tartozók száma, viszont folyamatosan csökken azok száma, akik anyanyelvként használják nemzetiségi nyelvüket, ami fontos eleme a kulturális autonómiának. Az intézmények finanszírozásával kapcsolatban ígéretet tett arra, hogy a tanév végén átnézik azt, begyűjtik a működésre és fenntartásra szánt összegeket. Megnézik, mi mibe került, azt összeadják, átlagolják – fogalmazott a tárcavezető, és “ha több, akkor otthagyjuk (az intézménynél), ha kevesebb, kipótoljuk” – tette hozzá.

Balog Zoltán beszélt arról is, oda kell figyelni arra, hogy lehet pályázni az új uniós fejlesztési forrásokra a nemzetiségi önkormányzatoknak, mert ezeken a pályázatokon nagyságrendileg nagyobb összegeket lehet elnyerni egy-egy beruházásra. A 13 nemzetiséget képviselő szószólók szinte mindegyike intézett kérdést Balog Zoltánhoz, a legtöbben a nemzetiségi tankönyvellátás helyzetére voltak kíváncsiak, illetve sérelmezték, hogy az oktatási intézményekkel csak egy évre köt köznevelési szerződést a kormány. Úgy vélték, az oktatás fenntartása egy hosszú távú kérdés, nem lehet évről-évre bizonytalanságban hagyni az egyes nemzetiségi intézményeket. Balog Zoltán válaszában elmondta, személy szerint döntött úgy, hogy a köznevelési szerződések egy évre köttessenek, de a törvény lehetőséget ad az ötéves periódusra is. Mint mondta, ha a korábban említett finanszírozási egyeztetéseket befejezték, lehetőség lesz több évre szóló szerződést kötni.

A nemzetiségi tankönyvellátás helyzetére válaszolva azt mondta, a nemzetiségi tankönyvek “kikerültek a tankönyvháborúból”, ezeket a tankönyveket nem érintheti a szabályozás. Azt kérte a szószólóktól, hogy jelezzék, mely könyvek nincsenek rajta a “hatályos” tankönyvlistán, mert akkor azokat is felveszik a tankönyvjegyzékbe. (Sok nemzetiségi tankönyv lefordítására, nyomtatására TÁMOP-forrásokat igényeltek az önkormányzatok, de mivel ezek a könyvek nem szerepelnek a jelenleg érvényes tankönyvjegyzékben, nem lehet(ne) azokból tanítani. Így a nemzetiségi önkormányzatok attól tartanak, hogy vissza kell fizetniük az uniós forrásokat, mivel azok “nem hasznosultak”.) Giricz Vera ruszin nemzetiségi szószóló ehhez kapcsolódva megjegyezte, a tankönyv-közbeszerzésen is gyorsítani kellene, mint mondta, még mindig tart a közbeszerzés, de már szeptemberben kellenének a tankönyvek.

 A finanszírozásra és a különböző támogatások emelésére vonatkozó kérdéscsokorra Balog Zoltán azt válaszolta, “megérett az idő arra, hogy megpróbáljunk egy komolyabb működési támogatást adni az országos önkormányzatoknak, amiből a “kisebb ügyeket” is tudják finanszírozni. A jövő évi költségvetést már eszerint fogják tervezni – tette hozzá a miniszterjelölt. A nemzetiségi pedagógusképzés és -továbbképzés kapcsán azt mondta, a mostaninál egy egészen más rendszerben tervezik a pedagógusképzést lebonyolítani. Mint mondta, a jövőben a pedagógus létszámot a gyereklétszámhoz fogják igazítani, egyfajta “személyi tervezés” lesz. A miniszter elmondta azt is, hogy a jövő kedden nevezik meg a minisztériumok államtitkárait, a miniszterek pedig e hét pénteken tesznek esküt.

A 13 nemzetiségi szószólóból álló grémium egyhangúlag támogatta Balog Zoltán miniszterré történő kinevezését.

MTI-EMMI

Balog Zoltán: a Miniszterelnökséghez kerül a nemzetpolitikai államtitkárság

A Miniszterelnökséghez kerül a nemzetpolitikai államtitkárság – jelentette be korábbi egyeztetésekre hivatkozva Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a nemzeti összetartozás bizottságának június 4-i ülésén, miniszterjelölti meghallgatásán.

 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma élére újrajelölt tárcavezető azt mondta: maga is támogatja ezt, mert ha a kormányzat koordinációs központja a Miniszterelnökség, akkor onnan számos ügyre sokkal nagyobb hatással lehet a kormányzat. Balog Zoltán a nemzetpolitikáért felelős államtitkár személyét firtató kérdésre arra hivatkozva nem válaszolt, hogy mivel az államtitkárság nem a tárcája alá fog tartozni, a posztra sem ő kéri fel a leendő államtitkárt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormányzati struktúráról a végleges döntést a miniszterelnök hozza meg. A nemzetpolitikai államtitkárság az előző kormányzati ciklusban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban működött.     

Azzal kapcsolatban, hogy a határon túli területekkel összefüggésben számos kérdés mégis az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozik, Balog Zoltán azt mondta: a helyettesét bízza meg a határon túli ügyeken belüli felsőoktatási, köznevelési, kulturális, civil és egyházi ügyek  koordinálásával, valamint a sport területével. Balog Zoltán a kormány sikertörténetének nevezte a határon túl élő magyar közösségek számára adott állampolgárságot. Úgy fogalmazott, ez több mint gesztus. Hozzátette: most e közösségek gyakorlati segítése a cél. Erre példaként említette a felsőoktatást, a Vajdaságban a magyar nyelvű képzéseket, romániai egyetemeken pedig a magyar nyelvű szakok erősítését. Kitért arra is, hogy 2017-re el kívánják érni, hogy ne végezhesse el úgy magyar tanuló az általános iskolát, hogy ne járt volna határon túli magyar közösségnél. Hozzátette: az idén a hetedik osztályosok fele eljut a határon túlra. 

A bizottság hat igen szavazattal, három tartózkodás mellett támogatta Balog Zoltán miniszteri kinevezését.

MTI-EMMI

 

Balog Zoltán: hiánypótló kiállítás nyílt az I. Építészeti Szalonnal

Megnyílt a Műcsarnokban az I. Nemzeti Építészeti Szalon – 100% kreativitás című kiállítás június 3-án, amely több mint 200 épületet, valamint azok tervezőit mutatja be makettek, óriásnyomatok, filmek, tervek és egyéb műalkotások, dokumentációk segítségével, ízelítőt adva napjaink és a közelmúlt magyar építészetéből. A tárlatot megnyitó Balog Zoltán hiánypótlónak nevezte a kiállítást.

Az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott, a tárlat bemutatja “azokat a világhírű építészeinket és épületeinket, akik és amelyek minden figyelmet megérdemelnek”. A kiállítás mintegy 2500 négyzetméteren mutatja be az elmúlt másfél évtized leglátványosabb épületeit, beruházásait, az előző generáció nagy mestereit, az építészetoktatás műhelyeit, a hallgatók munkáit, a műemlékek újragondolt építészetét, valamint a kortárs táj- és belsőépítészetet – sorolta.    

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke kiemelte: az MMA első Műcsarnok-beli kiállításával alkalmat kívánt adni a vizuális művészetek bemutatkozására, most az építészetnek, jövőre a képzőművészetnek, majd az ipar- és tervezőművészetnek, végül pedig a fotóművészetnek. Fekete György kiemelte a kiállítás rendezőinek és a tárlatban megjelenő szakembereknek a világszínvonalú munkáját. Úgy fogalmazott, a kiállítás megnyitásával “megkezdődik a Műcsarnok visszaadása a magyar vizuális művészeteknek”. Szegő György, a kiállítás kurátora elmondta, a kiállítás rendezésekor alap célkitűzése volt, hogy olyan tárlatot készítsen, amely megszólítja a magyar és külföldi látogatókat. “Olyan kiállítást álmodtunk meg, amely megidézi a valódi építészetet sok fotóval és makettel, kevés rajzzal, kevés szöveggel, de annál több filmmel, és átadja azt a vizuális élményt, amelynek a mi korunkban sokkal nagyobb jelentősége van, mint a korábbi századokban” – mutatott rá.   

Sáros László György, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: “itt van minden, amit magyar építészetnek hívunk”. Az elmúlt másfél évtized magas építészeti értékeket hordozó és látványos épületei, beruházásai éppúgy megjelennek a terekben, mint a kis közösségek templomai, közösségi színterei vagy emblematikus házai. A tárlathoz számos kísérőprogram is kapcsolódik, amelyek között koncertek, építészeti filmbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, és tárlatvezetések is szerepelnek. Az I. Építészeti Nemzeti Szalon kiállítását június 4-től szeptember 7-ig láthatja a közönség.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán: Orbánt azért támogatják, mert véleménye összhangban van a társadaloméval

Orbán Viktornak azért van erős támogatottsága Magyarországon, mert jó politikus, képes meggyőzni az embereket saját véleményéről és arról is, hogy ez összhangban van a társadalom véleményével – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere abban az interjúban, amelyet a Lidové Noviny című cseh napilap közölt szerdán.

Balog Zoltán május közepén, a 20. prágai nemzetközi könyvvásár megnyitásakor adott interjút a konzervatív cseh napilapnak.
A miniszter elmondta, hogy Magyarországnak szüksége van az erős politikusokra, mert az utóbbi húsz évet eltékozolták. „Huszonöt éve a posztkommunista államok élén álltunk. Ezelőtt öt éve pedig az utolsók voltunk. Patthelyzet volt, amit Orbán Viktornak sikerült feloldania. Az országban egy sor konkrét és nagy dolgot sikerült megvalósítani: megreformálni a közszolgálatot, az oktatást, a közigazgatást. A képviselők száma a felére csökkent, és még több mindent említhetnénk. Mindennek már két évtizeddel ezelőtt meg kellett volna történnie” – értékelt a miniszter.

Az ellenőrzés a választók kezében van – válaszolta a tárcavezető arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy az erős kormány túlságosan is sok mindent tart ellenőrzése alatt az országban. “A választók döntik el, kit küldenek a parlamentbe. És minket választottak. Kétszer egymás után megkaptuk a szavazatok kétharmadát, és ez erős legitimitás” – hangsúlyozta. A Jobbik megerősödését firtató kérdésre Balog Zoltán kifejtette: “rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e jobb politikát csinálni”, mint a Jobbik. Hozzátette, hogy minden társadalomban van egy csoport, amely hajlik a szélsőség felé. “Jó politikával ezeket a szavazatokat 20 százalék alatt lehet tartani” – jegyezte meg.

Balog Zoltán az interjúban elmondta, hogy Magyarországon a romakérdést “országos problémaként” kezeli a kormányzat. “A romák ugyanis társadalmunk részét képezik, a mi jövőnk össze van kötve az ő jövőjükkel. Ez nemcsak emberi jogi probléma, hanem az állam jövőbeni fejlődési irányának egyik stratégiai kérdése is” – vélekedett az emberi erőforrások minisztere. Elmondta, hogy Magyarországon egyedi rendszere van a többség és a nemzetiségek együttélésének, a nemzetiségeknek saját önkormányzatuk van, és sikerült megoldani a nemzetiségek parlamenti képviseletét is.

MTI

 

Koszorúzás és zarándoklat a franciaországi Saliers-ben

Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének meghívására Dél Franciaországban részt vettünk a saliers-i cigányok második világháborús egykori internáló táboránál tartott megemlékezésen és koszorúzáson. Itt van Európában az egyetlen olyan emlékmű, amelyet egy cigány internáló tábor emlékére emeltek, hiszen 1942 és 1945 között ide internálták a franciaországi romákat. A tábort az 50-es években lebontották, de emlékét megőrizte a Félelem bére című világhírű film, amelynek egy részét itt forgatták.

Ezt követően Folco de Baroncelli márki – aki romák nagy barátja és segítője volt – emlékművéhez látogattunk el, ahol a város polgármestere a település emlékérmét is átadta. Majd Saintes-Maries-de-la-Mer-be mentünk, ahol részt vettünk a Szent Sára ünnep alkalmából rendezett nemzetközi cigányzarándoklaton. A körmenet indulását megelőzően az ünnepre érkező romák megvendégeltek bennünket hagyományos ételükkel, a paelával, majd ízelítőt adtak a francia roma virtusból gitárral, énekkel, tánccal.

A zarándoklaton több tízezren vettek részt. Ez vallási szempontból az egyik legjelentősebb ünnepe az európai cigányoknak, akik ilyenkor arra emlékeznek, hogy a legenda szerint itt vetette partra a tenger mintegy kétezer éve a két Mária (akikről a település a nevét is kapta) és Sára hánykolódó hajóját a tenger. Az ünnepi misét követően megindult a körmenet, amelynek élén Kali Sára szobrát vitték egy emelvényen végig a falu utcáin, egészen a tengerig, ahol bevitték a tengerbe és megfürdették. Innen indult vissza a menet a templomig. Malosse elnök úrral mi magunk is részt vettünk a körmenten, amely felemelő és emlékezetes élmény volt.

Koszorúzás és zarándoklat a franciaországi Saliers-ben