Palkovics László professzort, a BME tanszékvezetőjét kérte fel felsőoktatási államtitkárnak az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán ezt a mno.hu-nak adott interjúban jelentette be június 19-én.

A tárca vezetője arra a kérdésre, hogy miért rá esett a választás, azt mondta: a felsőoktatási államtitkártól várt hozzáállás része egy olyan gazdasági szempont is, amellyel az egész ország érdekét szolgálja. A felsőoktatásból olyan diplomások kerüljenek ki, akik valóban munkát találnak, a tudásuk színvonalas, ők maguk ezáltal versenyképesek, emellett pedig azon ágazatokat erősítik, amelyek szükségesek egy sikeres Magyarországhoz – tette hozzá Balog Zoltán. Beszélt arról is, hogy Palkovics László egyrészt egy nagyon sikeres iparpolitikai karrier csúcsán van, egy nemzetközi nagyvállalat (a Knorr-Bremse) jelentős vezetője, ugyanakkor rektorhelyettes volt a Kecskeméti Főiskolán, tehát belülről ismeri a felsőoktatást is.

„Tekintélye van, miközben olyan szélesebb rálátást és álláspontot képvisel, amely a felsőoktatás világában még kevésbé van jelen” – hangsúlyozta Balog Zoltán, aki kitért arra: a leendő államtitkár volt a kétezres évek elején az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, ebben a bizottságban kapcsolódott össze a gazdaságpolitika és a tudománypolitika, a kutatásfejlesztés és a felsőoktatás; emellett ő Magyarország egyik legfiatalabb akadémikusa. Arról, hogy Palkovics Lászlóra, mint gazdasági szakemberre számítanak az ősszel induló kancelláriarendszer bevezetésében is, azt válaszolta: természetesen; ugyan magának a rendszernek az alapjait készen kapja – hiszen korábban a Felsőoktatási Kerekasztallal végigtárgyalták, már csak a részletek kidolgozása van hátra -, az államtitkár vállalta, hogy a gyakorlatba ülteti ezt a rendszert. Az első év után azok tapasztalatait leszűrve nyilván továbbcsiszolja majd az igényeknek megfelelően, hogy valóban hosszú távon is sikeres legyen a kancelláriarendszer – tette hozzá.

A miniszter jelezte: a duális képzésben Palkovics László úttörő munkát végzett, Kecskeméten például ő építette fel ezt a rendszert, s a nevéhez kötődik “a magyarországi járműipari egyetemek együttműködésének elindítása is”. Balog Zoltán arról is beszélt, hogy a mai napig léteznek olyan szakok és képzési formák az egyetemeken, amelyek sem az ott tanulóknak, sem pedig az egyetem hírének nem tesznek jót, hiszen nem lesz piacuk ezeknek a diplomáknak. Az adófizetőkről már nem is beszélve, akik az egészet kifizetik – mondta. Az előző években sikeresen elindultak a hallgatói önkormányzatokkal és a rektori konferenciával együttműködve a profiltisztítás irányába, de a humán területeken azért van még komoly tennivaló. Megjegyezte: a humán területeken is folyik egyfajta kreatív duális képzés, és egyéb eszközökkel is segítik a minőségi felsőoktatás megerősítését, például a tanári szakokon a Klebelsberg-ösztöndíjprogrammal 25 és 75 ezer forintos havi ösztöndíjhoz juthatnak a hallgatók.

MTI

A kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi, a változtatással lehetővé válik szeptembertől a kancellári rendszer bevezetése a felsőoktatási intézményekben – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere június 16-i budapesti sajtótájékoztatóján.

A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti – mondta Balog Zoltán, kiemelve, hogy meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között. Biztosítani kell, hogy a több tízmilliárdos költségvetéssel bíró és több ezer dolgozót foglalkoztató intézmények valóban hatékonyan, megfelelő szakmaiság mellett működhessenek – fejtette ki a tárca vezetője, hozzátéve: az egyes számú felelős a rektor, de a működés területe a kancellárhoz tartozik majd, aki nemcsak szakmai felügyeletet, de munkáltatói jogokat is gyakorol. Az oktatásban dolgozók munkáltatói joga ugyanakkor továbbra is a rektornál marad – jelezte a miniszter. Balog Zoltán közlése szerint a pályázatokat 15 napos idővel hirdetik meg, s a kinevezés után 60 nappal a kancellár megalkotja az új szervezeti és működési szabályzatot. A kancellár kinevezője a miniszterelnök lesz, munkáltatója a tárca vezetője. Bárki jelentkezhet kancellárnak, aki a feltételeknek megfelel, amelyeket “elég tágra vettek” – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a gazdasági főigazgatói posztok megmaradnak, ők a kancellárnak lesznek alárendelve. A módosítás értelmében visszaáll az a rend, hogy a szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit a miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá – ismertette Balog Zoltán.
    
A törvénymódosítás értelmében a Pető Intézet teljes egészében állami fenntartásba kerül. Egy olyan magyar innovációról van szó, ami nemzetközi hírnévvel bír, de többféle okból fenntartási zavarokkal küzd. Azt szeretnék, ha az intézmény működése biztonságos lenne – mutatott rá a tárca vezetője. A javaslat lehetővé teszi a Testnevelési Egyetem leválását is a Semmelweis Egyetemről. Emellett a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozó pedagógusok is jogosultak lesznek pótszabadságra. A miniszter jelezte: szeretnék, ha a javaslatot – amelyről egyeztetettek a Magyar Rektori Konferenciával és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával is – még a nyári szünet előtt elfogadná az Országgyűlés. A mostani törvénymódosításokat ősszel várhatóan továbbiak követik, ezek érinthetik a hallgatói önkormányzatokat és az egyetem, főiskola, közösségi főiskola tagolást, a vidéki főiskolák jövőjét, a felsőoktatás profiltisztítását.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A Nemzeti Pedagógus Kar a pedagógusokról szól, a pedagógusoknak és a pedagógusokért – mondta az emberi erőforrások minisztere a kar alakuló ülése után június 14-én Budapesten. A kar elnökévé a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatóját, Horváth Pétert választották, helyettese Szeleczki János Heves megyei intézményvezető lett.

Balog Zoltán köszöntőjében azt kérte a kartól, figyelje, ellenőrizze, mérje fel a problémákat, tegyen javaslatot a megoldásra és legyen érdemi tárgyalópartner, vonjon be minél több pedagógust a munkába. A miniszter – aki a köztestület legitimitását és függetlenségét hangsúlyozta – célként fogalmazta meg, hogy javuljon az oktatás színvonala, minősége és szervezettsége. Kiemelte: a tárca nem szeretné befolyásolni, ami a karnál történik, nem gondolják, hogy mindig nekik van igazuk, és tudják, mi a helyes lépés. Hangsúlyozta azt is, hisznek abban, hogy minden ember véleménye számít. A vélemény, a nyilatkozatok azonban kevesek, szakmai vitákra, koncepciókra van szükség, és arra, hogy egymást komolyan vegyék – fejtette ki. Hozzátette: fontos, hogy élő fóruma legyen a pedagógusoknak és diskurzusaiknak. Ez egy olyan lehetőség, ami eddig, ilyen formában nem volt Magyarországon – hangoztatta Balog Zoltán, rámutatva, szeretnék komolyan venni a pedagógusokat, szakmai álláspontjukat. A miniszter reményét fejezte ki, hogy abban egyetértenek: az irány, az alapvetések jók, még ha szükség is van finomításra, kiigazításra.

Balog Zoltán köszönetét fejezte ki Hoffmann Rózsa távozó államtitkárnak, majd azt mondta: az új államtitkár családjogot tanult és szintén belülről ismeri a pedagógusszakmát. Azt szeretnék, ha az iskola és a család közelebb kerülne egymáshoz, és a családok nem valami szolgáltató intézményként néznének az iskolára, “ahol berakják a gyereket és tisztára mosva visszakapják, mint a patyolatban”, hanem partnerként tudnának egymásra tekinteni – fogalmazott.  Azt mondta, a nevelés elsődleges helyszíne a család, és a családoknak szeretnének segíteni, őket szeretnék erősíteni, kiegészíteni. Ebben önöknek nagyon komoly szerepük lesz – fordult a küldöttekhez. A kar életre hívásával – folytatta – a pedagógusok részesei lehetnek hivatásuk tartalmi és szakmai színvonalának meghatározásában. Hozzátette, támogatják a pedagógusszakmát, hogy a tanárok érezzék, fontosak az állam számára, az állam számít rájuk. Balog Zoltán kiemelte a bizalomépítés fontosságát, s azt javasolta, forduljanak a fiatalok felé is. Emlékeztetett: fele annyi pedagógusjelöltet vettek fel mint korábban, és olyan ösztöndíjrendszert kínáltak, hogy aki hiányszakra jelentkezik, külön juttatásban részesül. Ez egy fontos jelzés, hogy érdemes pedagógusnak állni ma Magyarországon – fejtette ki a tárca vezetője.

Czunyiné Bertalan Judit június 15-i hatállyal kinevezett köznevelési államtitkár partneri viszonyt ígért a karnak. Mint mondta: a kar segítsége egyrészt kiterjed a tárca jogalkotási tevékenységére, valamint a Nat végrehajtására, a nemzeti köznevelési törvény tartalmi megtöltésére. A kar felelőssége és dolga, hogy működését, a pálya presztízsét növelje és erősítse azt a pedagógustársadalmat, amely ma szolgál Magyarországon. Ez a szolgálat elismerésre, dicséretre jogosult – fogalmazott, hozzátéve: a kar országos legitimációval rendelkezik és magas, erős reprezentációt mutat. Kiemelten fontosnak tartotta, hogy a kartól érkező szakmai javaslatok a köznevelési rendszer javítását szolgálják majd és az együttműködés alapját képezik. Külön örömnek nevezte, hogy a történelmi egyházak nyitottak a stratégiai partnerségre. A református és evangélikus egyház már írásban is kifejezte ebbéli szándékát. Bejelentette: hétfőn törvényjavaslatban kezdeményezi a kormány, hogy a pedagógiai szakszolgálatoknál a pedagógus alkalmazottak is jogosultak legyenek a pedagógusi pótszabadságra.

 Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar megválasztott elnöke megköszönte a bizalmat. Azt mondta, olyan lehetőség előtt állnak, amely előtt még soha sem állt a pedagógus társadalom. Reményét fejezte ki, hogy komoly tárgyalópartnerei lehetnek a mindenkori kormányzatnak és teljes erővel tudják képviselni a pedagógustársadalmat. Nagyon szép, hogy 15 ezren már a jelöltállításnál regisztrálták magukat – mondta, hozzátéve: úgy kell dolgozniuk, hogy a többiek se kötelezettségnek érezzék a belépést a pedagógus karba. A bizalomnak kell helyre állni minden téren, s el kell érni, hogy úgy tekintsenek rájuk, mint partnerre, hogy érdemes legyen kérni a véleményüket és javaslataikat – fejtette ki az új elnök, aki kapcsolatot teremtene mindenkivel, akinek fontos a magyar oktatás ügye.

A pedagógus kar – amelynek felállításáról 2013 augusztusában döntöttek – az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben, közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete. A jelképévé a pitypangot választó kar tagja az a pedagógus, aki az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott. A Nemzeti Pedagógus Kar fő feladatként ellenőrzi a közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, véleményezési és javaslattételi jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során. Megalkotja alapszabályát, valamint a pedagógusok etikai kódexét.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A gazdaság és a tudomány összekapcsolása hozzájárul egy ország sikerességéhez, ezt látjuk Ausztriában, és ezt kívánjuk elérni Magyarországon – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az osztrák kollégájával, Reinhold Mitterlehnerrel folytatott június 12-i kétoldalú tanácskozást követően Bécsben.

A miniszter kiemelte: a tudománynak, a kutatásnak és innovációnak a gazdaságot kell szolgálnia. A felismerés Ausztriában is megtörtént, ezt mutatja a duális képzési rendszer, amelyben összekapcsolódik a gyakorlati képzés az elméleti oktatással. Az osztrák és a magyar diákok kölcsönös mobilitásával kapcsolatban elmondta, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemmel csereprogram elindításáról született megállapodás.

A felzárkózás és az esélyegyenlőség tekintetében figyelemreméltó osztrák példaként említette, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévőket Ausztriában jobban bevonják a szakképzésbe. Emiatt Ausztriában az oktatásból csak néhány százalék fejezi be végzettség nélkül a szakiskolát, míg Magyarországon ez a szám 30, a hátrányos helyzetűek között pedig 50 százalék. Kiemelte, hogy az európai ösztöndíjak is nagyban hozzájárulnak a hátrányos helyzetűek felzárkózáshoz.

MTI

Fotó: MWFW

A kultúra adja az éltető energiát a közép-európai összefogáshoz, kultúra nélkül elképzelhetetlen, reménytelen a jó politika és a gazdaság – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere június 11-én Fertődön.

Balog Zoltán a visegrádi országokat képviselő cseh, lengyel és szlovák kultúrpolitikai vezetőket lát vendégül június 11-12-én a fertődi Esterházy-kastélyban. A találkozó első napján a Nemzeti Filharmonikusok koncertjét hallgatták meg a kastély Marionettszínházában. Az esemény kezdetén az emberi erőforrások minisztere beszédében kiemelte: a jövő érdeke, hogy a 21. századi Európában újra legyen „egy sajátos közép”, ahol a nyelvi korlátok ellenére jobban értjük egymást, mint más népek Európa más tájain, és együtt fogalmazzuk meg közös érdekeinket. Feltette a kérdést, hogy van-e a visegrádi négyeknek közös kulturális identitása. Közös történelmi és politikai identitásuk, közös gazdasági érdekeik vannak, de a kulturális identitás már nehezebb kérdés – mondta.    

A tárcavezető úgy látja, a fertődi találkozó jó alkalom arra, hogy együtt gondolkodjanak azon, mi az, ami cseh, magyar, lengyel és szlovák, és mégis közös, közép-európai kulturális alap. Meg kell keresni azt, ami összeköt és azt is, ami szétválaszt, majd kísérletet kell tenni, hogy ez utóbbiról is párbeszédet folytassunk – mondta. A miniszter hangoztatta: közös érdekeink képviselete Európában és azon kívül nem megy közös kulturális nyelv nélkül. Balog Zoltán megjegyezte: az esti koncertnek helyet adó terem marionettszínháznak épült, majd operaelőadásokat tartottak benne, az ötvenes, hatvanas és hetvenes években viszont lóistállónak használták. Most újra koncertterem, amelyet 2013-ban avattak fel, és a kormány kihelyezett ülést is tartott már Fertődön. Ilyen sokáig tart rendbe hozni valamit, amit elrontottak, de 25 évvel a rendszerváltás után mégiscsak sikerült – tette hozzá.    

A miniszter a koncert után újságíróknak azt mondta, hogy a kultúrának is az EU2020 uniós stratégia részének kell lennie. Ez azért is fontos, hogy a kultúra elérhetőségének, hozzáférhetőségének ne legyen akadálya a szegénység, a hátrányos helyzet. Hozzátette: erre is kellene uniós forrásokat fordítani. A koncert előtt átadták a közép-európai szellemiség ápolásáért odaítélt Visegrád-díjat a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak. A koncerten a Nemzeti Filharmonikusok Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart műveit adták elő Kocsis Zoltán vezényletével.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula