A Külgazdasági és Külügyminisztérium olyan stratégiai ponttá válhat, amely a valóságos Magyarországot és magyar kultúrát képviseli külföldön. A most zajló átalakítás része a Balassi Intézet hálózatának betagozódása a külképviseleti rendszerbe – mondta az emberi erőforrások minisztere a Balassi Intézethez tartozó külföldi magyar intézetek igazgatóinak július 8-i budapesti találkozóján.

Balog Zoltán szerint a Balassi Intézet és a magyar külügyi diplomácia offenzívában van, új külképviseletek nyílnak, és például az átalakítások nyomán a tallinni magyar intézetre a korábbinál is komolyabb szerep hárul majd. Emelkedhet a magyar kulturális diplomácia költségvetése, és a forrásokat egységesítik. “A 21. század, a multimédia, a digitalizáció eszközeivel kell külföldön bemutatni a magyar kultúra értékeit” – hangsúlyozta. A tárcavezető kiemelte: jól működik az a finanszírozási rendszer, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből is támogatnak kultúrdiplomáciai programokat. Példaként említette a budapesti horvát gimnázium fellépését Zágrábban, amelyet a nagy sikert követően a visszahívások nyomán újabbak követtek.    

Balog Zoltán azt mondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában zajló néhány változás is azt szolgálja, hogy a magyar kultúra nemzetközi “önprezentációja” erősödjön. “Létrehoztuk a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárságot, amelynek feladata a Magyarországon a különböző szakpolitikákban alkalmazott kreatív megoldások összegyűjtése és bemutatása külföldön. Az ösztöndíjasok Magyarországra csábításában már eddig is eredményes együttműködés zajlott” – szögezte le Balog Zoltán. Úgy vélte, Magyarországnak a globalizációra és más problémákra adott válaszai sok esetben versenyképesek más országokéival. Megemlítette, hogy Franciaország közfoglalkoztatási programjaival hasonló lépéseket tett, mint Magyarország, Lengyelországban pedig sikerrel zajlott le a tankönyvellátás állami kézbe vétele. A tárcavezető kitért arra, hogy Magyarországon is tanulmányozásra érdemes a baseli Art Expo, a világ egyik legnagyobb művészeti vására. Hozzátette: az évtizedekkel ezelőtt egy zsidó származású magyar műkereskedő, László Károly által indított kiállítás nagyon sikeres rendezvény, Miamiban és Hongkongban is átvették és megrendezik.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A művészet és a szakralitás találkozása adja a Dóm tér és a Szegedi Szabadtéri Játékok sajátos hangulatát, jelentőségét – mondta az emberi erőforrások minisztere július 4-én a fesztivál megnyitóján.

 Ha jó a művészet, akkor a szakralitás inspiráló, továbbá ha jó a művészet, akkor “olyan magasságokba emel bennünket, ahová a hétköznapokban nem juthatunk el” – mondta Balog Zoltán a Dóm rekonstrukciós munkái miatt a templommal szemben fölállított színpadon.  A tárcavezető úgy fogalmazott, a Dóm felújításából nem az következik, hogy idén nincs szabadtéri játékok, hanem igenis van, közös vállalkozással pedig sikerült jobb helyzetet teremteni, mint előtte. A templom korábban a közönséggel szemben volt, most mögötte van. Ha a templom az ember előtt magasodik, akkor kijelöl egy irányt, ha mögötte, akkor neki vetheti a hátát, és úgy nézhet szembe az élet nehézségeivel – mondta a politikus. Hozzátette: most a színészekkel szemben áll a Dóm két gyönyörű tornya, így ők meríthetnek ebből inspirációt.

 Botka László szegedi polgármester úgy véli, a Dóm tér Európa legszebb szabadtéri színpada, és akkor is az marad, ha éppen 180 fokkal megfordul. “A kulturális örökség részint az elődeinktől ránk hagyott értékek sokasága, részint pedig, amit mi hagyunk örökül utódainkra” – fogalmazott a politikus. Megújítva megőrizni, tizenkét éve ez Szeged mottója, és ez a fesztivál egyedisége, különlegessége is. A Szegedi Szabadtéri Játékokkal, a megújulással és megőrzéssel Szeged évről évre megérkezik Európába és Európa hazatalál ide, Szegedre – mondta a polgármester.

A fesztivál idei nyitódarabja a Zorba, a görög című táncmű, amelyet Harangozó Gyula, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója állított színpadra. A következő héten Kerényi Miklós Gábor rendezésében Kálmán Imre operettklasszikusa, a Csárdáskirálynő szerepel a műsoron, majd az elmúlt évad legnagyobb sikere, az Elfújta a szél című musical következik. Augusztus első napjaiban Kodály Zoltán Háry János című daljátékával folytatódik a fesztivál, a nagyotmondó obsitos történetében egy igazi világsztár is színpadra lép: Napóleon alakját Gérard Depardieu formálja meg. Az évad a Mamma Mia! musicallel zárul augusztus közepén Szirtes Tamás rendezésében.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A templomok közösségformáló szakrális terek, ahol nemzedékek találnak egymásra – mondta az emberi erőforrások minisztere június 30-àn a Mezőberényi Református Egyházközség temploma fennállásának 210. évfordulója és a templom felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteletet követő ünnepi beszédében.

 Balog Zoltán kiemelte: a Kárpát-medencében és Magyarországon “akkor leszünk sikeresek”, ha a családok, a közösségek és az ország meg tudja óvni és őrizni történelmi értékeit és hozzá tudja tenni az újat, ami értékes és előremutató. A mezőberényi templom felújítása és megnyitása a közösség erejét jelképezi, a nemzedékek összefogását – tette hozzá. Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét tolmácsolva Balog Zoltán elmondta: ahol ma a Kárpát-medencében magyar közösségek építeni akarnak, ott számíthatnak a kormányra, “mi is ott szeretnénk lenni, hozzáadni támogatásunkat, elismerésünket”. A mezőberényi templom újjáépítésében is együtt vett részt a kormány és az egyház, és számos önkéntes adakozó mellett az építkezésben sokan vették ki részüket kétkezi munkával a gyülekezeti tagok és a mezőberényi emberek közül – jelezte a miniszter.

A tàrcavezető szólt arról, hogy a Kárpát-medencében sok a romos templom, amelyeket csak erős helyi közösségek tudnak újjáépíteni. Magyarországon van erő a vidéki vallási közösségekben, meg tudják mutatni, mit jelent megtartani és megújítani a templomokat. A megújítás egyben a lélek építését is jelenti; amikor egy templom megújul, a történelmi hit és a jövő találkozik – mondta a miniszter.  A hálaadó istentiszteleten Bölcskei Gusztáv refomátus püspök hirdetett igét. Kiemelte: a templom megújulása valamennyi mezőberényi ember számára öröm.  A református gyülekezet az erejét mutatta meg az építkezéssel. A közösség lelkileg összeforrott, ahová jó tartozni, ahol jó együtt gondolkodni. Egymás hite által épül a gyülekezet – mondta a püspök.  Az istentisztelet után leleplezték Szegedi Kis István reformátor szobrát a templomkertben.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A hagyományos vándoriparos mesterségeket – az üstfoltozást, a drótosságot és a teknősséget – bemutató kiállítás nyílt június 24-én a budapesti Néprajzi Múzeumban. A tárlatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg.

Balog Zoltán beszédében az egymás iránti tisztelet fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy hamis az a kép, amely szerint az idő előrehaladtával egyre toleránsabbak és elfogadóbbak vagyunk. A tárlat bemutatja, hogy az együttélésnek volt egy hierarchikus, de működőképes rendje, amely önkritikára és alázatra tanít minket.  A kiállítás egyik üzenete a munka és a mesterség közötti különbség szemléltetése, mert míg az előbbi a szó eredeti jelentése szerint kínt, gyötrelmet és vesződséget jelent, addig az utóbbi művelője összecserélhetetlen, egyedi alkotást hoz létre, amely a mindennapok részét képezi – fűzte hozzá.

Kemecsi Lajos, az intézmény főigazgatója hangoztatta: a múzeum küldetése kiállításokkal és egyéb programokkal a társadalom különböző csoportjai közötti megértést segíteni. A Néprajzi Múzeum a 21. század új múzeumtípusának, a társadalmi múzeumnak a meghonosítója és képviselője lehet. A Megvetés és önbecsülés – Igaz történet Üstfoltozóról, Drótostótról és Teknőscigányról című tárlat 2015. január 4-ig látogatható. Az érdeklődők rajzokon követhetik nyomon a kanál- és teknőkészítés folyamatát, térképen a szedresi cigányok vándorlását, emellett számos tárgyat, egyebek mellett lekvárfőző üstöt, pálinkafőző edényt, cserépkorsót, vasalótartót, madárkalitkákat és teknőket is megtekinthetnek.

Az első terem ízelítőt ad a különböző mesterségekből, így a látogatók többek között a kéményseprők, kosarasok, ablakosok, medve- és majomtáncoltatók, madzagszövők és meszelőkötők tevékenységébe is betekintést nyerhetnek tárgyak, fotók és leírások segítségével.  Az “emlékezés templomában” gilvánfai cigányok fotói láthatók, valamint itt kaptak helyet cigány festők – köztük Orsós Teréz és Jakab – művei, valamint Kunffy Lajos somogytúri földbirtokos cigányokról készített festményei is. A mesterségek megismertetése mellett megjelenik a különböző nézőpontok – a felfedezés, az idealizálás, az objektivitás, a szolidaritás, az emancipáció, a megvetés, az etnikus öntudat és identitás – története is. A kiállítás feltárja a látogatók előtt a gazdaságtörténeti folyamatokat és reflektál arra is, hogyan viszonyult a magyar társadalom ezekhez az emberekhez, milyen képet alakított ki róluk, ábrázolásuk hogyan tematizálódott. A tárlat bemutatja, hogyan járultak hozzá ezek a mesterségek az etnikus önkép kialakulásához és a nemzeti kultúra megfogalmazásához.

Az etnikusnak tekintett mesterségek sorsa nagyon különböző irányba fordult a 20. században. A drótostótok országhatárokat átlépő dinamikája sikeres vállalkozások létrehozását eredményezte. A szlovák nemzeti mozgalom a drótosság történetét a nemzeti identitás részévé tette, ami nagyfokú megbecsültséget eredményezett. A cigány vándoriparosságot hasonló sikeres átalakulás nem kísérte, csak a 20. század végi cigány értelmiségi mozgalomnak köszönhetően kezdett a vándoriparos múlt fontos szerepet betölteni a cigány identitásban.  A kiállítás megvalósításában a Néprajzi Múzeum együttműködő partnere a szlovákiai Povazské múzeum.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Palkovics László professzort, a BME tanszékvezetőjét kérte fel felsőoktatási államtitkárnak az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán ezt a mno.hu-nak adott interjúban jelentette be június 19-én.

A tárca vezetője arra a kérdésre, hogy miért rá esett a választás, azt mondta: a felsőoktatási államtitkártól várt hozzáállás része egy olyan gazdasági szempont is, amellyel az egész ország érdekét szolgálja. A felsőoktatásból olyan diplomások kerüljenek ki, akik valóban munkát találnak, a tudásuk színvonalas, ők maguk ezáltal versenyképesek, emellett pedig azon ágazatokat erősítik, amelyek szükségesek egy sikeres Magyarországhoz – tette hozzá Balog Zoltán. Beszélt arról is, hogy Palkovics László egyrészt egy nagyon sikeres iparpolitikai karrier csúcsán van, egy nemzetközi nagyvállalat (a Knorr-Bremse) jelentős vezetője, ugyanakkor rektorhelyettes volt a Kecskeméti Főiskolán, tehát belülről ismeri a felsőoktatást is.

„Tekintélye van, miközben olyan szélesebb rálátást és álláspontot képvisel, amely a felsőoktatás világában még kevésbé van jelen” – hangsúlyozta Balog Zoltán, aki kitért arra: a leendő államtitkár volt a kétezres évek elején az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, ebben a bizottságban kapcsolódott össze a gazdaságpolitika és a tudománypolitika, a kutatásfejlesztés és a felsőoktatás; emellett ő Magyarország egyik legfiatalabb akadémikusa. Arról, hogy Palkovics Lászlóra, mint gazdasági szakemberre számítanak az ősszel induló kancelláriarendszer bevezetésében is, azt válaszolta: természetesen; ugyan magának a rendszernek az alapjait készen kapja – hiszen korábban a Felsőoktatási Kerekasztallal végigtárgyalták, már csak a részletek kidolgozása van hátra -, az államtitkár vállalta, hogy a gyakorlatba ülteti ezt a rendszert. Az első év után azok tapasztalatait leszűrve nyilván továbbcsiszolja majd az igényeknek megfelelően, hogy valóban hosszú távon is sikeres legyen a kancelláriarendszer – tette hozzá.

A miniszter jelezte: a duális képzésben Palkovics László úttörő munkát végzett, Kecskeméten például ő építette fel ezt a rendszert, s a nevéhez kötődik “a magyarországi járműipari egyetemek együttműködésének elindítása is”. Balog Zoltán arról is beszélt, hogy a mai napig léteznek olyan szakok és képzési formák az egyetemeken, amelyek sem az ott tanulóknak, sem pedig az egyetem hírének nem tesznek jót, hiszen nem lesz piacuk ezeknek a diplomáknak. Az adófizetőkről már nem is beszélve, akik az egészet kifizetik – mondta. Az előző években sikeresen elindultak a hallgatói önkormányzatokkal és a rektori konferenciával együttműködve a profiltisztítás irányába, de a humán területeken azért van még komoly tennivaló. Megjegyezte: a humán területeken is folyik egyfajta kreatív duális képzés, és egyéb eszközökkel is segítik a minőségi felsőoktatás megerősítését, például a tanári szakokon a Klebelsberg-ösztöndíjprogrammal 25 és 75 ezer forintos havi ösztöndíjhoz juthatnak a hallgatók.

MTI