Ökumenikus megemlékezést tartottak Budapesten augusztus 4-én a Sant’Egidio közösség szervezésében a roma holokauszt 70. és a kislétai gyilkosság ötödik évfordulója alkalmából. Az eseményen református lelkészként részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is.

Balog Zoltán arról beszélt „fájdalom és gyász van a szívünkben, mert újra és újra ember támad emberre ebben a világban. Magyar magyarra, magyar cigányra.” Imájában erőt kért a vigasztalásra és arra, hogy azokat is meg lehessen szólítani, tanítani, nevelni, akik ma még nem értik, hogy egyesek bűnéért nem lehet egész népcsoportokat felelősségre vonni. Fontos, hogy a túlélő áldozatok felfedezzék magukban az erőt, hogy képesek uraivá válni saját sorsuknak – tette hozzá.

Székely János esztergom-budapesti segédpüspök szentbeszédében bocsánatot kért a cigány és a zsidó emberektől, amiért hetven évvel ezelőtt olyan kevesen mertek odaállni az üldözöttek mellé. A XX. század mindkét diktatúrájának kialakulása kapcsán arra figyelmeztetett, hogy “amikor az ember önmagát teszi meg übermensch-nek, megváltónak, akkor nagyon hamar ember alatti emberré válik”. A megemlékezésen felolvasták Faludi Éva üzenetét, aki 1944-ben az auschwitz-birkenaui táborban raboskodva tanúja volt a romák kivégzésének. Szünet nélkül beszélni kell a múltról, mert csak így lehet elkerülni, hogy megismétlődhessen – írta levelében. A megemlékezésen jelen volt Sólyom László volt köztársasági elnök, Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Maria Assunta Accili, Olaszország budapesti nagykövete és Szentes Tamás főpolgármester-helyettes.

A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban SS-katonák. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként.

 MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bodó Gábor

Az első világháború több mint félmillió magyar áldozatának, hősi halottainak, az összesen csaknem húszmilliós emberhalálnak az az üzenete, hogy az országok vezetőinek mérhetetlen és mérhető felelőssége van, amikor az emberek sorsát befolyásoló döntést hoznak – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az I. világháború 100. évfordulója alkalmából július 30-án megtartott északkelet-olaszországi megemlékezésen.

Balog Zoltán a Doberdo del Lago községhez közeli visintini Magyar Kápolnánál elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy a veszteség akkor nem marad pusztán veszteség, ha megértik annak üzenetét. A Kelet-Ukrajnában folyó harcokra utalva megjegyezte: ki gondolta volna akkoriban, hogy a százéves évfordulón Európában újra magyar katonákat visznek a frontra. „Vajon lesz-e ma Európa, az európai országok vezetőinek elég felelőssége, bölcsessége és bátorsága olyan döntéseket hozni, amelyek megmentik az emberi életeket” – kérdezte. Leszögezte: „senkinek nincs joga mások bőrét a vásárra vinni”. A továbbiakban egyebek között elmondta, hogy az évfordulón azokra a hősökre, azokra a katonákra emlékeznek, akik a halál árnyékában sem vesztették el hitüket és hazaszeretetüket. „Az ő történetüket hagyja örökül a (visintini) Magyar Kápolna” – tette hozzá.

A tárcavezető szólt arról, hogy a világháborúban Olaszország szövetséges volt, majd ellenfél, és ma a két ország együtt ápolja az akkori áldozatok emlékét. Hangsúlyozta: „A múlt közössé lett a közös jelenben, de a közös múlt ismerete nélkül nem lehet közösen emlékezni”.   A miniszter szerint az első világháború száz évvel ezelőtti kitörésének évfordulóján van esély a múlt század háborúi által szétdarabolt Európa szellemi és kulturális újraeszmélésére. Arra, hogy újból és tartósan összekapcsolják azt, ami 1914-ben széttörött.

MTI-EMMI

Zenésztársai, tisztelői, családtagjai és barátai, összesen több száz ember kísérte utolsó útjára Boros (Boross) Lajos Kossuth-díjas prímáskirályt, a 100 Tagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli főprímását a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben pénteken.

“A magyar cigányzene nélkülözhetetlen ahhoz, hogy igazán jó legyen a kedv és érezzük azt, hogy a kultúrában találkozunk” – fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a ravatalnál, ahonnan Boros Lajost hófehér koporsóban, négy fehér ló húzta fogaton, a 100 Tagú Cigányzenekar játéka közepette kísérték végső nyughelyére.

“A mi felelősségünk, hogy megőrizzük és továbbvigyük a magyar cigányzenét, hogy újjászülethessen. Akkor máris jobb lesz, szebb lesz és igazabb lesz a cigány-magyar együttélés, ha a hegedűből jön, a nótából jön, a zenéből jön, általában a kultúrából jön” – hangsúlyozta a miniszter gyászbeszédében.

A ravatalnál Mága Zoltán hegedűművész is búcsúzott néhai barátjától, muzsikustársától: “Lajos bácsi volt a prímások királya, a királyok prímása. Ezt a címet csak a tudással, a szakma és a zenésztársak elismerésével és szeretetével lehet kiérdemelni. A Prímások Királyának lenni nem örökölhető titulus. Ezt a rangot csak egy olyan egyéniség kapja, aki talán százévente egyszer születik” – fogalmazott. Mága Zoltán Boros Lajosról szólva kiemelte: magyarként volt cigány és cigányként volt magyar. Zenészként volt ember és emberként volt zenész. “A csillogás, a dicsfény nem vakította el. Itthon maradt, hogy tanítsa a Rajkókat, tovább örökítse a zenészeknek a tudást és hazánknak szerezzen hírnevet, dicsőséget, gazdagítsa az egyetemes magyar kultúrát” – fogalmazott a Prima Primissima díjas muzsikus.

Kállai Kiss Ernő klarinét- és tárogatóművész barátjától és pályatársától búcsúzva felidézte: 60 éve ismerkedtek meg a Magyar Állami Népi Együttesben, az 1950-es években, “amikor még Kodály dirigált minket”. Boros Lajos egy zenei fejedelem volt, “ezt a címet én adtam rá” – mondta. “Lajcsikám, az égi kávéház teraszán muzsikáljál, nyújtsál szépet, mint életedben tetted, ahogy a régiek mondták: muzsikáljatok szépen” – fogalmazott Kállai Kiss Ernő. A prímáskirálytól Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke is búcsúzott, végül pedig Boros Lajos barátja és volt munkatársa, Raduly József méltatta a hegedűs évtizedeken átívelő, gazdag életútját.

A ravataltól a sírhelyig vezető úton a cigányzenekar az elhunyt legkedvesebb nótáit játszotta, a zenekar élén felváltva húzták a prímások. Akkor is végig szólt a zene, amikor a koporsót leengedték a sírba. A temetési szertartáson, melyet Székely János esztergom-budapesti segédpüspök celebrált, részt vett Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke is. Boros Lajos végső nyughelye a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában, közvetlenül Radics Béla (1867-1930) és Magyari Imre (1894-1940) cigányprímások sírja mellett található. Boros Lajos – aki nevét gyakran Borossként is használta – 89 éves korában hunyt el július 9-én.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

A ReConnect Hungary programban résztvevő tizenöt magyar származású amerikai és kanadai fiatalt fogadott hétfőn a fővárosban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A találkozón kiemelt helyen szerepelt a hazai roma közösség helyzete.

Balog Zoltán a megbeszélés után újságíróknak elmondta: a most hazánkba látogató fiatalok a harmadik és negyedik generációt képviselik, magyarul már nem beszélnek, de “a szívükben még van egy kis hely Magyarországnak”. Ezt a helyet szeretnék tágítani – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ezek a fiatalok a saját országukban egyfajta nagykövetei lehetnek Magyarországnak.

“Mi tudjuk erősíteni az ő magyar gyökereiket, azzal, hogy segítünk nyelvet tanulni, megmutatjuk a kultúránkat, ők pedig segíthetnek egy reálisabb kép kialakításában Magyarországról” – fejtette ki Balog Zoltán.

A miniszter szerint van mire büszkének lennünk, és a rendszerváltozásnak nagy vesztesége, hogy eddig nem sikerült megtalálni azt, milyen módon lehet becsatornázni a Kárpát-medencén kívüli magyar közösségekben rejlő hatalmas erőforrást.

Kitért arra is, hogy a fiatalok azokat az előítéleteket hozták magukkal, amiket a nyugat-európai média kialakított Magyarországról. A találkozón elsősorban a roma közösségek helyzete iránt érdeklődtek, sokat beszéltek a magyarországi cigányság helyzetéről, a többség-kisebbség viszonyáról.

A fiatalok látogatását nyolcmillió forinttal támogatja kabinet, az egész program több százmilliós költségvetésű – jelezte a tárcavezető.

A ReConnect Hungary identitásépítő körút magyar származású amerikai és kanadai fiatalok számára. A résztvevőknek a Magyarországon és a külhoni magyarlakta területeken töltött két hét során a kulturális-turisztikai programok mellett alkalmuk nyílik találkozni a nemzetpolitika jelentős szereplőivel, valamint innovatív magyar gazdasági-technológiai projekteket is megismerni.

A ReConnect Hungary program az izraeli, örmény és ír “birthright”-programokkal rokon. (A birthright kifejezés tartalma a születéssel járó jussként írható körül.) Az alapelgondolást először George Pataki New York-i kormányzó fogalmazta meg hét évvel ezelőtt az amerikai Magyar Emberi Jogi Alapítvány egy rendezvényén lánya, Allison Pataki Levy felvetése alapján.

A 2012-ben indul programot a Kossuth Alapítvány támogatói, valamint a magyar kormány közösen finanszírozza.

MTI-EMMI

Fotó: Bartos Gyula

A Sepsiszentgyörgyön zajló 7. magyar református világtalálkozó keretében felavatták Kálvin János svájci reformátor egészalakos szobrát, Bocskai Vince szovátai szobrászművész alkotását. Az ünnepségen beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A sepsiszentgyörgyi vártemplom előtti szoboravató ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyarság és a svájci francia reformátor sajátos kapcsolatáról beszélt. Emlékeztetett, hogy Magyarországon Kálvin János az a nem magyar történelmi személyiség, akiről a legtöbb utcát neveztek el. Egy korábbi szoboravatás emlékeit felidézve említette meg: a hit, a bizakodás, a kitartó kérés meghozza az eredményét. „Hinni kell, és meglesznek a szobrok, meglesz a kultúra, meglesz az ország, meglesz a nemzet, és meglesz az ember is. (…) Aki szeretettel tekint a szoborra, aki a hit, a kultúra, a közösség és a nemzet bástyáját látja benne, annak visszaköszön, azt erősíteni fogja” – állapította meg a tárcavezető.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arról beszélt, noha a reformátor csak egyetlen magyar emberrel találkozott, a magyarság mégis befogadta, magáénak érzi őt. „Kálvin beköltözött vártemplomainkba, odaült őrtüzeink mellé, megerősített önvédelmi harcunkban” – jelentette ki a püspök, aki szerint a szobornak is a székelység őrállói feladatára kell emlékeztetnie. Kelemen Hunor, romániai kulturális miniszter, miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott, hogy Kálvin János tanításai nemcsak egyházi jellegűek, hanem az élet egészére kihatottak. A protestáns etika a világ fejlődésének volt az egyik összetevője. Úgy vélte, a munka, a rend, a szeretet parancsának nemcsak székelyföldön, hanem a kárpátokon túli Romániában is otthonra kellene találnia. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere arról beszélt, hogy amiként Kálvin korában az egyháznak, úgy ma a székelységnek is reformerekre és új megoldásokra van szüksége. A polgármester az autonómiát tartja a ma reformcéljának.

A 7. magyar református világtalálkozó délelőtti megnyitóján az összetartozás fontosságát hangsúlyozták a szónokok. Balog Zoltán miniszter köszöntőbeszédében hangsúlyozta, az ilyen alkalmak erősítik az összetartozás tudatát és a közösséget. „Azért jöttem, hogy kifejezzem a magyar kormánynak azt a szándékát, hogy mi arról az erőről, ami önökben van, nem szeretnénk lemondani. Ezt az erőt hozzá szeretnénk ragasztani minél szorosabban az egész Kárpát-medencei magyarság erejéhez” – jelentette ki a miniszter. Kató Béla püspök, az esemény házigazdája úgy vélte, a rendezvény keretében lebomlanak azok a falak, amelyeket az első világháború emelt a magyar reformátusok közé.

A sepsiszentgyörgyi Kálvin téren az egész Kárpát-medencéből érkezett mintegy háromezer református hallgatta meg a beszédeket, majd vett részt az ünnepi istentiszteleten és az azt követő szabadtéri úrvacsoraosztáson. A világtalálkozó keretében csütörtökön egész nap egyházi, kulturális és gyermekprogramokat szerveztek a székelyföldi városban.

MTI-EMMI