hírek címkéhez tartozó bejegyzések

Megalakult a Kis Virtuózok Alapítvány

Megalakult pénteken a Kis Virtuózok Alapítvány, amely a közmédia komolyzenei tehetségkutatója, a Virtuózok ifjú tehetségeinek további támogatását, valamint újabb tehetségek felkutatását és felkarolását tűzte ki célul.

“A tehetség nem érdem, hiszen kapjuk; de ahhoz, hogy kibontakoztassuk, már szükség van érdemekre, felelősségre és másoktól kapott segítségre” – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az alapítvány tiszteletbeli elnöke a megalakulást bejelentő sajtótájékoztatón a közmédia budapesti központjában, ahol belenézett a Virtuózok péntek esti élő fináléjának próbájába is. A miniszter úgy fogalmazott: “ki voltunk már éhezve arra, hogy legyen egy olyan siker, ami nem a gagyiról szól, hanem a komolyról, és miközben komoly, örömet is szerez”. Kiemelte azt is, hogy a Virtuózok arról a zenei műveltségről szól, amely Magyarországnak mindig is sajátja volt.

Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója, az alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte, hogy a közmédia elkötelezett a kultúra, azon belül a komolyzene mellett, számos hangversenyt és operát közvetít, az MR Zenei Együttesek révén pedig saját zenekart és énekkarokat is fenntart. Mint mondta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a műsorban felfedezett tehetségek gondozása folytatódhasson, és újabb tehetségeket is fel lehessen kutatni.

A zsűri részéről Batta András zenetörténész, a Zeneakadémia volt rektora “a reménység alapítványának” nevezte a most megalakult Kis Virtuózok Alapítványt, amelynek segítségével a gyerekeket tovább szeretnék szerepeltetni, itthon és külföldön “koncerteken megmutatni”. Úgy vélte, hogy a Virtuózok fantasztikus élménnyel ajándékozta meg a társadalom széles rétegeit, beleértve a muzsikustársadalmat is. “Ennek a műsornak ma este vége lesz, de el is indul valami új az alapítvány révén” – hangsúlyozta.

A Virtuózok péntek esti fináléjában a közönség szavazhat arról, hogy a három korcsoport győztese – a kicsiknél Boros Misi zongorista, a tiniknél Lugosi Dániel Ali klarinétos, a nagyoknál Gyöngyösi Ivett zongorista – közül ki nyerje a 12 millió forintos fődíjat. A finálét szombat este nagyszabású gálaest követi a SYMA csarnokban, ahol a Virtuózok zsűritagjai közül Miklósa Erika, Szenthelyi Miklós és Kesselyák Gergely is színpadra lép, valamint újra láthatóak lesznek a műsor ifjú tehetségei is, hiszen az összes középdöntős versenyző szerepet kap a koncerten.

(MTI-EMMI)

Virtuózok

Balog Zoltán átadta a Nemzetiségekért díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából Nemzetiségekért díjakat adott át 2014. december 18-án, a Pesti Vigadóban.

A miniszter köszöntőjében hangsúlyozta: vannak olyan emberek és népcsoportok hazánkban, akiknek kettős identitása van és egyszerre büszkék arra, hogy magyarok és egy nemzetiség tagjai. „A kettős identitásban lelki és szellemi tartalék van, amire szüksége van Magyarországnak és a magyar kultúrának” – fogalmazott a tárca vezetője.

Balog Zoltán kiemelte: Magyarország legnagyobb gazdagsága az emberi erőforrásban rejlik, amelyet a díjazottak is megjelenítenek. „Büszkék lehetünk, hogy Magyarországon 13 nemzetiség él együtt egyenlő jogokkal, akik a maguk sajátosságaival, hagyományaikkal és kultúrkincsükkel gazdagítják a magyar és az egyetemes kultúrát” – hangsúlyozta a miniszter.

Soltész Miklós kiemelte: a díjazottak a nemzetiségek követei és tovább kell erősíteni azt a szerepet és feladatot, amit elmúlt évek, évtizedekben felvállaltak. Kultúrájukkal, nyelvükkel, hitükkel legyenek békekövetek Magyarországon és a Kárpát-medencében – fogalmazott az államtitkár – mondta az államtitkár.

A Nemzetiségekért díjat azok a személyek, szervezetek vagy nemzetiségi önkormányzatok vehetik át, akik, illetve amelyek példaértékű munkát végeztek a magyarországi nemzetiségek érdekében közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos területen vagy a tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági önszerveződésben.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Nemzetiségekért díjat adott át:

Husztiné Nagy Ágnes részére, a szatmári német nemzetiségi közösség hagyományainak és kultúrájának ápolásáért, fenntartásáért;

Lakatos Mónika, a Romengo együttes énekesnője részére az autentikus roma zenei és néptánc hagyományok ápolása, megőrzése és átadása területén végzett tevékenységéért,

Tóth Tiborné részére, a tuzséri cigányság érdekében végzett hitoktatói, ifjúságnevelő és szociális munkája, önkéntes tevékenysége elismeréseként,

Prof. Dr. Gerhard-Dieter Seewann részére, a magyarországi németség identitásának erősítéséért és a multietnikus együttélés objektív történeti feltárásáért;

Sutyinszki János, zenepedagógus, karnagy, zeneszerző részére, a szlovák nemzetiségi népdal és zenei kultúra ápolásáért és megőrzéséért,

Broś Stanisław Wojciechné részére, a magyarországi lengyel nemzetiség érdekében végzett sokoldalú munkájáért,

Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület részére, a hazai és határon túli magyarörmények kulturális identitásának fenntartásáért,

Kariatidák Görög-Magyar Nők Kulturális Egyesülete részére, a magyarországi görögök kultúrájának és hagyományainak ápolásáért és megismertetéséért,

„Opanke” Szerb Hagyományőrző Kulturális Egyesület részére, a szerb néptánc hagyományok három évtizedes magas szintű ápolásáért és megőrzéséért,

Rromanes Egyesület részére a Hodászi Roma Tájházon keresztül a vidéken élő romák integrációjáért, a roma népi kultúra és folklór megőrzéséért.

Budapest, 2014. december 18.

Befejeződött az EMMI karácsonyi adománygyűjtő akciója

Öt mikrobusznyi adományt és ajándékot gyűjtöttek össze az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai hátrányos helyzetű térségekben élő rászoruló emberek számára.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az adományok útnak indítása előtt tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az EMMI egyik legfontosabb feladata, hogy segítsen a hátrányos helyzetben élő embereken. A minisztérium munkatársai 2012 óta minden évben, karácsony közeledtével több hétig gyűjtenek a rászorulók számára. Az idei gyűjtés sikeresebb volt a tavalyinál, mivel öt mikrobusznyi adományt, ajándékot tudnak eljuttatni rászoruló embereknek még karácsony előtt – emelte ki.

Az adományokat a Türr István Képző- és Kutató Intézet és a Református Szeretetszolgálat segítségével juttatják el többek között Baranya megyébe, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, Kárpátaljára. Az idei gyűjtési akcióhoz az EMMI felhívására más minisztériumok, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársai is csatlakoztak.

Budapest, 2014. december 17.

Karácsonyi adománygyűjtés

A Konrad Adenauer Alapítvány kapta a Polgári Magyarországért Díjat

A német Konrad Adenauer Alapítvány kapta az idei – tizedik alkalommal odaítélt – Polgári Magyarországért Díjat. Az elismerést Frank Spengler, a szervezet magyarországi képviseletvezetője vette át Mádl Dalmától, az első díjazottól és Balog Zoltántól, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) kuratóriumának elnökétől, az emberi erőforrások miniszterétől kedd este a Gellért Szállóban.

Balog Zoltán ismertetése szerint a kuratórium a díjat a német-magyar kapcsolatok előmozdításért, a polgári közéleti kultúra erősítéséért, a jobbközép német és magyar pártok közötti együttműködés elmélyítéséért, az alapítvány német és nemzetközi kapcsolatai fejlesztésének elősegítéséért, a valóságnak megfelelő magyar országkép kialakításáért tett erőfeszítései elismeréseképpen ítélte oda a Konrad Adenauer Alapítványnak.

A kuratórium elnöke a PMA szövetségesének nevezte a német alapítványt, és arról beszélt, hogy a szervezet valódi barátként több mint két évtizede úgy van jelen Magyarországon, hogy egyrészt megpróbálja itteni szemmel látni a magyar valóságot, másrészt azt is közvetíti, hogy szerinte milyen az. Azt mondta, a polgári önszerveződésnek, értékközösségnek olyan időszakokban van jelentősége, mint most, amikor a nemzetközi politika kilengéseket mutat.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke méltatásában arról beszélt, hogy az alapítvány misszióként egyfajta kapocs szerepet tölt be Magyarország és Németország között. Amikor Magyarországot Európa-szerte támadások érték a Konrad Adenauer által is vallott hagyományos európai értékekhez való ragaszkodás miatt, akkor az alapítványra mindig lehetett számítani – tette hozzá. Szavai szerint amikor képtelen vádak fogalmazódnak meg Magyarországgal szemben, akkor az alapítvány és munkatársai mindig tárgyilagosan, a valóságnak megfelelően értékelik a magyar politika történéseit, és még akkor is kiállnak Magyarország, a magyar emberek érdekei mellett, amikor az nem divat Európában, és azt csak kevesen teszik meg.

Az Országgyűlés elnöke Magyarország jó barátjának nevezte az alapítványt, és köszönetet mondott azért is, hogy bár a szervezet mögött Európa legnagyobb és legerősebb országának kormányzópártja áll, mégsem nagyhatalmi mentalitással fordult a magyar partnerei felé, hanem mindig megértéssel és segítő szándékkal. Kövér László szerint az alapítvány hitelesen és szakszerűen élteti névadójának eszmei és politikai hagyatékát. Hangsúlyozta, hogy Konrad Adenauer nemcsak az NSZK első kancellárja volt, hanem érték- és irányválasztásai a mai napig meghatározzák a német bel- és külpolitikát. Kitért arra is, hogy az alapítvány a kommunista diktatúra után meghatározó szereplője lett a magyar közéletnek, és már a kezdetektől a kereszténydemokrata értékrend mentén támogatta a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság hazai megszilárdítását és Magyarország európai integrációját.

Frank Spengler a díjat megköszönve arról beszélt, hogy az eddigi szellemben, és ha lehet, még intenzívebben kívánják folytatni a két ország közötti együttműködést és hídépítő munkát, amelyben szerinte Kövér Lászlónak is nagy szerepe volt. A Konrad Adenauer Stiftung magyar nyelvű oldalán a szervezet magyarországi tevékenységéről az olvasható, hogy 1990 óta van irodája Magyarországon, céljuk pedig az, hogy hozzájáruljanak a demokratikus fejlődés stabilizálódásához, támogassák a szociális és piacgazdasági rend értékeit és azokat a projekteket, amelyek az ország európai, atlanti és nemzetközi integrációját segítik.

A PMA 2005-ben hozta létre az életműdíjnak is tekinthető Polgári Magyarországért Díjat. Az alapítvány minden évben egy olyan közösségnek vagy személynek adományozza az elismerést, aki tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, ezáltal Magyarországot, a magyarságot, annak valamely adott közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, valamint tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget.

A Polgári Magyarországért Díjat a korábban Mádl Dalma (2005), Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos (2006), Ékes Ilona és Gaudi-Nagy Tamás (2007), Kopp Mária és Skrabski Árpád (2008), Lezsák Sándor (2009), Wilfried Martens (2010), Duray Miklós (2011), a Békemenet (2012), Füsi Csaba és Miletics Andrea, Szilvágyi Gergely, valamint a kárpátaljai Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltók kapták (2013). A díjazottak bronzplakettet és oklevelet kapnak, az elismeréssel járó juttatás összege az idén hárommillió forint.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Reneszánsz koncerttel zárult Budapesten az olasz EU-elnökség programja

Az olaszországi La Rossignol együttes Zenék és táncok a reneszánsz Európában című koncertjével zárult a 2014. második félévi olasz EU-elnökség magyarországi programja hétfő este a budapesti Olasz Kultúrintézetben.

Köszöntőjében Maria Assunta Accili magyarországi olasz nagykövet emlékeztetett arra, hogy hamarosan Lettországnak adják át a soros uniós elnökséget, majd köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért az támogatta az olasz elnökség törekvéseit. “Csak együtt tudjuk megoldani azokat a politikai, gazdasági és társadalmi problémákat, amelyekkel a ma Európájának szembe kell néznie” – hangsúlyozta. Maria Assunta Accili felidézte: ezt a félévet Olaszország arra is szánta, hogy a közös európai kulturális gyökerekre emlékeztessen. A La Rossignol előadása ízelítőt ad abból a régizenéből, amely a korabeli Európa minden uralkodói udvarában szólt, “a kultúránknak ugyanis már akkor sem voltak határai, mielőtt létrejött volna a schengeni övezet” – jegyezte meg a diplomata.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta, az olasz elnökség egyik legfontosabb prioritása a kultúra volt, így nem lehet véletlen, hogy ebben a félévben sikerült elfogadni a 2015-2018-as időszak európai Kulturális Munkatervét. “Olaszországban úgy érzem, az ott a mi kultúránk. Természetesen az olaszoké, de a miénk is, minden európaié” – hangsúlyozta, hozzátéve: Olaszországban különösen mélyen át lehet élni azt, hogy mit jelent az egység a sokféleségben. A miniszter idézte Kodály Zoltán egy mondását, amely szerint a kultúrát nem lehet örökölni, azt minden nemzedéknek újra meg újra meg kell szereznie magának. “Éppen erről szól az olasz reneszánsz, a kultúra újrateremtéséről” – mutatott rá Balog Zoltán.

Gina Giannotti, az Olasz Kultúrintézet igazgatója a La Rossignolt bemutatva emlékeztetett arra, hogy az együttes korhű ruhákban és hangszereken adja elő a reneszánsz Itáliából, illetve Európából származó zenéket és táncokat. A reneszánsz volt az az időszak, amikor az itáliai kultúra a legnagyobb hatást gyakorolta az európai kultúrára, így egy reneszánsz est méltó zárása az olasz EU-elnökség félévének is – emelte ki Gina Giannotti.