Az Isten azt akarja, hogy a magyarok kiválasztottak legyenek és benne legyenek az élet közepében – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a romániai Bere (Berea) felújított református templomában augusztus 16-án.

A politikus, református lelkész igehirdetésében szorongató érzésnek nevezte, hogy a magyar nemzet az idők folyamán az “élet közepéről” a történelem szélére került, ezzel pedig a Partiumban élő magyarok is a periférián, Magyarország és Románia közé szorulva érezhetik magukat. A Partium neve az önismeretre és az alázatra vall, de azt üzeni számára az ige, hogy ez a vidék akkor is középen van, ha csak egy résznek is érzi magát, azaz “kézbe van véve” – fogalmazott Balog Zoltán. A miniszter szavai szerint “ha követjük az Isten igéjét, akkor rájöhetünk, hogy a magyarok sorsát, sodortatását nem a történelem alakítja”, nem Washingtonban, Moszkvában, Bukarestben vagy Budapesten intézik, hanem ott, ahová a templomnak a tornya mutat. Azért mutat felfelé, hogy “tudd, hogy a te sorsodat ott intézik Jézus Krisztus által” – mondta a miniszter, hozzátéve, “a te sorsod a megtartatás, a te sorsod az élet, a te sorsod a megmaradás”.

Balog Zoltán szavai szerint az egyháznak az a küldetése, hogy egyfajta felemelt mutatóujjként, figyelmeztető jelként ott legyen a világban, a tágabb és szűkebb közösségekben és rámutasson arra az igazságra és teljes üdvösségre, ami nélkül az élet nagyon keveset érne. Az egyház szolgálata mellett Istennek és a Bibliának a szava is egy mutatóujj – folytatta -, egy igazodási pont, amely egyedül az üdvösség szerzőjére, a szabadítóra, Jézus Krisztusra mutat. Ez a rámutatás azonban nemcsak például a papok, hanem “mindannyiunk dolga”. Ezért figyelni kell az Isten által elmondottakra, mert ha nem így teszünk, akkor elsodródunk a célunktól – figyelmeztetett a tárcavezető. Az összefogás fontosságára utalva a miniszter jelezte, “ha együtt vagyunk és együtt maradunk, akkor nagy baj már nem történhet.”

A magyar-román határ mellett, Nagykároly (Carei) közelében fekvő Bere református műemlék templomát a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, mintegy 100 ezer euró költséggel újították fel. A munkálatok során a templom falain páratlan, Zsigmond-korabeli freskókra bukkantak. A szentelési ünnepségen Balog Zoltán mellett részt vett és beszédet mondott Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, illetve több világi és egyházi méltóság is.

 MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Több mint kétmilliárd forint állami és uniós támogatással 24 tantermes iskolát és óvodát épít a katolikus egyházmegye Szombathelyen. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az épületegyüttes alapkövének hétfői elhelyezésekor elmondta: napjainkban meghaladja a 215 ezret az egyházi oktatási-nevelési intézményekben tanuló gyermekek száma.

A miniszter hangsúlyozta: 1989-ben arra volt szükség, hogy új erőre kapjon az egyházi oktatás, mivel az elnyomás évei idején korlátozták az egyházi iskolák számát. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy éppen huszonöt évvel ezelőtt nyílt meg újra a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, amely a rendszerváltoztatás hírnöke volt. Azóta – tette hozzá – óriási fejlődés történt: jelenleg több mint 215 ezer gyermek tanul egyházi intézményekben.

Szólt arról is, hogy míg 2010-ben négyszáz egyházi iskola volt az országban, napjainkban ezret tartanak fenn az egyházak. Mindez a több ezer éves pedagógiai tapasztalat és eredmény elismerését, valamint az egyházi oktatás több ezer éves sikerét is jelenti. Mutatja egyúttal azt is, az állam bízik abban, hogy az egyházak ma is képesek azt a többletet hozzáadni a neveléshez, amely az életre neveléshez elengedhetetlen. Az iskola sikerét sok mindenen le lehet mérni, de az igazi siker a családokkal összefogva megtanítani a gyermekeket arra, hogy biztos alapokra építkezve tudjanak örömmel, szabadon élni – hangsúlyozta a miniszter.

Veres András megyés püspök köszönetet mondott a pályázati támogatásért a kormánynak. Kiemelte: a mostani két, rossz állapotú épületben a testnevelésre csak két tornaszobában, illetve az udvaron volt lehetőség, a jövő évtől viszont 1350 négyzetméter alapterületű tornacsarnokban sportolhatnak a gyermekek.

A több mint 8 ezer négyzetméteres épületegyüttest jövő szeptemberben adják át.

MTI

Fotó: Bartos Gyula

A Biblia a magyar kultúra elidegeníthetetlen része – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere augusztus 5-én Szegeden, ahol magyar bibliatörténeti kiállítás nyílt.

A szentírás nélkül nem lehet megérteni a magyar kultúrát, a művészetet, nem beszélve a magyar nyelvről, amelynek sok fordulata a bibliai nyelvből, annak fordításából, elsősorban Károli Gáspártól származik – mondta a politikus az Újszövetség Kutatók Társasága (SNTS) idei konferenciájához kapcsolódva a Szegedi Tudományegyetem tanulmányi és információs központjában megrendezett kiállítás megnyitóján.  Napjainkban kérdés, mennyire aktuális a Biblia, és milyen segítséget tud nyújtani a keresztény kultúra a jövő Magyarországának építésében – mondta a miniszter.

A keresztény kultúráról, a keresztény értékekről a források ismerete nélkül nem lehet beszélni, ezek közül pedig a legfontosabb a szentírás – közölte Balog Zoltán. “Komoly megtiszteltetés, hogy több száz bibliakutató, elsősorban az Újszövetséggel foglalkozó szakember érkezett Magyarországra, Szegedre. Amikor a tudósokkal a szentírással foglalkoznak, nekünk is szolgálatot tesznek. Az, hogy mi az aktuális a szentírás üzenetéből, hogyan tud a Biblia segíteni a 21. században, nem csak Magyarország ügye, hanem Európáé is, amely keresztény gyökerekre alapul” – fejtette ki a politikus.

A tárlat számos érdekességet mutat be Szent Gellért korától egészen napjainkig, beleértve a legújabb, Simon László bencés rendi szerzetes által fordított újszövetségi szentírásig. Az Újszövetség Kutatók Társasága (SNTS – Studiorum Novi Testamenti Societas) keddtől szombatig rendezi Szegeden a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Szegedi Tudományegyetem szervezésében nemzetközi bibliatudományi konferenciáját.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Bibliatörténeti kiállítás Szegeden, 2014. 08. 05-én

Hűséges Istenünk!

Köszönjük, hogy imádkozhatunk Hozzád! Köszönjük, hogy létezik a nyelv, és az a forma, melyben nem kell, és nem szabad diplomatikusnak lennünk. Köszönjük, hogy létezik az érintkezési mód veled és egymással, ahol nem kell politikailag mérlegelni, kisandítani a hallgatóságra, várható reakciókat beszámítani. Hanem mondhatjuk a lényeget. Mondhatjuk azt, ami az életünk lényegéből jön, lehet az a szánkon, ami a szívünkön.

Most fájdalom és gyász van a szívünkben. Fájdalom, mert újra és újra gyilkos indulatok ébrednek ebben a világban. Ember támad emberre. Magyar támad magyarra, magyar támad cigányra. Megszületik a másik elutasítása, s az elutasításból megsemmisítés lesz. Pedig Te egy vérből, egy földből teremtettél bennünket, mindannyiunkban a Te lelked, a Te szellemed lakik. És mégis, újra és újra vannak gyilkosok, és vannak áldozatok. Gyászoljuk az áldozatokat. S közben erőt kérünk tőled mindarra, amire a gyász kötelez. Erőt kérünk az itt maradottak vigasztalására és segítésére. Erőt kérünk a tettesek és indulataik néven nevezésére, jelenjelen meg ezek az indulatok bárhol, bármikor, bárkinek a szavaiban és tetteiben. Erőt kérünk, hogy tudjunk azokhoz szólni, azokat megszólítani, tanítani, nevelni, akik ma még nem értik, hogy nem lehet egyesek bűnéért egy népet, népcsoportot kollektívan felelőssé tenni, mert ha erre az útra lépünk, zsákutcába jutunk. Elzárjuk a kiutat a nyomorból, a mélységből felfelé. Bölcsességre van szükségünk, hogy az áldozatok ne maradjanak pusztán áldozatok, hanem felfedezzék magukban az erőt, kezükbe vegyék sorsukat, urai legyenek saját életüknek. Tedd, hogy akinek a dolga a segítség, az segítsen. Tedd, hogy akinek a dolga a tettesek néven nevezése, az igazságosan vádoljon. Tedd, hogy akinek meg kell bocsátani, meg tudjon bocsátani. Tedd, hogy akinek szeretni kell, az tudjon szeretni.

Fiadért kérünk, aki meghalt, mert szeretett. Feltámadt, mert szeretett.

Amen

(Ökumenikus megemlékezésen hetven évvel a roma holokauszt, öt évvel a kislétai gyilkosság után a Sant’Egidio Közösséggel a Jézus Szíve templomban, 2014. augusztus 3-án.)