hírek címkéhez tartozó bejegyzések

Semmelweis-díjat vett át Czeizel Endre orvos, genetikus

Semmelweis-díjat vett át Czeizel Endre orvos, genetikus Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől és Zombor Gábortól, az EMMI egészségügyi államtitkárától augusztus 28-án Budapesten.

 Az ünnepélyes díjátadón Balog Zoltán utalt rá, hogy Czeizel Endre egy könyvében azt írta: “az embereket boldoggá leginkább a szerelem, kiegyensúlyozottá a jó magánéletük, megelégedetté pedig a gyermekeik tehetik”. Hozzátette: valóban a gyermek a legnagyobb ajándék, és a professzor fáradhatatlanul küzdött azért, hogy ebben az ajándékban minél több család részesülhessen. Czeizel Endre segített abban is – mondta -, hogy a gyermekvállalásról hozott döntések tudatosabbak és felelősségteljesebbek legyenek. Olyan televíziós műsorokat készített, amelyek a családtervezés, a gyermekvállalás korszerű módszereit közvetítették, de valamilyen módon mégis közük volt ahhoz az ősi tudáshoz, amelyet a szülők továbbadnak gyermekeiknek, a következő generációnak. A tárcavezető hangsúlyozta: a címzetes egyetemi tanár könyveiben kutatta a magyarság genetikáját, a művészetek és tudományok nagyjai rendkívüli tehetségének eredetét, létrehozta a veleszületett rendellenességek országos nyilvántartását, az úgynevezett kóroki monitort, kiépítette a genetikai tanácsadást, kidolgozta az optimális családtervezési modellt, és elterjesztette Magyarországon a fejlődési rendellenességeket megelőző magzatvédő vitaminok alkalmazását. A miniszter azt mondta: “magyar sors az ilyen”, hogy Czeizel Endre munkásságát először külföldön, az Egyesült Államokban ismerték el. Kiemelte: sok ember fejében és könyvespolcain, az ismeretterjesztő irodalomban ott van az a tudás, amelyet neki köszönhet a világ a genetika és az orvostudomány területén.

Czeizel Endre az ünnepségen azt mondta: nagy megtiszteltetés a Semmelweisről elnevezett díjat átvenni, mert orvosi egyetemi tanulmányai alatt Semmelweis Ignác lett a példaképe, “vezérlő csillaga”, miatta fordult a szülészet, majd a genetika felé is, mindig próbált, amennyire tudott, hozzá méltó lenni. Azt mondta: “egy picit hadd legyen szerénytelen”, de emlékeztet rá, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világon évente 400 ezer gyermek azért nem születik nyitott gerinccel, mert a magzatvédő vitaminokkal sikerült igazolni, hogy van megelőzés is, nem csak “modern Taigetosz”. Hozzátette: jó lenne, ha a magyar emberek megértenék, hogy bár a “társadalmi halhatatlanság” csak keveseknek adatik meg, a “biológiai halhatatlanság” elvileg mindenkinek jár, de ehhez gyermekek kellenek, mert, mint mondta, nekik “adjuk át génjeinket, szeretetünket, tudásunkat”. 

Czeizel Endre 1935-ben született Budapesten. 1959-ben szerzett diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Attól az évtől az Országos Közegészségügyi Intézetben a humángenetikai és teratológiai osztály munkatársa lett, és az öröklött (veleszületett) rendellenességek okait kutatta. 1973-ban lett a humángenetikai és teratológiai laboratórium (1984-től osztály) főorvosa és a WHO együttműködési központ igazgatója. Fő kutatási területe a veleszületett rendellenességek kutatása és megelőzése. 1996 és 1998 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója volt. 1973 óta végzett genetikai tanácsadást. A főváros XIV. kerületében megalapította a Családtervezési Központot. Czeizel Endre 1966-ban lett az orvostudomány kandidátusa, 1978-ban akadémiai doktor. Több más kitüntetés mellett 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2005-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 2000-ben az Egyesült Államokban neki ítélték oda – megosztva – a Kennedy-díjat, amelyet a Kennedy Alapítvány ötévenként adományoz a testi és lelki fogyatékosságok megelőzéséért végzett kiemelkedő tevékenységek elismerésére, egyben a magzatvédő vitaminnal kapcsolatos kutatásait is méltányolta.

MTI-EMMI

 Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán: minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy sikeres legyen az új tanév

Minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy sikeres legyen a következő tanév – mutatott rá az emberi erőforrások minisztere kedden a fővárosban rendezett szakmai tanévnyitón. Balog Zoltán kiemelte: tiszteletre méltó fegyelmezettséggel küzdik végig a pedagógusok a köznevelés megújítását, amely az elmúlt 25 év legnagyobb átalakítása.

Megjegyezte: ugyanakkor minden megújítási folyamat konfliktusokkal jár, és az eredmények nem egy-két év múlva jelentkeznek. A megújulás nem pont-, hanem rendszerszerű, és a cél egy erős nemzeti középosztály kiépítése, amely képes “magával húzni azokat”, akik még nem tartoznak oda. Hagyomány és modernitás a meghatározó stratégiai értékek – vélte Balog Zoltán, aki azt szeretné, ha az intézményi reform a tartalmi kérdések felé fordulna és versenyképes tudást tudnának a diákoknak biztosítani. Jelezte, hogy a lakóhely, régió kultúrájára most először kiemelt hangsúlyt fektetnek.

A pedagógus életpályáról a miniszter azt mondta: a változások közepén járnak, de bízik benne, hogy az előnyöket már érzékelik. Fontos, hogy az intézményfenntartó rendszer és a pedagógusok között itt is erősítsék az együttműködést. Kitért a Klebelsberg ösztöndíjprogramra is, amelynek keretei között majdnem 500 pedagógus képzi magát komoly állami támogatással. Az új tankönyvekről szólva azt mondta: felelősséget éreznek a minőségi javulásért és az elvárt takarékossági szempontokat is megemlítette.

Balog Zoltán szólt arról is: a több mint ezer éves magyar oktatás erős talapzaton áll, alapja az egyik oldalon a hagyományok tisztelete, a másik oldalon az új tudás befogadása. Mindazok az intézkedések, amelyet a kormány a köznevelési rendszer újraszervezése során tett egyszerre épülnek a hagyományainkra és a 21. század új tudására. A magyar oktatás mindig képes volt a megújulásra és tisztelte a hagyományokat. Előbbi a köznevelés egyik legfontosabb képessége – állapította meg.

Kiemelte: az átfogó köznevelési stratégia megvalósításához mindenekelőtt bizalom szükséges, a pedagógusok és a szakmai irányítás, a kormány, valamint a pedagógusok és a szülők, a szülők és a kormány között. Szavai szerint rendelkezésre áll minden ahhoz, hogy sikeres legyen a következő tanév: a hit abban, hogy összefogással meg tudják valósítani a céljaikat, a szándék a partnerségre, az együttműködésre, a bizalom és a szükséges infrastruktúra, taneszközök, tantermek, megfelelő tantervek és a pedagógusok.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár azt mondta: a köznevelési rendszernek és iskolának a tudás mellett identitást is kell adnia. A köznevelés megújítása ezt a célt szolgálja – rögzítette. Jelezte: a most induló tanévben osztálytermi gyakorlat során próbálják ki az új tankönyveket, a tananyagfejlesztés ugyanakkor egy több éves folyamat. Azt kérte, a pedagógusok segítsék ezt tapasztalataikkal. A szakmai tanácsadás és tanfelügyelet rendszere megújul, ami fontos biztonságot adó intézkedés – mutatott rá.

A pedagógus életpályáról kiemelte: hosszú idő után először kapnak a minőségi fejlődést is díjazó, egzisztenciális elismerést a pedagógusok, amely a társadalomban helyén kezeli az elvégzett munkájukat. Minden a gyermekekért történik – fogalmazott az államtitkár, aki hozzátette: az iskolában elsősorban a gyermekek a fontosak, értük zajlik a tananyagfejlesztés és az infrastruktúra megújítása is.

Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár a hároméves kortól kötelező óvodáztatás kapcsán kiemelte: az óvónők számát is növelni kell az infrastruktúra fejlesztése mellett. A helyettes államtitkár a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó programokat is sürgetett.

Sipos Imre helyettes államtitkár a változásokról elmondta: integrált elektronikus nyomon követő rendszert vezetnek be a sajátos nevelési igényű gyermekek intézményváltásához kapcsolódva. A szakszolgálati intézményekben dolgozóknak is biztosítják a pótszabadság intézményét, és feladatként említette a fizikai állapotfelmérés pontosítását, kiegészítését. Ezt az első négy évfolyamon és felnőttképzésben nem, de egyébként a teljes köznevelési rendszerben elvégzik. Előkészítés alatt van egy rendeletmódosítás, miszerint a közösségi szolgálat “az otthoni településen” is elvégezhető lesz a jövőben. Idegen nyelveket, testnevelést és művészeti tárgyakat nem csak mesterfokozatú végzettséggel lehet majd tanítani a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban.

Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta: az első tanfelügyeleti ellenőrzések 2015. januárjától indulnak, elsősorban annál a 18 ezer pedagógusnál, akik bekerültek a minősítési tervbe, s lesznek intézményvezetői ellenőrzések is.

(MTI, EMMI)

Balog Zoltán: aki iskolát épít Kárpátalján, az maradni akar

Aki iskolát épít, az maradni akar, és azt akarja, hogy mások is maradjanak, akik az iskolába járnak – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton a Beregszászhoz közeli Nagyberegen, ahol felavatta a helyi református líceum felújított és kollégiummal kibővített épületét.

A református családi csendesnapon megtartott avatási ünnepségen elmondott beszédében Balog Zoltán, aki kétnapos hivatalos látogatást tett Kárpátalján, hangsúlyozta: aki iskolát épít Kárpátalján, az azt is szeretné, ha a világnak ezen a táján lenne megmaradás. Ezt akarja az egyház, ezt szeretné a magyar kormány is – tette hozzá. Emlékeztetett: a menni vagy maradni kérdése nagyon nehéz emberi döntés, amelybe sem Budapestről, sem máshonnan nem szabad beleavatkozni. De ha megszületik a szabad döntés a maradás mellett, akkor a magyar kormány, a kárpátaljai magyar vezetők és az egyház dolga, hogy lehessen maradni, anyanyelven tanulni, hogy magyar közösségben lehessen dicsérni az Istent, és a magyar családoknak legyen esélyük az életre a jövőben is – fogalmazott.

A miniszter megjegyezte, hogy mások mellett a kárpátaljai magyaroknak is különböző forgatókönyvekre kell felkészülniük. Van olyan forgatókönyv, amelyre gondolni sem merünk, de föl kell rá készülni, ahogy föl kell arra is készülni, ami jó – folytatta. Balog Zoltán szerint az utóbbi példája a 21 éve alapított Nagyberegi Református Líceum, amely ötéves munka eredményeként – a magyar kormány és külföldi református testvéregyházak anyagi támogatásával – megújult és 120 fős modern kollégiummal bővült. A tárcavezető örvendetesnek nevezte, hogy Kárpátalján egy közösség kinőtte a régi iskolaépületet. Mint mondta, a megmaradáshoz iskola, munkahely, közösség kell, és “Nagyberegen van iskola, van közösség, s remélhetőleg van megélhetést biztosító, tisztességgel honorált munkahely”.

Mindennek nagyon fontos feltétele a béke – mutatott rá, hangsúlyozva: “ne hagyjuk, hogy a fegyvereké legyen az utolsó szó, hogy egyesek hatalomvágya a többség békevágyát elnyomja”. A béke fontos feltétele a magyarok együttműködése, így mindannyiunk közös érdeke, hogy Kárpátalján minden magyar együtt akarja a békét, együtt akarja a magyarság megerősödését – mondta. Úgy vélte, természetes, hogy különböző vélemények vannak, de most különösképp megengedhetetlen a “széthúzás luxusa”. Most nem a veszekedés ideje van, hanem az összefogásé, mert választások jönnek – hangoztatta, kiemelve, hogy a kárpátaljai magyaroknak, Magyarországgal együtt, egy irányban kell gondolkodniuk, hogy “erős képviselőjük” legyen a kijevi parlamentben. “Ha ehhez segítségre van szükség, azt mi meg tudjuk adni, de ezt kivívni, kiharcolni csak önök tudják, önöknek lehet” – emlékeztette hallgatóságát a miniszter.

“A béke megtartásáért a magyar közösségen belül a legtöbbet azzal tehetjük, ha folytatjuk az építkezést. Azt tudom ígérni a magyar kormány nevében, hogy folytatjuk az építkezést Kárpátalján az egyházközösségekben, a beregszászi főiskolán, a családsegítőkben, s mindenütt, ahol a magyar életnek a megtartására és a megerősítésére van szükség” – zárta avató beszédét Balog Zoltán.

A családi csendesnapi rendezvényen tartott előadásában a miniszter arról biztosította közel ötezer fős hallgatóságát, hogy Magyarország, a magyar kormány nem hagyja magukra a “kárpátaljai magyar testvéreket”. Kifejtette: a kárpátaljai magyar közösség támogatása érdekében most a kapcsolatok erősítésére van szükség.

(MTI, EMMI)

Fotó: Bartos Gyula

Kárpátalja – második nap

Balog Zoltán: a kárpátaljai magyarságnak tudnia kell, hogy az anyaország odafigyel rá

Magyarország mindenekelőtt azokon a stratégiai  területeken igyekszik támogatni a kárpátaljai magyarságot, amelyek kulcsfontosságúak a közösség megmaradása szempontjából  – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere magyar pedagógusok előtt pénteken Beregszászon. Balog Zoltán hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarságnak tudnia kell, hogy az anyaország odafigyel rá.

A kétnapos hivatalos kárpátaljai látogatáson tartózkodó Balog Zoltán Beregszászon felavatta a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) felújított székházát, amelynek a rekonstrukciójához közel 13 millió forinttal járult hozzá az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Az átadási ünnepség után a miniszter megbeszélést folytatott a KMPSZ választmányával, amelyen a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás időszerű problémáit tekintették át.

A tanácskozáson Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatásnak nyújtott sokrétű támogatásért, és vázolta azokat a tanüggyel kapcsolatos gondokat, amelyeknek a megoldásához az anyaország segítségét kérte.

Válaszában Balog Zoltán hangsúlyozta: a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a kárpátaljai magyarság helyzetének alakulására a jelenlegi ukrán válság idején. A mostani látogatásommal is azt szeretném jelezni, hogy Magyarország mindenekelőtt azokon a stratégiai területeken  – a politikában, az oktatásban és az egyházak tekintetében – igyekszik támogatni a kárpátaljai magyarságot, amelyek kulcsfontosságúak a közösség megmaradása szempontjából – tette hozzá. Ennek jegyében történtek a Kárpátalja megye vezetőivel történt ungvári megbeszéléseim, a megújult beregszászi pedagógusszékház avatása, és ezt a célt szolgálja a Kárpátaljai Református Egyház által szombaton, Nagyberegen szervezett családi csendes napon való részvételem – emlékeztetett.A találkozót követően a tárcavezető és kísérete felkereste a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, ahol megtekintette a felsőoktatási intézmény bővítési munkálatait.

Korábban Balog Zoltán Ungváron tárgyalást folytatott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetésével. A megbeszélésről az MTI érdeklődésére Brenzovics László, a KMKSZ elnöke elmondta: a szövetség vezetői tájékoztatták a minisztert a kárpátaljai magyarság helyzetéről. Nagyra értékeltük, hogy a magyar kormány szoros figyelemmel követi a kárpátaljai helyzet, a helyi magyar közösség sorsának alakulását, és kifejtettük, hogy jelenleg a kelet-ukrajnai béke megteremtése az elsőrendű feladat, így az európai államoknak, köztük Magyarországnak is ennek elősegítésén kell fáradoznia – közölte. A tanácskozáson a KMKSZ elnöksége a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatással kapcsolatos aktuális kérdéseket is felvetett  – tájékoztatott Brenzovics László.

Az emberi erőforrások minisztere, aki Munkácson tárgyalt Majnek Antal munkácsi római katolikus püspökkel, szombaton a Beregszászhoz közeli Nagyberegen előadást tart a református családi csendes napon, és felavatja a helyi református líceum felújított épületét.

(EMMI-MTI)

Balog Zoltán: Kárpátalja vezetői szavatolják a helyi magyarság biztonságát

„Garanciákat kaptam Kárpátalja vezetőitől a magyar közösség biztonságának és a megye stabilitásának a megőrzését illetően” – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Ungváron, miután tárgyalt a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megye vezetésével.

A kétnapos hivatalos kárpátaljai látogatásra érkezett Balog Zoltánt ungvári hivatalában fogadta Valerij Luncsenko, Kárpátalja kormányzója, majd Ivan Baloga, a megyei tanács (közgyűlés) elnöke. A megbeszéléseket követően a miniszter a sajtó képviselői előtt hangsúlyozta: “Kárpátalja két első számú vezetőjétől külön-külön garanciákat kaptam a magyar közösség biztonságának, Kárpátalja stabilitásának, a megye európai irányultságának a megőrzését illetően. A közbiztonság fenntartásával, a mozgósítással, a területvédelmi alakulat állományának helyben tartásával kapcsolatban megnyugtató válaszokat kaptam”.

A tárcavezető megjegyezte: ,,Az ukrajnai megye vezetőivel való találkozó jelzés a részünkről, hogy számunkra nem mindegy, mi történik a kárpátaljai magyarokkal”. Másfelől, amikor „megbolondul a világ”, ahogy ez Ukrajna keleti részén jelenleg történik, akkor a normalitást kell sugározni, s ha mi idejövünk, az a normalitást, a figyelmet jelenti”. Ezekről a kérdésekről szombaton részletesen is tájékoztatja a kárpátaljai magyarságot azon a többezres rendezvényen, amelyet a Kárpátaljai Református Egyház szervez szombaton Nagyberegen – tette hozzá.

Balog Zoltán és kísérete a kárpátaljai megyeszékhelyen felkereste az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karát, ahol a felsőoktatási intézmény vezetői tájékoztatták a magyar karon folyó fejlesztésekről és a Magyarországgal folytatott együttműködésről. Spenik Sándor, a magyar kar dékánja köszönetet mondott Magyarországnak azért a támogatásért, amelyet a Keleti Partnerség Program keretében nyújtott a kar épületének korszerűsítéséhez.

Kiemelte, hogy Budapest kezdeményező szerepet játszik a visegrádi négyek támogatási programjában is, amelynek keretében a magyar kar könyvtárát szeretnék létrehozni. Elmondta, hogy az öt – humán és természettudományos – szakiránnyal rendelkező karon 260 magyar nemzetiségű diák tanul anyanyelvén. Kérte a miniszter támogatását a tervezett Bercsényi Miklós Kollégium létrehozásához.

A látogatást követően Balog Zoltán az MTI-nek elmondta: a kárpátaljai magyar oktatás szempontjából fontosnak tartja a sokszínűséget, hogy legyen anyanyelvű oktatás ukrán mind állami felsőoktatási intézményben, mind az alapítványi fenntartású II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A két felsőoktatási intézményben folyó munkának erősítenie kell egymást – mutatott rá.

Az emberi erőforrások miniszterének kárpátaljai programja délután Munkácson és Beregszászon folytatódik.

(MTI)

Fotó: Emmi, Bartos Gyula

Kárpátalja – első nap