hírek címkéhez tartozó bejegyzések

Közel 7 milliárd a felsőoktatási intézményeknek adósságcsökkentésre

A Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapnak köszönhetően 12 felsőoktatási intézmény részesül összesen 6,761 milliárd forintos támogatásban, amelyet adósságcsökkentésre használhat fel – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Budapesten, szeptember 29-én.

A kormány 2013 februárjában döntött a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap létrehozásáról, amely a felsőoktatási intézmények belső átszervezéséhez, a fennálló adósságok csökkentéséhez nyújt támogatást. Az Alap forrásainak eddigi felhasználása eredményes volt: az elmúlt két évben stabilizálták helyzetüket a vidéki főiskolák, több felsőoktatási intézményben jelentős szervezeti változtatás történt, továbbá a meghirdetett szakok számának ésszerűsítésére is sor került.

Az Alap 2014-es költségvetése 6,761 milliárd forint, amelyet a szakmai egyeztetéseket követően 12 felsőoktatási intézmény közt osztanak fel. A támogatott intézményektől szervezeti ésszerűsítést vár a tárca.

Az idén támogatott intézmények listája a következő:

 

Sorszám

Intézmény megnevezése

Támogatás összege

(Ft-ban)

1.

 Dunaújvárosi Főiskola

130.000.000

2.

 Eötvös József Főiskola

500.000.000

3.

 Kaposvári Egyetem

600.000.000

4.

 Károly Róbert Főiskola

250.000.000

5.

 Magyar Képzőművészeti Egyetem

150.000.000

6.

 Miskolci Egyetem

300.000.000

7.

 Nyíregyházi Főiskola

1.200.000.000

8.

 Nyugat-magyarországi Egyetem

1.550.000.000

9.

 Pető András Főiskola

151.000.000

10.

 Pécsi Tudományegyetem

1.020.000.000

11.

 Testnevelési Egyetem

350.000.000

12.

 Szolnoki Főiskola

560.000.000

 

 Budapest, 2014. szeptember 29.

A történelmi egyházak képviselőivel találkozott Lázár János és Balog Zoltán Makón

Az egyházaknak a társadalom szervezésében, a közösségépítő munkában vállalt szerepéről volt szó azon a megbeszélésen, amelyet Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, országgyűlési képviselő és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere folytatott vasárnap Makón a történelmi egyházak térségbeli képviselőivel.

Lázár János azt mondta: szakadéknyiak a különbségek a térség települései között. Míg Hódmezővásárhely és Makó az elmúlt években tudott élni a fejlesztési lehetőségekkel, a kistelepüléseken az elvándorlás, a kilátástalanság, az elöregedés nehézségeivel, a megyei átlagot meghaladó szociális kihívásokkal és munkanélküliséggel kell szembenézni.

Balog Zoltán úgy fogalmazott, végre komoly esély kínálkozik arra, hogy átgondolt jövőkép alapján fejlődjön az egyházi és az állami intézmények együttműködése. A miniszter példaként a köznevelési intézmények fejlesztését említette. A beruházások ott valósulhatnak meg, ahol szükség van rájuk, nem annak alapján születik egy fejlesztés támogatásáról döntés, hogy állami vagy egyházi intézményről van szó – mondta.

A kistelepülésekkel kapcsolatban a politikus kifejtette, több helyen “az utolsó civilizációs végpont” az egyház, hozzátéve, sok helyütt, ahol nincs helyben lakó plébános vagy lelkész, a közösség hanyatlásnak indul. Megemlítette, hogy a falvakban komoly közösségmegtartó feladatot töltenek be a háziorvosok is, akik legalább annyira hozzájárulnak  az emberek lelki egészségéhez, mint a testihez.

Balog Zoltán bízik benne, hogy a hittanoktatás az általános iskolákban “az erkölcstannal nemes versenyben” jó pozíciókat tud elérni. Az első évben az érintett szülők 56 százaléka a hittant választotta. Ha a következő években csökken ez az arány, az azt jelenti, nem sikerült az egyházaknak olyan vonzóvá és színvonalassá tenni a hittanoktatást, hogy a szülők vagy a gyerekek azt válasszák.

Balog Zoltán: Az a feladatunk, hogy áldozatból felelősek legyünk

Az áldozat szerep helyett a személyes felelősségvállalást ajánlotta a hallgatóság figyelmébe az emberi erőforrások minisztere a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat konferenciáján, szombaton Szegeden.

“Az a feladatunk, hogy áldozatból felelősek legyünk” – jelentette ki Balog Zoltán, hozzátéve: azon is múlik a ti személyes jövőtök és a magyar nemzet közös jövője is, hogy “be tudjuk-e ezt az utat járni”. “Akkor felelünk meg annak a küldetésnek, amiért megszülettünk, hogy ha felelősséget vállalunk magunkért” – hangsúlyozta a politikus. A negyedik tanévét kezdő szakkollégiumi hálózat hallgatóihoz szólva azt mondta: az igazi elit mindig vállalja küldetését, felelősségét. “Azért vagyunk együtt, hogy ez ne legyen túl nagy teher” – fűzte hozzá.

A miniszter közölte: az állam és a kormány mellett komoly feladat hárul a magyarországi cigányság önszerveződésére. Fontosnak nevezte, hogy minden, saját identitással rendelkező társadalmi csoport körében olyan önszerveződések legyenek, amelyek a saját érdekeik bemutatása mellett alkalmasak és képesek az együttműködésre is. Kitért arra: a magyarországi cigányságnak szövetségeseket kell keresnie, például az egyházakat. A keresztény egyházak ma ebben az ügyben sokkal előrébb járnak, mint akár öt vagy tíz évvel ezelőtt – mondta Balog Zoltán. Szólt arról is, hogy a romák és nem romák együttélésében a konfliktus a kivétel, a pozitív példák vannak többségben, s a média felelőssége, hogy ez utóbbiakat is bemutassa.

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, a magyarországi roma politikában az egyik leginkább előremutató dolog a szakkollégiumi hálózat létrejötte és működése.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Elkezdődött a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat szegedi konferenciája

Elkezdődött szeptember 26-án a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat konferenciája Szegeden. Az ötödik alkalommal megszervezett tanácskozás megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta, a konferencia lehetőséget teremt az őszinte beszédre, egymás meghallgatására és az együttes gondolkodásra. Az egész magyar társadalom érdeke, hogy legyenek olyan értelmiségiek, aki saját világukról hitelesen beszélnek – hangsúlyozta a miniszter. A politikus Vályi Nagy Ervin teológusnak a művész értelmiség feladatáról írt szavait továbbgondolva arra kérte a fiatalokat, váljanak “a magyar-roma világ szeizmográfjává”, és jelezzék, ha jó vagy rossz irányba fordulnak a dolgok.

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat 2011-ben indult el a közös jövőt építő cigány értelmiség képzése érdekében. A hálózatnak a 2012/2013-as tanévben száz hallgatója volt, 2013 őszétől pedig több mint 170 hallgató bevonásával működik. A szakkollégiumok feladata a tehetséggondozás, a sok esetben hátrányos helyzetű hallgatók felsőfokú tanulmányainak támogatása és az, hogy érzékennyé tegyék a diákokat a társadalmi problémákra. Céljuk, hogy olyan, cigány identitásukat megőrző, keresztény értelmiségieket neveljenek, akik sokoldalúan képzettek, szakmai munkájukban magas szintre törekednek, nyitottak a fejlődésre, és elkötelezettek egyházi közösségük képviseletére.

A konferencia megnyitója után a roma holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából előadták a O Zibano (A vonat) című táncdrámát. A miniszter a darab után bemutatta Reinhard Florian Hazavágytam, Kelet-Poroszországba! (Hogyan élte túl a népirtást egy német szintó?) című könyvét.

MTI

Balog Zoltán: egy év alatt csaknem nyolcszáz új óvodai férőhely jön létre

Tizenhét településen csaknem nyolcszáz új óvodai férőhely kialakítása kezdődik meg itthoni forrásból, a 788 millió forintos fejlesztés jövő év augusztus végéig fejeződik be – közölte az Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szeptember 26-án Maglódon, ahol hamarosan megkezdődik egy új óvoda építése.

Balog Zoltán az idén februárban bejelentett köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program keretében májusban kiírt pályázat nyertes településeit ismertetve kiemelte: Maglód az egyik olyan helyszín, ahol folyamatosan nő a gyermekek száma, az új óvoda felépítéséhez a kormány 282 millió forintot biztosít. Hozzátette: a nyertes települések között több olyan van, amely az ország tíz leghátrányosabb térségeinek egyikéhez tartozik. A miniszter azt mondta: 2015 augusztusának végéig négyezer új óvodai férőhely jön létre bővítéssel, illetve új intézmény építésével. A fejlesztések a hazai forrás mellett 13,5 milliárd forint uniós pénzből valósulnak meg. Balog Zoltán utalt arra, hogy 2010 és 2014 között nyolcezer új óvodai férőhellyel lett több az országban. Közölte: Maglód után a legnagyobb támogatást – 132 millió forintot – Sárszentmihály kapja, szintén új óvoda építésére, a csoportok száma pedig Újszentivánon, Szendrőládon, Polgárdiban és Ercsiben emelkedik a legjobban. A miniszter hozzátette: a mostani – meghívásos – pályázaton a nyertesek között van nemzetiségi óvoda is, a pilisvörösvári német óvoda.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár az eseményen arra emlékeztetett, hogy jövő év szeptemberétől minden hároméves gyermek számára kötelező az óvodába járás. Mint mondta, az intézkedés célja az volt, hogy az óvoda segítségével minden gyermeknek lehetőséget teremtsenek a hátrányos helyzet leküzdésére és egyenlő esélyhez juttassák őket. Novák Katalin család- és ifjúságpolitikai államtitkár kiemelte: fontos, hogy a szülők tudhassák, az óvodában jó körülmények között, biztonságban van gyermekük, és megfelelő tartalmú nevelésben részesül. Az államtitkár kitért a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataira: az előző három hónap számai szerint 56,7 százalékos a nők foglalkoztatottsága (2010-ben 50 százalék körül mozgott), a munkanélküliséget nézve pedig a nők esetében 7,9 százalékos a mutató. Hozzátette: ez azt jelzi, hogy a nők szeretnének – és egyre inkább tudnak is – visszalépni a munkaerőpiacra. Tabányi Pál (Maglódi Polgári Kör) polgármester a település növekedését jellemezve arra hívta fel a figyelmet, hogy Maglód 12 ezer lakosának öt százaléka óvodás korú, s mint elmondta, az új intézményre azért van szükség, mert több mint száz gyermeket nem tudtak felvenni. Hozzátette: az új óvoda mintegy húsz új munkahelyet is teremt.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula