hírek címkéhez tartozó bejegyzések

A politikának is szüksége van magaslatokra

Az emberi erőforrások minisztere szerint nemcsak a kultúrának, de a közjó szolgálatát jelentő politikának is szüksége van a magaslatokra. Balog Zoltán erről vasárnap, a felújított szilvásváradi református Kerektemplom átadása alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten beszélt.

A miniszter szavai szerint a templom lépcsőjén feljőve az ember tudja, hogy nemcsak a lába elé kell néznie, hanem felfelé is, mert ez a templom “fölemeli a tekintetet”. A magaslatra azért van szüksége a politikának, a politikusnak, a kormányzati embernek, hogy túllásson a számokon, meglássa az embereket, azokat a közösségeket, amelyek nélkül nem lesz boldogulás ebben az országban – hangsúlyozta. Balog Zoltán úgy fogalmazott, ha körbetekintünk erről a magaslatról, nemcsak a vidéket, a fákat és a hegyeket látjuk, lelki szemeinkkel láthatjuk azokat is, akik valaha itt éltek. Kell olyan hely az életünkben, ahol többet látunk, mint amit a hétköznapokon: innen, a templom magasából látjuk azt, hogy honnan jövünk, és azt is láthatjuk, hogy hová megyünk – mondta.

A Magyarországon egyedülálló, 173 éve épült szilvásváradi Kerektemplom külső felújítására 2012 végén pályázott az egyházközösség. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal uniós forrásból 26 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott, ezt az összeget a gyülekezet ötmillió forinttal egészítette ki. Az idén nyáron befejeződött beruházás keretében megújult a templom külső homlokzata, kicserélték a nyílászárókat, kialakították a vízelvezetést, továbbá kerti bútorokat és információs táblát is kihelyeztek a templom kertjébe.

(MTI-EMMI)

Fotó: Bartos Gyula

Ünnepi koncerttel zárult a 75 éves Lengyel Intézet jubileumi programsorozata

Lengyel-magyar komolyzenei koncerttel zárult pénteken a fennállásának 75. évfordulóját ünneplő Lengyel Intézet születésnapi programsorozata. A Zeneakadémián rendezett esten a katowicei Szymanowski Zeneakadémia szimfonikus zenekara, valamint lengyel és magyar szólisták léptek fel.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ünnepi beszédében a magyar-lengyel barátságról szólva hangsúlyozta: “azért vagyunk itt, mert meg akarjuk ünnepelni újra és újra ezt a különös barátságot itt Közép-Európában, és erre minden alkalom jó alkalom”. Azt szeretnénk, ha ez a barátság addig tartana, ameddig lengyelek és magyarok élnek a világon – tette hozzá. Elmondta, olyan korban élünk, amelyben a kulturálatlanság és a tömegmédia könnyen elrabolhatja tőlünk azt, ami a miénk. Vannak azonban olyan közösségek, intézmények, amelyek nemcsak vigyáznak a régire és becsesre, hanem fogyaszthatóvá és élhetővé teszik a 21. század embere számára az elődök kulturális örökségét – fogalmazott, kiemelve, hogy a 75 éves budapesti Lengyel Intézet is egy ilyen intézmény, hely, közösség, kulturális erő.

A budapesti külföldi kulturális intézmények között egyedülállóan hosszú múltra visszatekintő Lengyel Intézet 1939 májusában kezdte meg működését. A történelem viharait sikerrel átvészelő, különféle formákban és neveken működő intézet 1994-ben kapta vissza eredeti nevét. Hivatalos születésnapján, május 23-24-én szabadtéri programokkal ünnepelte az évfordulót. A születésnapi programsorozat záróakkordjának szánt péntek esti koncertet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel közösen rendezte az intézet. A koncert programjában a két ország kiemelkedő zeneszerzőinek művei csendültek fel fiatal és tehetséges lengyel és magyar művészek tolmácsolásában.

A koncerten a katowicei Szymanowski Zeneakadémia szimfonikus zenekara játszott, a nyitó Dohnányi-darab szólistája Karasszon Eszter zeneakadémiai hallgató volt, míg Andrzej Panufnik zongoraversenyének magánszólamát a 2013-as brüsszeli Erzsébet-versenyen zongora kategóriában harmadik helyet elért Mateusz Borowiak játszotta. A koncert zárásaként az alig egy éve, nyolcvanegy éves korában elhunyt Wojciech Kilar nagyzenekari darabja szerepelt a műsoron. A hangverseny fővédnöke Balog Zoltán mellett Malgorzata Omilanowska, a Lengyel Köztársaság kulturális és nemzeti örökség minisztere volt.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Közös ügy a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás ügye

Az emberi erőforrások minisztere szerint a magyar nemzetstratégia sikere nagyrészt azon múlik, hogy képesek-e a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás ügyét közös ügynek tekinteni.

Balog Zoltán erről október 17-én Budapesten beszélt, abból az alkalomból, hogy nyolc külhoni magyar pedagógusszervezettel hosszú távú együttműködési megállapodást írt alá Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárral és Kaposi Józseffel, az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet (OFI) főigazgatójával együtt. A miniszter köszöntőjében célként jelölte meg, hogy a felsőoktatás és a köznevelés területén egységes Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatási térben gondolkodjanak, és olyan stratégiát alkossanak, amely ezt az egységet kifejezi. Az oktatási tér egyszerre jelent együttműködést, szakmai kapcsolatokat a külhoni és a magyarországi pedagógusszervezetek között, és jelenti a kapacitások “jó használatát”, ösztöndíjrendszer felépítését – mondta. Utóbbi célja diplomás magyar szakemberek képzése és erősítése, valamint az, hogy ezek a szakemberek lehetőséget lássanak a boldogulásra szülőföldjükön, még ha ez más ország területén van is.

Balog Zoltán a kölcsönösséget hangsúlyozva úgy vélekedett: a magyar nyelv megőrzését tekintve nagyon sokat lehet tanulni a külhoni pedagógusszervezetektől. A nyelvi identitás elvesztésének veszélye Magyarországon is fennáll, és nagyon fontos, hogy ne egyszerűen csak őrzés történjen, hanem a nyelvi kultúra továbbfejlesztése is megvalósulhasson – fogalmazott, hozzátéve, hogy “egymásra vagyunk utalva”. Jelezte: évente háromszáz határon túli pedagógust fogadnak, és az anyaországiak is próbálnak a külhoni területeken segítséget nyújtani. Kitért a pedagógusközösségeknek nyújtandó tankönyvtámogatásra is, és azt mondta: fontos, hogy a nemzeti tudásminimum Kárpát-medencei közös tudásminimum legyen.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár kiemelte: nagy pillanat ez, amikor az elmúlt huszonöt év kapcsolatrendszerét foglalják írásba. Rámutatott: a magyar nyelv a kultúra és egyúttal a magyar identitás közvetítője is, és különösen igaz ez a határon túli iskolák, pedagógusok esetében. A jövőben valódi helyzetelemzésen alapuló, tervezhető segítségnyújtás valósulhat meg az OFI közreműködésével – hangsúlyozta az államtitkár.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke az aláíró külhoni szervezetek nevében elmondta: az együttműködés, a külhoni pedagógusszervezetek bekapcsolása az oktatásfejlesztésbe azt jelenti, hogy kíváncsiak a véleményükre és részt vehetnek a szakmai munkában. A kisebbségben élő sem akar többet gyermekének, mint egy többségi; azt, hogy a legjobb és egyúttal megbízható, értékes tudást kaphasson élete folyamán – mondta a szövetség elnöke. A minőségre ható támogatáspolitika leghatékonyabb formája a magyar nyelvű kultúra és identitás segítése – összegzett. Kaposi József, az OFI főigazgatója kiemelte: ahhoz, hogy tovább tudjunk létezni a Kárpát-medencében, minden erő összeadására szükség van.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán munkatervet írt alá a marokkói sportminiszterrel

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Mohammed Ouzzine, marokkói ifjúsági és sportminiszter a sport, a szakemberképzés és az ifjúság területét érintő munkatervet írtak alá 2014. október 17-én. Az eseményen részt vett Novák Katalin, az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, valamint Dr. Simicskó István, a tárca sportért felelős államtitkára is.

A megállapodás legfőbb célja, hogy a felek segítsék a sportlétesítményekért felelős hatóságok és háttérintézmények, a sport- és szakemberképző intézmények és a sportszövetségek közötti együttműködést. Az ifjúság területén ifjúsági csoportok tanulmányútjainak, nemzetközi fórumainak támogatása, nyári táborok szervezése a két ország kormányának szándéka, ezen kívül támogatják azt, hogy fiatal művészek kölcsönösen részt vegyenek a két ország kulturális, művészeti eseményein.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a megállapodás aláírását követően elmondta, hogy a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramnak köszönhetően 100 marokkói tanuló érkezik hazánkba. Kifejtette, hogy soha annyi támogatást nem kapott még a magyar sport, mint ezekben az években. Ez a támogatás sokszor világversenyek megszervezésében, és olyan megállapodások aláírásában valósul meg, mint a mostani.

A marokkói miniszter kifejezte reményét azzal kapcsolatban, hogy az aláírt megállapodás megerősíti a két ország kapcsolatát, hiszen az mindkét fél számára előnyös. Kifejtette azt is, hogy Marokkó elismeréssel tekint hazánk sportsikereire, és reméli, hogy a két ország közti tapasztalatcseréből hazája is sokat tanul majd.

Budapest, 2014. október 17.

Balog Zoltán: 3,8 milliárd a kisgyermekkori nevelés és az egészségügyi képzés támogatására

A kötelező óvodáztatás jövő évi bevezetését és a kisgyermekkori nevelést 1,3 milliárd forinttal, az egészségügyi dolgozók képzését és pályán maradását 2,5 milliárddal támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2014-2020-as uniós fejlesztési forrásokból. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdai budapesti sajtótájékoztatón kifejtette: a jövő szeptembertől életbe lépő, hároméves kortól kötelező óvodáztatás keretében többek között azt szeretnék elérni, hogy az óvodában valóban felkészítsék a gyermekeket az iskolára, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. Ehhez kapcsolódik az óvónők, óvodapedagógusok képzése is az első pályázati program részeként – mutatott rá.

A miniszter kérdésre azt mondta: az a mintegy négyezer férőhely, amit létrehoztak az óvodáztatást segítendő, elegendő lesz, az intézmények el fognak tudni indulni szeptembertől. Ebbe belekalkulálták a felmentéseket is, amikor úgy látják, hogy az intézkedés alól mentesíthetők a gyermekek. Idén költségvetési forrásból 800 milliót fordítottak óvodaépítésre, és uniós forrásból 10 milliárdot. Kitért arra is, hogy a 2014-20-as időszakban 939 milliárd forint érkezik a tárcához kapcsolódó területekre.

A másik pályázattal a pályaelhagyást szeretnék csökkenteni az egészségügyben, illetve vonzóvá szeretnék tenni a pályát a fiatalok számára és azoknak is, akik már ott dolgoznak, de képzettségük nem megfelelő. Szintén szempont a hátrányos helyzetű térségekben a munkaerő megtartása. A pályázatokat állami intézmények számára írják ki és a kormány fog döntést hozni – jelezte a miniszter. A program új elnevezése Emberi Erőforrás Fejlesztés Operatív Program (EFOP) a következő időszakban – tette hozzá Balog Zoltán. Kiemelte: a tárca feladata, hogy olyan programokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek az emberi erőforrás minőségét javítják, erősítik. Ez kapcsolódik a gazdaság fejlesztéséhez is – rögzítette.

Köpeczi-Bócz Tamás helyettes államtitkár kifejtette: az első pályázati programban a tervek szerint 800-1000 óvoda vehet részt. Azok az óvodák kapcsolódhatnak be elsősorban, ahol legalább 15 százalék a hátrányos helyzetűek aránya. Hozzátette: az óvodák mellett célterületként jelölte meg azokat, akik a tanügyigazgatásban önkormányzatoknál, fenntartóknál dolgoznak. Számukra a kötelező óvodáztatás új feladatokat jelent majd – állapította meg. A szakemberek közül – a felkészítés után – a legjobbak kerülnek be egy újabb, januári körbe. A másik program egy régi igényt elégít ki – folytatta – hozzátéve: azok a jelenlegi is az ellátásban dolgozó ápolók vehetnek részt benne a kórházak javaslata alapján, akiknek OKJ-képesítésük nincs még. A számukra nyújtott képzés lehetővé teszi, hogy felzárkózzanak a szakápolói réteghez – tette hozzá. A 2,5 milliárdos keretből több mint 2 milliárd a kórházakhoz kerül, hiszen helyettesítési díjat fizetnek arra az időszakra, amíg az ápolók a képzésben részt vesznek. Emellett ösztöndíjakra is lehetőség nyílik majd – jelezte, hangsúlyozva: ha az igény magasabb lesz, lehetőség van a keretösszeg bővítésére. A keretösszeg körülbelül ezer fő képzésére lesz elegendő, ebből 875-en szerezhetnek OKJ-s képzést. A program 2015 első negyedévében indul és 2016 végére zárulhat le.