Kukla Krisztián, a MODEM Kortárs Művészeti Központ ügyvezető igazgatója a kiállítás megnyitóján elmondta: a tárlatot először a debreceni MODEM-ben mutatták be 2012-ben, Kondor halálának 40. évfordulóján, de a Vaszary Villában most berendezett kiállítás a tér adottságaihoz és a hely szelleméhez idomulva Kondor komplex művészetének egy újabb arcát mutatja fel.

Értelem és érzelem, szent és profán – Kondorról sokszor a dualitással beszélünk – mondta -, ezen a kiállításon azonban hármasság jelenik meg: a forradalmár, a próféta, a melós.

Kondor egyszerre volt grafikus és festő, a kiállításon a művei vegyesen vannak jelen, játékban vannak egymással – tette hozzá.

Kondor Béla (1931-1972) kétszeres Munkácsy-díjas magyar festőművész, grafikus, költő. Hatalmas grafikai anyagot, különleges festményeket, érdekes maketteket, izgalmas fotográfiákat, valamint ihletett verseket és rajongó barátokat hagyott maga után. A tárlat ebből az óriási életműből mutat be több mint ötven reprezentatív alkotást – nem annyira a teljesség, mint inkább az értelmezés és kontextualizálás igényével – a forradalmár, a próféta és a melós allegorikus alakján keresztül.

A kiállítás a nagyobb grafikai sorozatokból (Dózsa, Blake, Madách, Dürer) indul ki, ezek mentén vázolja fel Kondor művészetének alakjait, témáit és intellektuális rétegeit. A Vaszary Villa tárlatán egyszerre narratív és költői, de mégis kifejezetten grafikus környezetben jelenik meg több fő műve, a Pléh Krisztus, a Bukás (Szent Antal megkísértése), a Forradalom angyala, vagy a Szent Péter és egy nő.

Az emblematikus művek mellett láthatók különleges, de kevésbé ismert alkotásai is, mint az Építők és az Ezékiel angyala, illetve az Afrika-antológia és a Heves-megye üzemeiről készített grafikai sorozata.

Kondor művészete mellett a látogató bepillanthat az őt inspiráló művészek (Albrecht Dürer, Lucas Cranach, Rembrandt van Rijn, Barcsay Jenő) világába is egy-egy alkotásukon keresztül.

A grafikai anyag nagy része a miskolci Herman Ottó Múzeumból érkezett, de a Szépművészeti Múzeumtól, a Petőfi Irodalmi Múzeumtól és magángyűjtőtől is kölcsönöztek műveket. A táblaképeket és az oltárokat a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a székesfehérvári István Király Múzeum, a szentendrei Ferenczy Múzeum és a debreceni MODEM gyűjteményéből kapták kölcsön.

A tárlat szombattól március másodikáig tart nyitva.