Szerkesztő (H.S.) bejegyzései

Balog Zoltán átadta a Semmelweis-napi kitüntetéseket

A kormányváltás óta 65-70 milliárd forint jutott béremelésre az egészségügyben – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden a Semmelweis-napi ünnepségen Budapesten. Balog Zoltán úgy fogalmazott: bízik abban, hogy az egészségügyben dolgozók egyre elégedettebbek lesznek, és ez kihat az egész magyar társadalomra.

A tárcavezető köszöntőbeszédében utalt a korábbi évek béremeléseire, és hangsúlyozta, hogy július 15-től a ma még gazdasági társaságként működő három kórház – Nagyatád, Ózd, Gyöngyös – is állami tulajdonba kerül, így az ott dolgozók is megkapják az idei évre jutó béremelésüket.

Az ünnepségen beszédet mondott Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár is, aki a béremeléssel kapcsolatban azt mondta, az államtitkárság folytatja azt a forrásteremtő munkát, amely alapja a béremelésnek, továbbá folytatják azt a tevékenységet, amely az egészségügyi rendszert teszi hatékonyabbá. Ezek közé sorolta, hogy egy éven belül befejezik az úgynevezett e-recept szisztéma próbaüzemét, és az informatikai fejlesztések révén lehetőség lesz például arra, hogy a háziorvos lássa a beteg összes laboreredményét. “Forradalom előtt áll az a terület” – fogalmazott az államtitkár. Az államtitkár Kiemelte, hogy 300 milliárd forint értékű fejlesztések zajlanak az ágazatban, ennek része a térségi onkológiai központok kialakítása is.

Az idén Ujhelyi Enikő, a Szent László Kórház gyermek intenzív osztályának osztályvezető főorvosa és Kovács József, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének egyetemi tanára kapta a Semmelweis-díjat. Tizenketten Batthyány-Strattmann díjat vehettek át, 21-en Pro Sanitate díjban, 24-en miniszteri elismerésben részesültek.

(Fotó: kormany.hu)

Balog Zoltán átadta a Semmelweis-napi kitüntetéseket

A kormányváltás óta 65-70 milliárd forint jutott béremelésre az egészségügyben – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden a Semmelweis-napi ünnepségen Budapesten. Balog Zoltán úgy fogalmazott: bízik abban, hogy az egészségügyben dolgozók egyre elégedettebbek lesznek, és ez kihat az egész magyar társadalomra.

Zánkán bemutatták az Új Nemzedék Plusz elnevezésű ifjúságpolitikai programot

A mai napon az EFOTT-nak is otthont adó Új Nemzedék Központban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Dr. Mihalovics Péter, az Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztosa, valamint Siklódi Levente, a Zánka – Új Nemzedék Központ ügyvezető igazgatója sajtótájékoztató keretében mutatta be az Új Nemzedék Plusz elnevezésű, átfogó ifjúsági szolgáltatásfejlesztésre irányuló kiemelt projektet. Az Új Nemzedék Plusz program elsődleges célkitűzése, hogy segítse a fiatalokat jövőképük megfogalmazásában, felkészítse őket a munkaerő-piacra való zökkenőmentes belépésre.

Az eseményen Balog Zoltán kiemelte, hogy a program, amelyet az Országgyűlés konszenzussal fogadott el, és cselekvési tervét a kormány jóváhagyta, az ijfúságpolitika jövőképének tekinthető. A miniszter bízik abban, hogy a fiatal generáció – többek között éppen azok, akik az EFOTT-on vannak – körében növekedni fog a figyelem a fogyatékossággal élő, vagy más okból nehéz sorsú embertársaikkal szemben.

A kétéves, hárommilliárd forintból megvalósítandó nagyszabású Új Nemzedék Plusz program három területen, az ifjúságsegítő intézményrendszer fejlesztése, a korosztályos kommunikációs platformok egységesítése, valamint az ifjúsági szolgáltatások bővítése területén valósít meg egybehangolt intézkedéseket.

Csaknem 363 millió forintnyi adomány érkezett a Nemzeti Összefogás Vonalára

SMS-eken keresztül 362 millió 930 ezer forint adomány érkezett a nemzeti összefogás számlaszámára – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács ülését követően.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a 1357-es SMS-számra több mint 607 ezer ember küldött üzenetet, ennek értéke 145 millió 156 ezer forint. Emellett a nemzeti összefogás számlaszámára 217 millió 101 ezer forint folyt be. Balog Zoltán tájékoztatása szerint az adományokat öt karitatív szervezeten – Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt és a Baptista Szeretetszolgálat – keresztül használják fel. Az érintettek eddig 5-5 millió forintot kaptak, és most újabb 25-25 milliót utalnak számukra a védekezés költségeire és a helyreállításra. A miniszter elmondta: a befolyt adományok teljes összegét az árvízzel összefüggésben használják fel, s ha elfogy a pénz, újabb összegeket szavaznak meg.

Balog Zoltán bejelentette, hogy június 23-án a közmédiában tematikus napot tartanak, amely során további adományokra számítanak.

Bakondi György helyreállítási miniszterelnöki megbízott arról beszélt: a beérkező forrásokat csak karitatív adományozásra fordítják. Ez korábban a kitelepítettek ellátását, majd visszaköltöztetését jelentette, jelenleg pedig a fertőtlenítést. A lakossági károkra vonatkozóan azt javasolta, hogy az érintettek képileg dokumentálva jelentsék be azokat a biztosítóknál is. Megjegyezte: lakhatatlanná vált lakóház nem volt.

Utalt arra, hogy a közutak, vasutak állapotának felmérése még tart, és felmérik azt is, milyen károk keletkeztek a mezőgazdasági területeken. A víz 10 ezer hektár mezőgazdasági területet öntött el, és mintegy 360 hektár károsult a védekezési munkálatok miatt.

Csaknem 363 millió forintnyi adomány érkezett a Nemzeti Összefogás Vonalára

SMS-eken keresztül 362 millió 930 ezer forint adomány érkezett a nemzeti összefogás számlaszámára – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács ülését követően.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a 1357-es SMS-számra több mint 607 ezer ember küldött üzenetet, ennek értéke 145 millió 156 ezer forint. Emellett a nemzeti összefogás számlaszámára 217 millió 101 ezer forint folyt be. Balog Zoltán tájékoztatása szerint az adományokat öt karitatív szervezeten – Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt és a Baptista Szeretetszolgálat – keresztül használják fel. Az érintettek eddig 5-5 millió forintot kaptak, és most újabb 25-25 milliót utalnak számukra a védekezés költségeire és a helyreállításra. A miniszter elmondta: a befolyt adományok teljes összegét az árvízzel összefüggésben használják fel, s ha elfogy a pénz, újabb összegeket szavaznak meg.

Balog Zoltán bejelentette, hogy június 23-án a közmédiában tematikus napot tartanak, amely során további adományokra számítanak.

Bakondi György helyreállítási miniszterelnöki megbízott arról beszélt: a beérkező forrásokat csak karitatív adományozásra fordítják. Ez korábban a kitelepítettek ellátását, majd visszaköltöztetését jelentette, jelenleg pedig a fertőtlenítést. A lakossági károkra vonatkozóan azt javasolta, hogy az érintettek képileg dokumentálva jelentsék be azokat a biztosítóknál is. Megjegyezte: lakhatatlanná vált lakóház nem volt.

Utalt arra, hogy a közutak, vasutak állapotának felmérése még tart, és felmérik azt is, milyen károk keletkeztek a mezőgazdasági területeken. A víz 10 ezer hektár mezőgazdasági területet öntött el, és mintegy 360 hektár károsult a védekezési munkálatok miatt.

Balog Zoltán: a gyerekvállalást ösztönző intézkedésekre van szükség

Az emberi erőforrások minisztere szerint a családok gyerekvállalását ösztönző radikális kormányzati intézkedésekre lenne szükség. Balog Zoltán az Országgyűlés ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának hétfői ülésén arról beszélt, hamarosan a kormány elé kerülhet egy ezt célzó “demográfiai intézkedéscsomag”.

A miniszter utalt arra, hogy a “Ratkó-unokákként” emlegetett generáció még éppen szülőképes korban van, ezért lenne szükség a mielőbbi, gyermekvállalást világosan és célzottan segítő kormányzati döntésekre. Balog Zoltán az említett “demográfiai csomagról” csak annyit árult el, hogy azzal az első gyermekek mielőbbi vállalását kívánnák ösztönözni, valamint a harmadik gyermek megszületését. Arról is beszélt, hosszú távon, tehát ciklusokon átívelő családtámogatási rendszer kialakítására lenne szükség.

Balog Zoltn a bizottság előtti meghallgatásán a kormány eddigi családbarát intézkedéseit sorolva elmondta, 2011-ben és 2012-ben évente a családi adópolitikának köszönhetően mintegy 180 milliárd forint támogatás maradt mintegy egymillió családnál. Közölte, a gyermekes családoknál a nettó reáljövedelem 6,7 százalékkal nőtt az elmúlt két évben.

A miniszternek a képviselők mintegy száz kérdést tettek fel, a bizottság ülése így nem sokkal a parlamenti ülés előtt fejeződött be. A tárca vezetőjét a képviselők egyebek mellett a szociális szférát érintő béremelési elképzelésekről, a gyerekek nyári étkeztetéséről, és a szociális temetésről kérdezték.

A miniszter válaszában a számtalan kérdést feltevő szocialista Varga Lászlónak azt vetette a szemére, ha az MSZP-SZDSZ kormány nem szórta volna el a pénzt, akkor ma sokkal jobb helyzetben lenne az ország. Azt mondta, a képviselő arra a férjre emlékezteti, aki a kocsmában elissza a kosztpénzt, majd otthon az asztalt veri, mert csak egy fogásos ebédet kap.

A szociális temetés új intézményéről szólva azt mondta, majd a gyakorlat eldönti, hogy a legjobb megoldást találták-e meg, de szerinte az ügyben mindenképpen lépni kell. Jelezte, várják az MSZP, a kormányénál jobb javaslatait. Szavai szerint erkölcstelen az a helyzet, ahogy ma a temetéseknél “lehúzzák a magyar családokat”, ez pedig nem pártpolitikai kérdés. Balog Zoltán elfogadhatatlannak tartja, hogy a végtisztesség a rossz szociális helyzetben lévő embereknek nem adatik meg, mert olyan költségeket terhelnek rájuk, amiket nem tudnak kifizetni. Emiatt vannak, akiknek a holtteste hónapokig a kórházak hűtőkamrájában marad.

A rászoruló gyerekek nyári étkeztetésére vonatkozó LMP-s kérdésre a miniszter azt mondta, bár a központi támogatás összege nem nőtt, mégis több gyermek kaphat enni, mert a szociális programban részt vevő, jobb anyagi helyzetű önkormányzatoktól önerőt kérnek, így összességében emelkedik az étkezetésre fordítható forrás.

Balog Zoltán kitért a korábbi kormányzat közmunka-, illetve a jelenlegi kormányzat közfoglalkoztatási programjára is. A miniszter azt mondta, a kettő között a különbség az, hogy ma “vízgereblyézés” helyett csak értékteremtő munkát végeznek, valamint az, hogy a dolgozók korábban szociális jellegű juttatást kaptak érte, míg ma már bért.

(Forrás: MTI)