Polgári erények nélkül, amelyek a 19-20. században a műszaki értelmiséget is jellemezték, nincs magyar felsőoktatás, és Magyarországnak sincs jövője – mondta tanévnyitó ünnepi beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén.

A miniszter hangsúlyozta, a felsőoktatás bonyolult rendszerének átalakítása nem várathatott magára. Ez az egyetemek és a hallgatók, valamint a minőségi felsőoktatás érdekeit szolgálja – jelentette ki, hozzátéve, hogy a mennyiségi oktatásból a minőségi felé “terelték” az egyetemeket.

Balog Zoltán szerint a jövő kulcsa, hogy a tradíció és modernség találkozzon és organikus egészet képezzen. A BME falai között 232 évnyi műszaki oktatási tapasztalat halmozódott fel, amelyet átadnak a most első alkalommal jelen lévő elsőéves műszaki egyetemistáknak is – mondta a miniszter.

Megfogalmazása szerint a kultúra és a technika együtt jelenti a jövő útját, ugyanakkor ezek rossz értelmezésekor van arra példa, hogy a puszta tudás “egyfajta technokratizmussá” válik, és az is előfordulhat, hogy “dilettáns relativizmusba” torkollik, pedig “a 21. században az archaizáló dilettantizmusra sincs szükség”.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Műegyetem “zseniket adott a világnak”, ugyanakkor meglátása szerint önmagából a hagyományból nem tud az ország megélni, mert folyamatosan meg kell tartani azt, ami a világ élvonalába emelte. “Ha nem számoljuk fel azt az örökséget, amely nemlétbe taszíthat felsőoktatási intézményeket, akkor azt sem várhatjuk el, hogy az élvonalban maradjunk” – jegyezte meg.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy 2012 óta megduplázták a felvettek létszámát a műszaki, természettudományi képzésben. Hangsúlyozta: a magas hozzáadott értékű ipar fejlesztésében szükség van a hazai természettudományos és műszaki képzés megerősítésére intézményi oldalon is. Mivel a felsőoktatásba felvettek 40 százalékának nem sikerül megszerezniük a diplomát a képzési időn belül, ezért sokat kell tenni annak érdekében, hogy minél jobban csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken – tette hozzá. Felidézte, hogy az idén hat egyetemet minősítettek kutatóegyetemmé, ezek közé tartozik a BME is.

A miniszter szólt arról is, hogy olyan felsőoktatást kell létrehozni, ahol elsősorban a jó teljesítmény számít, ezért meg kell állítani azt a folyamatot, hogy azokat az intézményeket, amelyek jól gazdálkodtak, hátrány érje azokhoz képest, amelyek esetleg nem gazdálkodtak jól a rájuk bízott javakkal.

(Szöveg és Fotó: MTI)

A pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, ezzel elkerülhető, hogy feszültség alakuljon ki különböző köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkabére és előmeneteli rendszere között – emelte ki az emberi erőforrások minisztere a köznevelési törvény módosítását ismertetve hétfőn a parlamentben.

Balog Zoltán elmondta, hogy az indítvánnyal átfogó és a felelősségi viszonyokat egyértelműen rendező törvény részeként határozhatnak a béremelésről, amelynek része ugyanakkor az új típusú munkabeosztás és a heti kötelező óraszám átalakítása is. A többlettanítással járó óradíjak ezzel párhuzamosan megszűnnek, és speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be.

A miniszter hangsúlyozta: a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A béremeléssel járó átalakítások költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint.

Balog Zoltán kifejtette: a 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják most az érintettek, ami átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent, majd jövő szeptemberben újabb 10 százalékos növekedés várható, és további hasonló arányú emelések következnek minden év szeptemberében, amíg a 100 százalékot el nem érik. 2016 januárjáig ez 200,6 milliárdot jelent a költségvetésnek – fűzte hozzá.

A miniszter kiemelte azt is, hogy a változások nem csak a pedagógusokat érintik, hanem 2015. szeptember 1-től kiterjednek az intézményekben a nevelői-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre is.

A javaslat rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi 5 évről 1-5 évre változna, segítve ezzel a rugalmas átalakulásokhoz szükséges alkalmazkodást.

Az indítvány lehetőséget teremt arra is, hogy a helyi közösségek érdekeinek képviselete mindenképpen megvalósuljon az iskolákban az intézményi tanácsokon keresztül. Ezekben a szülők, és az önkormányzatok képviselői is jelen lennének.

Balog Zoltán szólt még arról is, hogy a Klebelsberg Ösztöndíj elindításával szeretnék segíteni a pályára készülőket. Ezeket a juttatásokat nem kell visszafizetni, ugyanakkor megélhetést jelentenek a tanulmányi időszak alatt. Kiemelte, hogy az ösztöndíj meghirdetésének már az idei felvételi rendszerben érezhető volt a hatása, és éppen a hiányszakokon emelkedett a jelentkezők aránya

Végül Balog Zoltán összegzése szerint az életpálya megteremtése régi – tulajdonképpen a rendszerváltás óta – adóssága a kormányoknak, és régi vágya azoknak, akik a közszolgálatban dolgoznak. Szerinte a korábbi béremelési kísérletek azért mondtak csődöt, mert nem rendeltek hozzá megfelelő minősítési rendszert, és mert azok terhét minden költségvetési fedezet nélkül áthárították az önkormányzatokra.