A szaktárca hangsúlyozta: a csatlakozás óta valamennyi környezetvédelmi szakterületen elsődlegesek voltak az uniós tagsággal összefüggő feladatok, a jogalkotás, a szabványosítás, a hozzájuk kapcsolódó hatásvizsgálatok elvégzése, az intézményi háttér átalakítása.

A VM ezek közül kiemelte a gazdasági szabályozóeszközként bevezetett környezetterhelési díjat, amely a levegőbe, vízbe, talajba történő anyag- és energiakibocsátás csökkentésére, illetve a leghatékonyabb megoldások alkalmazására ösztönöz.

Az elmúlt időszakban megtörtént a felszín alatti vizek és a talaj szennyezését okozó tevékenységek felülvizsgálata, továbbá szennyezés-csökkentési program készült. Megszűnt a legveszélyesebb szennyezőanyagok közvetlen felszín alatti vízbe történő bevezetésének lehetősége – sorolta a szaktárca.

A tájékoztatás szerint az unió támogatásával jelentős beruházások valósultak meg a települési szennyvízelvezetés és -tisztítás területén. A legnagyobb fejlesztések Győrben, Szegeden, Sopronban, Kecskeméten, Pécsen, Szombathelyen, Debrecenben, Hatvanban és Székesfehérváron történtek. A budapesti szennyvíz-elvezetés és -tisztítás a csepeli központi, valamint a dél-budai szennyvíztisztító megépülésével és a kapcsolódó beruházásokkal vált teljessé – emlékeztetett a VM.

Sikerült jelentős szennyezés-csökkentést, illetve minőségjavulást elérni a Balaton, valamint a Ráckevei (Soroksári)Dunaág vízminőségében – mutattak rá.

A levegőminőség-védelem területén a csatlakozási szerződésben vállalt átmeneti mentességgel kapcsolatos feladatok határidőre teljesültek – hívta fel a figyelmet a VM.

Hozzátették: az energetikai nagytüzelő berendezések átalakítása jelentős levegőminőség-javulást eredményezett az ország több régiójában. A legfontosabb változás a Mátrai Erőmű füstgáztisztítója, valamint a Vértesi Erőmű füstgáz-kéntelenítőjének üzembe helyezése volt. Ezek a beruházások az országos kén-dioxid-kibocsátást mintegy 30 százalékkal mérsékelték.

A légszennyezettségi mérőhálózatban befejeződött a monitorállomások kiépítése, ezzel 59 állomásból álló hálózat jött létre. Több fejlesztési projekt keretében elkészült az országos légszennyezettségi mérőhálózat egységes adatforgalmi rendszere.

Az Európai Unió hulladék keretirányelvének átültetését Magyarország a 2013. január 1-jén hatályba lépett, hulladékról szóló törvénnyel valósította meg. A törvény új alapokra helyezte a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendszerét, javítva annak minőségét és színvonalát. A hulladék mennyiségének csökkentésére bevezette a hulladéklerakási járulékot – ismertette a VM.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, illetve az annak részét képező Országos Megelőzési Programot tavaly decemberben fogadta el a kormány. A hazai hulladékgazdálkodás jogszabályi hátterének reformja a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotásával válik teljessé.

Magyarország természetvédelmi politikájának meghatározó eleme a két európai uniós természetvédelmi irányelv – a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi – végrehajtása, amelynek teljesítése főként a Natura 2000 hálózat kialakítása, védelme, fenntartása és fejlesztése révén valósul meg.

A terület-kijelölésre vonatkozó tagállami javaslat összeállítása az uniós csatlakozás feltétele volt. A tárca szerint az elmúlt 10 év fontos eredménye, hogy 2011-re sikeresen lezárult a Natura 2000 hálózat kijelölése, amelynek kiterjedése összesen 1,99 millió hektár.

A környezetvédelmi támogatások szempontjából a 2004-2014 között eltelt tíz év két nagyobb szakaszra osztható. A csatlakozást követő időszakban, 2004-2006 között a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) foglalta egységes keretbe a környezetvédelmi fejlesztéseket, ugyanakkor párhuzamosan folyt még a korábbi Phare és ISPA keretében megkezdett programok megvalósítása – ismertette a szaktárca.

A KIOP három ágazatban, a környezetvédelem, az energetika és a közlekedés területein belül tette lehetővé fejlesztések megvalósítását uniós társfinanszírozással, a támogatást kapott projektek megvalósítása 2004-2009 között megtörtént. A környezetvédelem prioritás keretében összesen 96 projekt valósult meg sikeresen, ehhez mintegy 48 milliárd forint támogatást fizettek ki.

A 2007-2013-as időszakban elsősorban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében valósultak meg a környezeti fejlesztések.

A KEOP teljes kerete 5,3 milliárd euró (1484,5 milliárd forint). Ennek 85 százaléka, 4,5 milliárd euró (1261,8 milliárd forint) az európai unió hozzájárulása, amelyből 517,5 millió euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, 3,9 milliárd euró pedig a Kohéziós Alapból érkezik. A magyar közszféra hozzájárulása 15 százalékos, 795,3 millió euró (222,6 milliárd forint).

A KEOP keretét 2007-2013 között kiegészítették a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), a Regionális Operatív Programok (ROP), a Határon Átnyúló Együttműködési Programok, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és a LIFE, illetve a LIFE+ program forrásai – közölte tájékoztatójában a tárca. Jelezte: a KEOP keretében a fejlesztések megvalósítása még folyamatban van, 2015. december 31-éig számolhatók el az igazolt költségek, így a végleges projektszámot még nem lehet pontosan tudni.

Minden felelősen gondolkodó építtetőnek, építésznek, mérnöknek és építőnek kötelessége lenne öko-tudatosan álmodni, tervezni és megvalósítani. Bőrünkön érezzük a klímaváltozás negatív jeleit, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. A szigetelés-, az energia megtakarítás ma már központi kérdés, melynek jelentőségét egyre többen felismerik. Ugyanakkor nem mindegy, hogy miként, miből hozzuk létre az alacsonyenergiájú A+ -os, passzív, vagy aktív házakat. Az építőanyagok olcsóságán és a hőszigetelési paraméterein kívül azt is előtérbe kell helyeznünk, hogy miből, mennyi energia felhasználásával állítják elő, hogy milyen egészséges életteret biztosítanak az életciklusuk alatt, illetve elbontásuk, vagy újrahasznosításuk után mennyire terhelik, vagy mérgezik majd a környezetünket.

Rendezvényünkre a szakma azon jeles képviselőit, illetve termékek gyártóit, forgalmazóit hívtuk meg, akik mindannyian elkötelezettek a környezetünk, földünk és egészségünk megóvása mellett. Segítünk eligazodni az építőanyagok széles választékában olyan öko anyagok, megoldások, illetve rendszerek ajánlásával, melyekkel kiválthatjuk a megszokott, beidegződött, sok esetben műszakilag silány megoldásokat. Megvalósult példákon bizonyítjuk, hogy nem elérhetetlen és nem megfizethetetlen az ökoépítészet, ha kellő szakértelemmel közelítjük meg a kérdést.

A konferencia egyik érdekessége és egyben a hazai hivatalos bemutatója lesz, a világújdonságnak számító ECO Innovation díjas vályogrostlap, mely forradalmasíthatja az öko szárazépítészetet.

–

Időpont:                2013. október 15.

Helyszín:              8000 Székesfehérvár, Iszkaszentgyörgyi u. 2. Kertészcsárda www.kerteszcsarda.hu

Kamarai pontok:    MÉK:    2 pont (2013/241)

MMK:    besorolás alatt

Részvételi díj:      előzetes regisztráció és fizetés esetén: 3937 Ft+áfa (5.000 Ft)

helyszíni fizetés esetén: 4.724 Ft+áfa (6.000Ft)

Regisztráció:        www.okoepites-felujitas.hu

Facebook:            https://www.facebook.com/okoepitesfelujitas

Azt írták, a múlt héten a Balatontól délre, a Somogyi-dombság, valamint a Mezőföld, továbbá a Duna vonalát átlépve a Kiskunság nagyobb részén összefüggően és az ország keleti határszakasza mentén is elérte a parlagfű pollenkoncentrációja a légköbméterenkénti 30-49 pollenszemet. Ezért az Országos Környezetegészségügyi Intézet ezekre a tájakra elsőfokú, piros riasztást adott ki. A Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer térképén piros színnel jelölték többek között az ország keleti határvonalát, beleértve olyan nagyvárosokat, mint Nyíregyháza, Debrecen és Békéscsaba, továbbá nyugaton Székesfehérvár, Kecskemét, Kaposvár és Szekszárd térségét.

Emellett az ország túlnyomó részén figyelmeztető (narancs színű) jelzés van érvényben, ez alól csak a Visegrádi-hegység és a Börzsöny, valamint a Villányi-hegység térsége kivétel. A parlagfű pollenkoncentrációja várhatóan a következő napokban, hetekben emelkedni fog, az arra érzékenyek készüljenek fel tüneteik erősödésére – figyelmeztetett az ÁNTSZ. A Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer térképe a szezonban hetente frissül és elérhető: a http://oki.antsz.hu/ címen, valamint a www.facebook.com/tisztiorvos oldalon. A térkép az Ambrosia pollenkoncentrációjának adott hétre jellemző, becsült országos eloszlásáról ad tájékoztatást, míg ennek egészségügyi szempontú megítéléséhez a riasztási kategóriák szín szerinti besorolása szolgál támpontul. Az ÁNTSZ felhívta a figyelmet, hogy a grafikus ábrázolás egy-egy térség átlagos pollenhelyzetének megítéléséhez ad viszonyítási alapot, azonban egy parlagfüves terület mellett elsétálva a megadott jelzés szerinti egészségügyi terhelés többszöröse érheti a szervezetet.

Országszerte 278 oktatási intézményből, mintegy 62 000 óvodás és iskolás gyűjtötte szelektíven a tejes és gyümölcsleves dobozokat a 2012-2013-as tanévben. Az idén összegyűjtött csaknem 4 millió doboz majdnem 30 százalékkal múlta felül a tavalyi program eredményét – olvasható az egyesülés MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Az IKSZ harmadik alkalommal hirdette meg óvodáknak és iskoláknak egész tanéves italoskarton-gyűjtő programját Békéscsabán, Debrecenben, Egerben, Esztergomban, Gödöllőn és környékén, Kaposváron, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Siófokon, Szegeden és környékén, Székesfehérváron, Tatabányán, Tiszafüreden, valamint Veszprémben.

A három tanév alatt eddig összesen 246 tonna italos kartondobozt gyűjtöttek össze a résztvevők. Az intézményeket az összegyűjtött mennyiséggel arányosan emelkedő díjazásban részesítette az IKSZ, és ezen felül minden tonna után plusz 100 ezer forintot is kaptak. Az összegyűjtött 125 tonna doboz 94 tonna újrapapír előállításához elegendő, amelyből akár 600 ezer darab iskolai füzet is készülhet. Magyarországon a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított tejes és gyümölcsleves kartondobozok aránya jelenleg 21 százalék, az IKSZ célja, hogy 2020-ig 50 százalékra emelkedjen ez az arány. A program részleteiről a http://www.iksznet.hu/gyujtes oldalon lehet olvasni.