Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja arról tájékoztatta az MTI-t, hogy két talicskányi marhatrágyát öntött az FM egyik kapuja elé az Együtt-PM. Szabó Rebeka elmondta, arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a korábban a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola által fenntartott biogazdaság földjein az új bérlők vegyszereket használnak. Kijelentette: a korábban húsz évig vegyszermentesen művelt földek “tönkretétele zajlik”; ha most abbahagynák a vegyszerezést, akkor is legalább öt év kellene, hogy ezek a területek újra elnyerhessék a bio minősítést.

A tárca közleménye szerint a tavaly októberben megkötött haszonbérleti szerződések értelmében az első gazdasági évben biogazdálkodtak a pályázat nyertesei. Az új haszonbérlők önkéntes nyilatkozatban vállaltak kötelezettséget az agrár-környezetgazdálkodási programban foglalt minimumkövetelmények további betartására is, a haszonbérleti kontraktusok lejártáig.

Az FM emlékeztetett: a Székesfehérvári Járásbíróság a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot mindennemű birtokháborító magatartástól eltiltotta és megállapította, hogy az új haszonbérlők az egyedüli jogos birtokosok. A haszonbérlőknek törvényi és szerződéses kötelezettsége a haszonbérelt földek művelése.

A kormány megtízszerezte az állami területeken gazdálkodók számát; míg a szocialista kabinetek idején mindössze 600 nagybirtokos művelhette a nemzeti tulajdonú földeket, a nemzeti kormány 6000 embernek biztosít megélhetést a második Orbán-kabinet idején létrejött haszonbérleti rendszer jóvoltából – olvasható a tárca közleményében.

Rekordérdeklődés mellett zárult az OTP Bank, immár hatodik alkalommal meghirdetett társasházi pályázata. Míg például 2012-ben 972, 2013-ban 1025 pályázat érkezett be a kiírásra, addig idén ez a szám 1100 volt, 7 százalékkal haladva meg az előző év eredményét. A kategóriák idén sem változtak. A környezetvédelem, közösségépítés, valamint életminőség-javítás témában meghirdetett pályázatokra az OTP Bank szakmai zsűrije idén már összesen 8,8 millió Ft vissza nem térítendő támogatást ítélt oda.  A kategóriánként három győztes pályázónak az OTP Business ügyvezető igazgatója augusztus végén adta át  a nyereményükről szóló igazolást és oklevelet.

Az ünnepélyes díjátadón Csonka Tibor elmondta, a minden eddiginél szélesebb körű részvétel a pályázaton azt mutatja, hogy a társasházak érdeklődése folyamatosan nő a felújítási-korszerűsítési célú támogatási lehetőségek iránt. Emellett fontos tapasztalat, hogy a lakóközösségek egyre tudatosabban keresik a külső forrásokat beruházási terveik finanszírozási hátterének megteremtéséhez.

Egyébként a legnépszerűbbnek idén is a környezetvédelmi témakör bizonyult, a társasházak 40 százaléka ebben a kategóriában kérte az OTP Bank támogatását. Ettől alig lemaradva, a társasházak 39 százaléka pályázott az életminőség-javítás kategóriában, míg a pályaművek 21 százalékát a közösségépítési témakörben nyújtották be.

Idén a tavalyinál is többen pályáztak napelemes rendszerek beszerzésének finanszírozására. Emellett ugrásszerűen nőtt a LED technológiára alapozó világításkorszerűsítési pályaművek száma is, sok társasház pedig az energiafaló ventillátoros szellőztető rendszerét szeretné energiatakarékos „huzatfokozó” berendezésekkel kiváltani pályázati források felhasználásával. Sokan kértek támogatást baleset-megelőzési célú fejlesztésekre, illetve közösségi játszóterek és pihenőhelyek kialakítására. Emellett volt olyan társasház, amely madárbarát kert kialakítására, esővíz-visszaforgató rendszer kiépítésére, vagy éppen – esztétikai és energiahatékonysági célokat egyszerre szolgáló – ún. extenzív zöld tető megvalósítására igényelt pénzügyi segítséget.

Az előző évekhez képest az is változás, hogy az érdeklődők között a társasházi közös képviselők mellett megnőtt azoknak a magánszemélyeknek az aránya, akik lakóközösségük megbízásából igyekeztek informálódni a kiírásról. „Mindez arra utal, hogy a közös képviselők mellett a lakók közül is egyre többen járnak „nyitott szemmel”, s igyekeznek minden forrásszerzési lehetőségnek utánajárni” – mondta Szurop István, a pályázat lebonyolításában közreműködő Házfórum.hu oldal vezető szerkesztője.

Az OTP Bank az évente meghirdetett pályázattal öngondoskodásra, valamint saját kezdeményezésekre kívánja ösztönözni a lakóközösségeket. Csonka Tibor a díjátadón felhívta a figyelmet, hogy a díjazásban nem részesülő pályázóknak sem kell lemondaniuk terveik megvalósításáról, hiszen a pályázati források mellett számos egyéb finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre. A társasházi korszerűsítések, külső-belső felújítási munkák finanszírozása kapcsán elsősorban az állami kamattámogatott hitelek, illetve kedvező feltételű lakástakarék szolgáltatások jöhetnek számításba.

A TÁRSASHÁZI PÁLYÁZAT NYERTESEI (2014)

Környezetvédelem kategória

·         1. helyezett: Pintér Károly Lakásfenntartó Szövetkezet, Székesfehérvár (1,4 millió Ft)

·         2. helyezett: A kiválasztott nyertes technikai okok miatt visszalépett. A bizottság később dönt a díj másik pályázónak való odaítéléséről

·         3. helyezett: Csokonai u. 7-9. Társasház, Szekszárd (400 ezer Ft)

Közösségépítés kategória

·         1. helyezett: Üllői út 101. Társasház, Budapest (1,4 millió Ft)

·         2. helyezett: Rottenbiller utca 35. Társasház, Budapest (800 ezer Ft)

·         3. helyezett: Vasvári Pál u. 68. Társasház, Nyíregyháza (400 ezer Ft)

Életminőség-javítás kategória

·         1. helyezett: Márton utca 28. Társasház, Budapest (1,4 millió Ft)

·         2. helyezett: Rákos út 100. Társasház, Budapest (800 ezer Ft)

·         3. helyezett: Szabadság tér 29. Társasház, Mezőtúr (400 ezer Ft)

A zsűri különdíjasa

Galántai utca 17. Társasház, Budapest (1 millió Ft)

Kevesebb mint egy hónap és kezdetét veszi az 5 nap alatt 90 zenekart, valamint 80 dj-t felvonultató Szegedi Ifjúsági Napok. A SZIN 4 napjáról már sokat beszéltünk, de a 0. napról még keveset árultunk el. A fesztivál 0. napjának világsztárja a drum and bass-t, a rockot és az elektronikus zenét ötvöző Pendulum formációja lesz. A Pendulum legismertebb szerzeménye a “Watercolour” és a “Witchcraft”, leghíresebb remixe pedig a The Prodigy “Voodoo People” című számának újradolgozása, amelyet csaknem annyian töltöttek le a legnépszerűbb videó megosztó portálon, mint az eredeti verziót. A 0. nap erősségét jelzi, hogy a Pendulum mellett fellép még többek között a 30Y, a Honeybeast, az Ocho Macho, a Bohemian Betyars, valamint az ÁRKÁD Party Aréna dj sztárjaként Bárány Attila és Sterbinszky is.

A fesztivál szervezői a 0. nappal szeretnék megköszönni mindazoknak a hűségét és bizalmát, akik bérletet vásároltak azzal, hogy még egy nappal többet tölthetnek a SZIN-en. A bérlettel nem rendelkezők számára az augusztus 26-ai nap ugyanolyan belépőárakkal látogatható, mint a SZIN többi napja.

A SZIN kezdetéig a nagyérdeműnek lesz még lehetősége a fesztiválra hangolódni, hiszen a SZIN Party Kamionja több neves rendezvényre is ellátogat. Többek között augusztus 1-jén a Medgyesegyházi Dinnyefesztiválon, augusztus 2-án pedig a székesfehérvári FEZEN Fesztiválon vár minden SZIN rajongót a Szegedi Ifjúsági Napok Party Kamionja djk-kel, fergeteges bulival, SZIN-es nyereményekkel és bérlet akcióval.

A fesztiválra történő várakozás során különleges élményben lehet része a rajongóknak, ugyanis bizonyos időpontokban a Szegedi Ifjúsági Napokon fellépő sztárok fogják árusítani a SZIN belépőket az ÁRKÁD Szeged Bevásárlóközpontban, az 1. emeleten, a SZIN jegyértékesítő standjánál. Augusztus 5-én elsőként Zsófitól, a Honeybeast énekesnőjétől, augusztus 12-én pedig Fannitól, az Anima Sound System énekesnőjétől lehet majd megvásárolni a belépőket. Augusztus 19-én Mező Misi vezényletével a Magna Cum Laude csapata fogja árulni a SZIN bérleteket és napijegyeket.  Mindhárom alkalommal 17 és 18 óra között lesz lehetőség a sztároktól megvásárolni a belépőket az ÁRKÁD Szegedben, az első emeleten, a SZIN standjánál! Ezzel a sor egyébként még nem ért véget, további sztárokkal bővül majd a kör, friss információkért érdemes figyelni a SZIN weboldalát és Facebook oldalát.

Az idei Szegedi Ifjúsági Napok zenei programja teljes. Az 5 nap alatt 6 színpadon mintegy 170 fellépőt nézhetünk és hallgathatunk majd meg. A zenei helyszínek között természetesen ott lesz az elmaradhatatlan Silent Disco is, melynek pontos programja a Medence Színpad kínálatában található meg 23 órai kezdettel. A Silent Disco előtti időszak azoknak kedvez majd, akik napközben is szeretnék élvezni az igényes elektronikus zenét, hiszen már délelőtt 11 órától, egész napos bulival várnak mindenkit a stílus nagyágyúi. A SZIN teljes programkínálata a www.szin.org weboldalon a “Programok” menüpontban a “Koncertnaptár” alatt található meg.

170 oktatási intézményben, mintegy 44.000 iskolás és óvodás gyerek összesen 58,5 tonna, vagyis mintegy 1,7 millió darab tejes és gyümölcsleves dobozt gyűjtött szelektíven országszerte az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) idei gyűjtőprogramjának keretében. Az Egyesülés ebben a tanévben 15 városban és 80 kisebb településen rendezte meg szelektív hulladékgyűjtési programját a helyi közszolgáltatók együttműködésével. A több hónapon át tartó országos környezeti nevelő programot negyedszerre indította el iskolákban és óvodákban az IKSZ. A program célja az volt, hogy az italos kartondobozok szelektív gyűjtésének fontosságát népszerűsítsék a gyerekek és rajtuk keresztül pedig szüleik körében. Az idei program során összegyűjtött italos kartondobozok tekintélyes mennyiségét jól tükrözi, hogy ha egymás mellé fektetnénk őket, kétszer körbeérnék a Balatont.

Az IKSZ immár a negyedik tanévben rendezte meg népszerű italos kartondoboz gyűjtőprogramját. A kezdeményezés sikerét jól szemlélteti az a tény, hogy országos szinten az elmúlt négy év során több mint 200.000 gyerek vett részt a programban, akik összesen 300 tonna tejes és gyümölcsleves dobozt gyűjtöttek.

„A gyerekek idén is bebizonyították, hogy a szorgalmas szelektív gyűjtésnek kézzel fogható eredményei vannak. Ezzel a majdnem 60 tonnát elérő szeletíven gyűjtött italos kartondoboz mennyiséggel ugyanis közel 300 felnőtt fa kivágását előztük meg” – nyilatkozta Baka Éva az IKSZ ügyvezető igazgatója.”Meggyőződésünk, hogy a környezeti nevelést mindig a fiatal korosztálynál kell kezdeni, hiszen felnőttként számukra már természetes lesz a környezettudatos életmód és rutin a szelektív hulladékgyűjtés” – hangsúlyozta az igazgató asszony.

A programban résztvevő intézményeket a gyerekek által szelektíven összegyűjtött italoskarton mennyiséggel arányos díjazásban, kilogrammonként 20 Ft-ban részesítette az IKSZ, Mindezen felül, minden összegyűjtött másfél tonna tejes és gyümölcsleves dobozért 100.000 forintos különdíjban részesülhettek az intézmények. Tekintélyes mennyiségű italoskarton gyűlt össze például a veresegyházi Kéz a kézben tagóvodákban, ahol több, mint 3 tonnányit gyűjtöttek az óvodások. Szintén különdíjban részesült a másfél tonnát meghaladó mennyiségért cserébe a budapesti Herman Ottó Általános Iskola, a váci Alsóvárosi Óvoda, váci Karolina Katolikus Általános Iskola, az aszódi Csengey Gusztáv Általános Iskola, a veszprémi Egry Úti Körzeti Óvoda és a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium.

Létszámarányos összehasonlításban, az óvodák közti versenyben a kóspallagi Csiga-biga Napköziotthonos Óvoda, az iskolák közül pedig a Szobi Fekete István Általános Iskola Nagybörzsönyi Általános Tagiskolájának tanulói gyűjtötték a legtöbbet. Az óvodások fejenként közel 58 kilogramm, míg a győztes iskola tanulói fejenként 29,5 kg italos kartont gyűjtöttek.

Az idei iskolai és óvodai gyűjtőprogramot 15 közszolgáltató cég együttműködésével valósította meg IKSZ Budapesten, Debrecenben, Egerben, Gödöllőn és térségében, Győrött, Kaposváron, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsett, Siófokon, Székesfehérváron, Szolnokon, Tiszafüreden és térségében, Veszprémben és Zalaegerszegen.

A gyűjtőprogram keretében az IKSZ egy rendhagyó rajzpályázatot is hirdetett általános iskolások számára, amelynek keretében 55 településről összesen közel 600 szebbnél-szebb rajzzal pályáztak a gyerekek. A pályázat különlegességét az adta, hogy a rajzokat egy kihajtogatott italos kartondoboz sablonra kellett elkészíteni. Az elkészített rajzok megtekinthetők az IKSZ facebook oldalán, a www.facebook.com/italoskarton címen.

Az IKSZ számításai szerint hazánkban a szelektíven gyűjtött italos kartondobozok aránya évről évre növekszik, a tavalyi év során elérte a 22%-ot. Az Egyesülés célja, hogy 2020-ra 50% fölé emelkedjen ez az arány, vagyis az, hogy minden második tejes és gyümölcsleves doboz újrahasznosításra kerüljön. Magyarországon évente közel 400 millió darab italos kartondoboz kerül forgalomba, ebből a mennyiségből több mint 1,7 millió doboz juthatott vissza most a körforgásba az IKSZ akciójának eredményeként.

Az iskolai és óvodai gyűjtőprogram részletei és a gyűjtés városonkénti eredményei a http://www.iksznet.hu/gyujtes weboldalon találhatók.

Kérjük, ne feledje: TAPOSSA LAPOSRA!

A szabályozás változásának következtében a vállalkozók mellett a nonprofit szereplők is végképp kiszorulhatnak az óvodai-iskolai gyűjtésből, az oktatási intézmények pedig eleshetnek ettől a számukra fontos bevételi forrástól.

Lapunkat egy karitatív – a bevételeket a részt vevő iskoláknak, illetve egészségügyi intézményeknek adó – szervezet kereste meg azzal, hogy az általa évek óta szervezett papír-, illetve műanyagkupak-gyűjtő akcióknak befellegzett: az új hulladéktörvény alapján ezt a tevékenységet már csak a helyi közszolgáltató végezheti.

Tény, hogy a jogszabály csak a kereskedő, a közvetítő és a kezelő számára engedélyezi a hulladékkal való foglalatoskodást, márpedig sem az oktatási intézmények, sem a szemléletformálási, jótékonysági vagy egyéb céllal gyűjtéseket szervező egyesületek, illetve alapítványok nem tartoznak bele egyik kategóriába sem.

2015. január 1-jétől a papírhulladékért a közszolgáltató „házhoz megy”, ami a minisztérium szerint „összességében előnyösebb a tanulók által végzett gyűjtésnél”

Ez azt jelenti, hogy például egy iskola vagy óvoda a törvény betűje szerint nem hozathat be a diákokkal (azaz nem „vehet át”) olyan hulladékot, amely nem az adott intézményben képződött, és ilyen gyűjtést – a közszolgáltatón kívül – más sem szervezhet az oktatási intézményekben. Az iskola egyedül a közszolgáltatónak vagy a közszolgáltató megbízottjának adhatja át a papírt.

Idehaza számos olyan begyűjtési lánc, illetve szervezet működik, amely kifejezetten az iskolai gyűjtésre alapozva juttatta el a feldolgozókhoz a papír-, műanyag vagy fémhulladékot (az utóbbi kategóriában elsősorban az italos aludobozokat). Ez a tevékenység az oktatási intézményeknek bevételt, a feldolgozóknak pedig biztos nyersanyagforrást jelentett eddig.

Lapunk megkereste az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget – amely a jelenlegi szabályozás szerint támogatást vagy a hivatalos szóhasználattal élve részfinanszírozást biztosíthat az immár kizárólag a közszolgáltatók által folytatható iskolai gyűjtéshez –, azt tudakolva, hogy milyen keretek között folytatódhat a jövőben ez a tevékenység, de érdemi választ nem kaptunk – az információnyújtás feladata az ügynökség szerint a vidékfejlesztési tárcáé.

Az egyik legnagyobb budapesti feldolgozó szakértője ugyanakkor kérdésünkre megerősítette: az ő jogértelmezésük szerint az iskolák a továbbiakban nem kérhetnek, illetve kaphatnak pénzt a hulladékgyűjtésért, ami az intézmények és a feldolgozóipar számára is érzékeny veszteséget jelent.

Az iskolák tucatjaival kapcsolatban lévő hulladékpiaci szakember szerint a kormányzatnak elsősorban az a gondja az iskolai gyűjtéssel, hogy az oktatási intézményekben összegyűlt és közvetlenül a feldolgozóknak értékesített papírmennyiség nem jelenik meg az állami ellenőrzés alá vont (és azóta hatékonysági kihívásokkal küszködő) szelektív gyűjtési rendszerben.

Márpedig az államnak érdeke lenne, hogy minél magasabb begyűjtési arányt mutasson ki, mert ez egyrészt uniós elvárás, amelynek elhanyagolása újabb kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet, másrészt meglehetősen rosszul mutat, ha a növekvő termékdíj-befizetésekhez csökkenő hulladékfeldolgozási teljesítmény társul.

Lapunk kérdésére a hulladékügy jelenlegi kormányzati gazdája, a vidékfejlesztési tárca azt közölte: a szabályok változtatását elsősorban európai uniós kötelezettség indokolta, azt ugyanis EU-s irányelvek határozzák meg, hogy ki birtokolhatja a hulladékot. Másrészt pedig azért volt rá szükség, mert „a korábbi gyakorlat szerint az iskolai papírgyűjtés eredményeként magánvállalkozók realizáltak a közszolgáltatókat megillető profitot”.

A minisztérium álláspontja szerint az új szabályozás – ahogyan fentebb utaltunk rá – egyértelművé teszi, hogy a háztartásban képződött papírhulladék települési hulladék, amelyet az ingatlanhasználó (jelen esetben az iskola) kizárólag a közszolgáltatónak vagy a közszolgáltató nevében eljáró alvállalkozónak adhat tovább.

2015. január 1-jétől a papírhulladékért (illetve minden szelektíven gyűjtött lakossági hulladékért) a közszolgáltató „házhoz megy”, és ingyen elszállítja az összegyűlt anyagot, ami a minisztérium szerint „összességében előnyösebb a tanulók által végzett gyűjtésnél”. Mindez azonban azt is jelenti, hogy a jelzett dátumtól az iskolai papírgyűjtésekre az eddig megszokott formában nem lesz lehetőség. A tárca azt ajánlja, hogy az oktatási intézmények papír helyett gyűjtsenek inkább elemet vagy rongyot, mivel arra nem vonatkozik a törvénymódosítás, és annak is van szemléletformáló hatása.

Ez kétségkívül igaz, ám az iskolák számára a papírgyűjtés jelentős (ráadásul a Klik finanszírozási rendszerétől független, azaz például kirándulások szervezésére vagy diákjóléti intézkedésekre szabadon felhasználható) bevételi forrást jelentett – tudunk olyan székesfehérvári középiskoláról, amely a tavalyi évben mintegy 800 ezer forinthoz jutott ebből a forrásból –, az elem- vagy a használtruha-begyűjtésen viszont nem lehet profitot realizálni. Ráadásul például a használt elem veszélyes hulladéknak számít, amit egyáltalán nem biztonságos egy iskola területén felhalmozni.

forrás: nol.hu